böszörmény mn és fn 4B8 (Tört)

I. mn

’az Árpád-kori Magyarország déli részén megtelepedett, főként kereskedelemmel foglalkozó(, iráni v. törökös etnikumú), iszlám vallású 〈személy〉’ ❖ Tegnap beleveszett [a Maros vizébe] egy böszörmény asszony a gátnál (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 19) | alig van olyan család, amelyben ne találnánk meg a sváb nagypapát, a szlovák nagymamát, a szerb, német, horvát, zsidó, cseh, örmény, román dédszülőket, hogy a kun, jász, palóc, böszörmény ősökről ne is beszéljünk (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

’ilyen személy’ ❖ meg akarjuk jegyezni, hogy az a vallás [ti. a muszlim] a magyarok előtt sem vólt ismeretlen, a mit az bizonyít, hogy a magyarok a mohammedánoknak e nevet adták: böszörmény (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 310) | Akkoriban sok izmaelita és sok böszörmény kódorgott Magyarországon (1907 Gárdonyi Géza C1842, 367) | A telepes vendégek közt sok volt az izmaelita, vagyis bolgár, kazár, besenyő és arab nemzetiségű muszulmán, magyarosan: böszörmény (1928 Hóman Bálint CD42).

a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’ilyen személyeknek a 14. századra a magyarságba beolvadt csoportja’ ❖ [A könyv] megismerteti a Roesler–Hunfalvy-féle kutatás főbb eredményeit; szól a böszörményekről, az Asênféle bolgár-oláh birodalomról (1880 Pauler Gyula CD57) | a honfoglaláskor Mo.-on talált szláv népesség hamarosan megmagyarosodott és hasonló sorsra jutottak azok a keleti néptöredékek is, amelyek különböző időkben csatlakoztak a magyarokhoz (úzok, besenyők, kálizok, böszörmények stb.) (1982 NéprajziLex. CD47) | [a kálizok] alkották a hazai böszörmények, ill. izmaeliták legkorábbi csoportját (2000 MagyarNagyLex. C5823, 446).

Vö. TESz.; ÉKsz.

böszörmény melléknév és főnév 4B8 (Tört)
I. melléknév
az Árpád-kori Magyarország déli részén megtelepedett, főként kereskedelemmel foglalkozó(, iráni v. törökös etnikumú), iszlám vallású 〈személy〉
Tegnap beleveszett [a Maros vizébe] egy böszörmény asszony a gátnál
(1902 Herczeg Ferenc)
alig van olyan család, amelyben ne találnánk meg a sváb nagypapát, a szlovák nagymamát, a szerb, német, horvát, zsidó, cseh, örmény, román dédszülőket, hogy a kun, jász, palóc, böszörmény ősökről ne is beszéljünk
(1998 Magyar Hírlap)
II. főnév
ilyen személy
meg akarjuk jegyezni, hogy az a vallás [ti. a muszlim] a magyarok előtt sem vólt ismeretlen, a mit az bizonyít, hogy a magyarok a mohammedánoknak e nevet adták: böszörmény
(1882 Vámbéry Ármin)
Akkoriban sok izmaelita és sok böszörmény kódorgott Magyarországon
(1907 Gárdonyi Géza)
A telepes vendégek közt sok volt az izmaelita, vagyis bolgár, kazár, besenyő és arab nemzetiségű muszulmán, magyarosan: böszörmény
(1928 Hóman Bálint)
a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
ilyen személyeknek a 14. századra a magyarságba beolvadt csoportja
[A könyv] megismerteti a Roesler–Hunfalvy-féle kutatás főbb eredményeit; szól a böszörményekről, az Asênféle bolgár-oláh birodalomról
(1880 Pauler Gyula)
a honfoglaláskor Mo.Magyarország-on talált szláv népesség hamarosan megmagyarosodott és hasonló sorsra jutottak azok a keleti néptöredékek is, amelyek különböző időkben csatlakoztak a magyarokhoz (úzok, besenyők, kálizok, böszörmények stb.s a többi)
(1982 NéprajziLex.)
[a kálizok] alkották a hazai böszörmények, ill.illetve izmaeliták legkorábbi csoportját
(2000 MagyarNagyLex.)
Vö. TESz.; ÉKsz.

Beállítások