búcsú fn 1A

1. ’vhonnan való eltávozás v. elbocsátás, vki(k)től v. egymástól való elköszönés, búcsúz(kod)ás (alkalma, aktusa), ill. az ilyenkor(, szokásos) szavakkal, mozdulatokkal nyilvánított köszönés v. az ekkor mondott beszéd’ ❖ Nem marad hat [!] soha szívedbl-ki Ágis? Kezdjem-é bútsúmat tled Ágiaris (1772 Bessenyei György¹ C1075, 125) | mi vigadtunk minden időben, Igy hát szomorú a búcsu se légyen (1845 Petőfi Sándor C3506, 273) | A férj magasra emelt föveggel int búcsút, de viszonoztatás nélkül (1858 Kemény Zsigmond 8235015, 31) | Midőn szíves hálánkat kifejező búcsút mondunk az eltávozó államférfiúnak, […] lehetetlen nem üdvözölnünk teljes szívünkből Magyarország új miniszterelnökét is (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | a jó öreg asszonytól szíves búcsút véve folytattam utamat (1887 Vachott Sándorné 8500003, 275) | búcsú nélkül elutazott (1910 Ady Endre 9003057, 47) | Szivesen elhallgatta volna tanárját még sokáig, de az kezét bucsura nyujtotta (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 87) | [Mikes Kelemen leveleit] különösen szerettük, a haldokló fejedelem búcsúját betéve tudtam (1933 Cs. Szabó László CD10) | a végső búcsú órájában (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 166) | [a tartományi miniszterelnök] mintha 67 évesen nem hallaná meg a búcsúját sürgető hangokat (1998 Magyar Hírlap CD09) búcsút ad vkinek, vminek (rég) ’elbocsát, elküld vkit, ill. megválik, megszabadul vmitől, felhagy vmivel’ ❖ a’ mint futhatok, ſzaladok Kupidótúl, ’s bútsút Venusnak-is adok (1780 Pálóczi Horváth Ádám 7257001, 47) | Bútsú-adás: el-eresztés, el-kldés. Bútsút-adok. Bútsút veszek (1792 Kisded szótár C0816, 27) | Végre a’ Tsáſzártól, noha nehezen, engedelmet nyert, hogy az hadi ſzolgálatnak bútsút adhasson (1796 Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228018, 104) | a’ grammatizálásnak különösen bútsút adok (1817 Pázmándi Horvát Endre C2568, 100) | kézi mesterségéről lemondott, a szövőszéknek örökre bucsut adott (1859 Vasárnapi Újság CD56) búcsút int vkinek, vminek (kissé vál) ’elköszön(ve elválik, elszakad) vkitől, ill. megválik vmitől, felhagy vmivel’ ❖ [az erdélyiek közül sokan] készebbek voltak szülőföldük erdőkoszorúkkal ékes bérczeinek búcsut inteni, semmint zsarnokhatalom eszközeivé aljasuljanak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Az öregedő Arany örökre búcsút int hű Toldijának és Csabájának s [a Bolond Istókkal] byroni kesernyességű verses regényt kezd, felemás epikát, ahol a megénekelt hős már maga a költő (1919 Tóth Árpád CD10) | méregetem, mekkora lesz a koporsó, ha egyszer búcsút kell intenem a világnak (1938 Berda József 9046041, 4) | A tizenhat éves Scarlett O’Hara boldog gyermekkorát csakhamar „elfújja a szél”: az Észak és Dél kegyetlen háborújának kitörésekor a régi életformának búcsút kell intenie (1994 Új Könyvek CD29) | a határidő jogvesztő hatályú, ami azt jelenti, hogy – akik túllépik azt – búcsút inthetnek pénzüknek (1997 Magyar Hírlap CD09) búcsút mond vkinek, vminek (kissé vál) ’ua.’ ❖ velem már nyóltzadik ſz is Tsak bútsút mondat, kedves Virt, néked! az’ óra Fel mikoron kél már, hogy azoknak teſtek is eggyütt Légyen, kik ſzívbenn eggyek? (1786 Baróti Szabó Dávid 7021029, 7) | [az] asszonyka rövid betegség után mindörökre bucsut mondott e gyarló világnak (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A danka sirály költözködő madár. Legnagyobb részök tél idejére bucsút mond vidékeinknek (1899 Chernel István CD34) | bucsút mondott a katonai pályának (1903 Magyar írók élete CD27) | az ifjúságnak búcsút mond, és a férfikorba lép (1931 Krúdy Gyula CD54) | búcsút mondhatnak láb- és derékfájdalmaiknak mindazok, akik rendszeresen megmártóznak a termálmedence vizében (1999 Magyar Hírlap CD09) búcsút vesz vkitől, vmitől (kissé vál) ’ua.’ ❖ Nem elég tsak kívánságodnak nem lenni a’hoz a’mit nem érdemleſz, hanem ſzükség bútsut venned még elöre azoktól-is a’ miket meg-érdemlenél (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 71) | Bosszankodván, hogy egy előmozdítás’ alkalmával elmellőztetett, mint kapitány bucsut vőn a’ hadi szolgálattól, tartományi tanácsnok lett (1834 Fillértár 8623003, 232) | bucsut vehet fejétől azon esetben, ha küldetése nem sikerül (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a húszéves ifjú búcsút akar venni a világtól, és Istennek akarja szentelni életét (1940 Pintér Jenő CD44) | el kellett menekülnie a „Coimbra” teherhajón, anélkül, hogy búcsút vehetett volna apjától és kisöccsétől (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 61) | jövőre búcsút vehetünk a dicstelen pályafutású kettős adórendszertől (1996 Országgyűlési Napló CD62).

2. (Vall) ’〈katolikusoknál:〉 a meggyónt és bocsánatot nyert bűnökért járó időleges büntetés (bizonyos részének) elengedése’ ❖ aki az eretnekek, az elszakadtak vagy a pogányok ellen hadakozni megy, vagy maga helyett katonát állít, teljes búcsút nyerjen (1790 k. Verseghy Ferenc 7373006, 103) | A’ szorgalmas imádkozóknak, kik ezenfelül 14 nap alatt meggyónnak ’s szivből megbánják büneiket, ’s ugyanez idő alatt a’ püspök által kijelelt templomban háromszor megjelennek, és ott a’ főpásztor utmutatása szerint a’ béke ’s egység fentartásaért buzgón imádkoznak, pápa ő szentsége teljes bucsut és bünbocsánatot igér (1842 Pesti Hírlap CD61) | Az egyház tanítása szerint, aki a templombúcsú napján részt vesz a misén, teljes búcsút nyer (1990 Magyar néprajz CD47).

2a. (rég, kül. katol)(ennek elnyerése céljából vmely búcsújáró helyre tett) zarándokút, zarándoklat’ ❖ azt akartam fogadni, hogy az  [ti. Szent Péter] tetemeihez Romába tsak meg-teſzek egy Bútsút (1786 Szacsvay Sándor 7301001, 9) | Bútsú. A’ Szent Hellyekre való útazás, mellynek tzélja az Isteni tiſztelet (1792 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228033, 355) | hogy bűneitől tisztulhasson, Chersonésus Taurieába Bútsúra ment Diánához (1821 Mátyási József 7221004, 98) | [Mekkában] már sokan vannak, kik bucsujokat szerencsésen bevégezték (1847 Hetilap CD61) búcsút jár(vhova v. vkihez) a) (rég v. katol)(búcsújáró helyre tett) zarándoklaton részt vesz’ ❖ [a szerzetesek elöljárójának] Bagdád vároſában nyugovó ſzent hamvához mind  magok, mind más buzgó musulmanok bútsukat járnak (1788 Decsy Sámuel C1381, 285) | Szent búcsúkat járunk A te félelmedben, Győzedelmet várunk Szent segedelmedben (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 142) | [Benáresz] a hinduk egyik legnevezetesebb fürdőhelye, hová bucsut járnak, hogy itt a Ganges szent vizében megfürödvén, ez által megtisztuljanak büneiktől (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a mi hatalmas egyesült keresztes táborunknak, melyet Endre királyunk vezetett, a Szentföldön nem akadt egyéb dolga, mint búcsút járni egyik szent emléktől a másikhoz és ereklyéket gyűjtögetni (1884 Jókai Mór CD18) | [A zömében katolikus palócok] a böjtöt híven tartják, templomoznak szorgalmasan, búcsút járni messze földre elgyalogolnak (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | [Apátfalván azt tartották, hogy] aki búcsút járt, az már megtisztult a tűzben (2000 Tóth Ferenc CD36) b) (rég)(tiszteletből, csodálatból) tömegesen fölkeres vkit, vmit’ ❖ mindenütt bucsút jár Attyához [ti. Hunyadi Jánoshoz] a’ Magyar Nemesség (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 43) | [a fiatalember] Győrben nehány magyar honleánynak annyira megtetszett, hogy bucsut jártak utána a’ bástyákra – nézni (1848 Életképek C0107, 862) | tegnap óta búcsút járnak a [Severin] boltjába az előkelő urak, mind azt kérdik, mikor lesz kapható Puskin Czigány leánya (1879 Jókai Mór C2305, 121).

3. (katol) ’vmely templom védőszentjének v. felszentelésének emléknapja, ill. ennek szentmisével, körmenettel, búcsújárással stb. való megünneplése’ ❖ Kulánge nevü falunak butſuját innepelték (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 241) | Márton-napi búcsút tartott Szilvás község; Volt is ám országra szóló nagy vendégség! (1892 Rozgonyi György 8399001, 6) | Néhány helyen, például Andocson a 20. század folyamán a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, és a nagyobb búcsúk a Mária-ünnepekre tolódtak át. Csíksomlyón és Ferencszálláson azonban máig a pünkösdi búcsú vonzza a legnagyobb tömegeket (1990 Magyar néprajz CD47) | Egy-egy templom védőszentjének ünnepét is búcsúnak nevezik az ünnephez kötődő búcsú miatt (1995 MagyarNagyLex. C5817, 635).

3a. ’vmely település(rész) templombúcsújának ünnepén v. vmely búcsújáró hely búcsús napján tartott kirakodó(- és állat)vásár’ ❖ [Lejars műlovartársulata] a mult telet Berlinben tölté, innen a lipcsei bucsúra indult (1846 Pesti Divatlap C5838, 439) | a széles külvárosi utcán, az akácok közt búcsúra készülődnek: a mutatványosok most szerelik föl bódéikat (1956 Karinthy Ferenc C2492, 110) | Bálint fiam búcsúban vett pici műanyag órácskáján (1989 Csengey Dénes 1028004, 106).

Ö: legény~, templom~, vég~.

ÖE: ~adás, ~áldomás, ~bankett, ~ének, ~este, ~estély, ~formula, ~hang, ~intés, ~irat, ~járat, ~jel, ~kéz, ~korty, ~köszöntés, ~menet, ~mosoly, ~nap, ~pillanat, ~puszi, ~szónoklat, ~tekintet, ~tisztelgés, ~tor, ~üdvözlés, ~ünnep, ~ünnepély, ~ünnepség, ~vásár, ~vers.

Vö. CzF. búcsú · búcsu · bucsú · bucsu¹, bulcsó · bulcsú; ÉrtSz. búcsú¹, búcsú²; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. búcsú¹, búcsú²; SzT.; ÚMTsz. búcsú¹, búcsú²

búcsú főnév 1A
1.
vhonnan való eltávozás v. elbocsátás, vki(k)től v. egymástól való elköszönés, búcsúz(kod)ás (alkalma, aktusa), ill. az ilyenkor(, szokásos) szavakkal, mozdulatokkal nyilvánított köszönés v. az ekkor mondott beszéd
Nem marad hat [!] soha szívedbl-ki Ágis? Kezdjem-é bútsúmat tled Ágiaris
(1772 Bessenyei György¹)
mi vigadtunk minden időben, Igy hát szomorú a búcsu se légyen
(1845 Petőfi Sándor)
A férj magasra emelt föveggel int búcsút, de viszonoztatás nélkül
(1858 Kemény Zsigmond)
Midőn szíves hálánkat kifejező búcsút mondunk az eltávozó államférfiúnak, […] lehetetlen nem üdvözölnünk teljes szívünkből Magyarország új miniszterelnökét is
(1875 Mikszáth Kálmán)
a jó öreg asszonytól szíves búcsút véve folytattam utamat
(1887 Vachott Sándorné)
búcsú nélkül elutazott
(1910 Ady Endre)
Szivesen elhallgatta volna tanárját még sokáig, de az kezét bucsura nyujtotta
(1925 Kosztolányi Dezső)
[Mikes Kelemen leveleit] különösen szerettük, a haldokló fejedelem búcsúját betéve tudtam
(1933 Cs. Szabó László)
a végső búcsú órájában
(1939 Herczeg Ferenc)
[a tartományi miniszterelnök] mintha 67 évesen nem hallaná meg a búcsúját sürgető hangokat
(1998 Magyar Hírlap)
búcsút ad vkinek, vminek (rég)
elbocsát, elküld vkit, ill. megválik, megszabadul vmitől, felhagy vmivel
a’ mint futhatok, ſzaladok Kupidótúl, ’s bútsút Venusnak-is adok
(1780 Pálóczi Horváth Ádám)
Bútsú-adás: el-eresztés, el-kldés. Bútsút-adok. Bútsút veszek
(1792 Kisded szótár)
Végre a’ Tsáſzártól, noha nehezen, engedelmet nyert, hogy az hadi ſzolgálatnak bútsút adhasson
(1796 Mindszenthy Sámuel ford.Ladvocat)
a’ grammatizálásnak különösen bútsút adok
(1817 Pázmándi Horvát Endre)
kézi mesterségéről lemondott, a szövőszéknek örökre bucsut adott
(1859 Vasárnapi Újság)
búcsút int vkinek, vminek (kissé vál)
elköszön(ve elválik, elszakad) vkitől, ill. megválik vmitől, felhagy vmivel
[az erdélyiek közül sokan] készebbek voltak szülőföldük erdőkoszorúkkal ékes bérczeinek búcsut inteni, semmint zsarnokhatalom eszközeivé aljasuljanak
(1848 Kossuth Hírlapja)
Az öregedő Arany örökre búcsút int hű Toldijának és Csabájának s [a Bolond Istókkal] byroni kesernyességű verses regényt kezd, felemás epikát, ahol a megénekelt hős már maga a költő
(1919 Tóth Árpád)
méregetem, mekkora lesz a koporsó, ha egyszer búcsút kell intenem a világnak
(1938 Berda József)
A tizenhat éves Scarlett O’Hara boldog gyermekkorát csakhamar „elfújja a szél”: az Észak és Dél kegyetlen háborújának kitörésekor a régi életformának búcsút kell intenie
(1994 Új Könyvek)
a határidő jogvesztő hatályú, ami azt jelenti, hogy – akik túllépik azt – búcsút inthetnek pénzüknek
(1997 Magyar Hírlap)
búcsút mond vkinek, vminek (kissé vál)
ua.
velem már nyóltzadik ſz is Tsak bútsút mondat, kedves Virt, néked! az’ óra Fel mikoron kél már, hogy azoknak teſtek is eggyütt Légyen, kik ſzívbenn eggyek?
(1786 Baróti Szabó Dávid)
[az] asszonyka rövid betegség után mindörökre bucsut mondott e gyarló világnak
(1858 Vasárnapi Újság)
A danka sirály költözködő madár. Legnagyobb részök tél idejére bucsút mond vidékeinknek
(1899 Chernel István)
bucsút mondott a katonai pályának
(1903 Magyar írók élete)
az ifjúságnak búcsút mond, és a férfikorba lép
(1931 Krúdy Gyula)
búcsút mondhatnak láb- és derékfájdalmaiknak mindazok, akik rendszeresen megmártóznak a termálmedence vizében
(1999 Magyar Hírlap)
búcsút vesz vkitől, vmitől
(kissé vál)
ua.
Nem elég tsak kívánságodnak nem lenni a’hoz a’mit nem érdemleſz, hanem ſzükség bútsut venned még elöre azoktól-is a’ miket meg-érdemlenél
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
Bosszankodván, hogy egy előmozdítás’ alkalmával elmellőztetett, mint kapitány bucsut vőn a’ hadi szolgálattól, tartományi tanácsnok lett
(1834 Fillértár)
bucsut vehet fejétől azon esetben, ha küldetése nem sikerül
(1854 Vasárnapi Újság)
a húszéves ifjú búcsút akar venni a világtól, és Istennek akarja szentelni életét
(1940 Pintér Jenő)
el kellett menekülnie a „Coimbra” teherhajón, anélkül, hogy búcsút vehetett volna apjától és kisöccsétől
(1965 Makai Imre ford.Pausztovszkij)
jövőre búcsút vehetünk a dicstelen pályafutású kettős adórendszertől
(1996 Országgyűlési Napló)
2. (Vall)
〈katolikusoknál:〉 a meggyónt és bocsánatot nyert bűnökért járó időleges büntetés (bizonyos részének) elengedése
aki az eretnekek, az elszakadtak vagy a pogányok ellen hadakozni megy, vagy maga helyett katonát állít, teljes búcsút nyerjen
(1790 k. Verseghy Ferenc)
A’ szorgalmas imádkozóknak, kik ezenfelül 14 nap alatt meggyónnak ’s szivből megbánják büneiket, ’s ugyanez idő alatt a’ püspök által kijelelt templomban háromszor megjelennek, és ott a’ főpásztor utmutatása szerint a’ béke ’s egység fentartásaért buzgón imádkoznak, pápa ő szentsége teljes bucsut és bünbocsánatot igér
(1842 Pesti Hírlap)
Az egyház tanítása szerint, aki a templombúcsú napján részt vesz a misén, teljes búcsút nyer
(1990 Magyar néprajz)
2a. (rég, kül. katol)
(ennek elnyerése céljából vmely búcsújáró helyre tett) zarándokút, zarándoklat
azt akartam fogadni, hogy az  [ti. Szent Péter] tetemeihez Romába tsak meg-teſzek egy Bútsút
(1786 Szacsvay Sándor)
Bútsú. A’ Szent Hellyekre való útazás, mellynek tzélja az Isteni tiſztelet
(1792 Mindszenthy Sámuel ford.Broughton)
hogy bűneitől tisztulhasson, Chersonésus Taurieába Bútsúra ment Diánához
(1821 Mátyási József)
[Mekkában] már sokan vannak, kik bucsujokat szerencsésen bevégezték
(1847 Hetilap)
búcsút jár (vhova v. vkihez)
a) (rég v. katol)
(búcsújáró helyre tett) zarándoklaton részt vesz
[a szerzetesek elöljárójának] Bagdád vároſában nyugovó ſzent hamvához mind  magok, mind más buzgó musulmanok bútsukat járnak
(1788 Decsy Sámuel)
Szent búcsúkat járunk A te félelmedben, Győzedelmet várunk Szent segedelmedben
(1813 Pálóczi Horváth Ádám)
[Benáresz] a hinduk egyik legnevezetesebb fürdőhelye, hová bucsut járnak, hogy itt a Ganges szent vizében megfürödvén, ez által megtisztuljanak büneiktől
(1857 Vasárnapi Újság)
a mi hatalmas egyesült keresztes táborunknak, melyet Endre királyunk vezetett, a Szentföldön nem akadt egyéb dolga, mint búcsút járni egyik szent emléktől a másikhoz és ereklyéket gyűjtögetni
(1884 Jókai Mór)
[A zömében katolikus palócok] a böjtöt híven tartják, templomoznak szorgalmasan, búcsút járni messze földre elgyalogolnak
(1916 e. Malonyay Dezső)
[Apátfalván azt tartották, hogy] aki búcsút járt, az már megtisztult a tűzben
(2000 Tóth Ferenc)
b) (rég)
(tiszteletből, csodálatból) tömegesen fölkeres vkit, vmit
mindenütt bucsút jár Attyához [ti. Hunyadi Jánoshoz] a’ Magyar Nemesség
(1814 Kisfaludy Sándor)
[a fiatalember] Győrben nehány magyar honleánynak annyira megtetszett, hogy bucsut jártak utána a’ bástyákra – nézni
(1848 Életképek)
tegnap óta búcsút járnak a [Severin] boltjába az előkelő urak, mind azt kérdik, mikor lesz kapható Puskin Czigány leánya
(1879 Jókai Mór)
3. (katol)
vmely templom védőszentjének v. felszentelésének emléknapja, ill. ennek szentmisével, körmenettel, búcsújárással stb. való megünneplése
Kulánge nevü falunak butſuját innepelték
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Márton-napi búcsút tartott Szilvás község; Volt is ám országra szóló nagy vendégség!
(1892 Rozgonyi György)
Néhány helyen, például Andocson a 20. század folyamán a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, és a nagyobb búcsúk a Mária-ünnepekre tolódtak át. Csíksomlyón és Ferencszálláson azonban máig a pünkösdi búcsú vonzza a legnagyobb tömegeket
(1990 Magyar néprajz)
Egy-egy templom védőszentjének ünnepét is búcsúnak nevezik az ünnephez kötődő búcsú miatt
(1995 MagyarNagyLex.)
3a.
vmely település(rész) templombúcsújának ünnepén v. vmely búcsújáró hely búcsús napján tartott kirakodó(- és állat)vásár
[Lejars műlovartársulata] a mult telet Berlinben tölté, innen a lipcsei bucsúra indult
(1846 Pesti Divatlap)
a széles külvárosi utcán, az akácok közt búcsúra készülődnek: a mutatványosok most szerelik föl bódéikat
(1956 Karinthy Ferenc)
Bálint fiam búcsúban vett pici műanyag órácskáján
(1989 Csengey Dénes)
ÖE: búcsúadás, búcsúáldomás, búcsúbankett, búcsúének, búcsúeste, búcsúestély, búcsúformula, búcsúhang, búcsúintés, búcsúirat, búcsújárat, búcsújel, búcsúkéz, búcsúkorty, búcsúköszöntés, búcsúmenet, búcsúmosoly, búcsúnap, búcsúpillanat, búcsúpuszi, búcsúszónoklat, búcsútekintet, búcsútisztelgés, búcsútor, búcsúüdvözlés, búcsúünnep, búcsúünnepély, búcsúünnepség, búcsúvásár, búcsúvers
Vö. CzF. búcsú · búcsu · bucsú · bucsu¹, bulcsó · bulcsú; ÉrtSz. búcsú¹, búcsú²; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. búcsú¹, búcsú²; SzT.; ÚMTsz. búcsú¹, búcsú²

búcsú- (előtagként)

1. ’Vki(k)nek a búcsúz(tat)ására szolgáló 〈alkalom, esemény〉.’

1a. ’vhonnan hosszabb időre v. végleg távozó (hivatalos) személy által vmely magas(abb) rangú hivatalos személynél, ill. barátjánál, rokonánál stb. elköszönés céljából tett 〈látogatás〉’ ❖ búcsúkihallgatás fn 4A (hiv) | A’ fönnség búcsu-kihallgatást volt kegyes engedni (1845 Szilágyi Sándor ford.–Gutzkow C4026, 87) | Miklós cár, mint Pétervárról táviratozzák, ma bucsukihallgatáson fogadta Kotohito-Kanin japáni herceget, aki innen Moszkvába utazik (1900 Budapesti Hírlap júl. 17. C0055, 6)  búcsúlátogatás fn 4A | bucsúlátogatásodkor távol valék (1827 Helmeczy Mihály C3950, 230) | [István gróf] halála előtt búcsúlátogatásokat tett ösmerőseinél, […] elmondván, hogy nagy útra megy az őseihez (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Sík Endre külügyminiszter pénteken búcsúlátogatáson fogadta Walter Vespert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetét, Magyarországról történő elutazása előtt (1961 Népszabadság márc. 4. C4813, 2)  búcsúvizit fn 3B1 (kissé rég) | Csinálunk búcsúviziteket a jó barátainknál? (1891 Jókai Mór CD18) | Búcsúzni jöttem: reggel ugyan eljövünk mind […] hivatalos búcsúvizitre, de nekem tőled külön kell búcsúzni (1926 Babits Mihály C5058, 45).

1b. ’vhonnan bizonyos időre távozó v. véglegesen visszavonuló személy, kül. előadóművész v. együttes általi utolsó 〈szereplés〉, ill. vmely rendezvénysorozat befejezéseképpen tartott 〈előadás〉’ ❖ búcsúelőadás fn 4A | [Szegeden az] erdélyi dalszinésztársaság, tegnap adá bucsúelőadását „Beatrice di Tenda” daljátékkal (1846 Pesti Divatlap C5838, 458) | bucsuelőadással rekesztették be az évadot (1899 Vay Sarolta C4394, 98) | A színésznők mindig ragaszkodnak a búcsúelőadásokhoz, mert ilyenkor mutathatja meg az ő szeretett közönségük, hogy mennyire bánkódik távozásuk miatt (1926 Krúdy Gyula CD54) | [a plakát a] „Macskák” búcsúelőadásának emlékét őrzi (2000 Lakáskultúra CD39)  búcsúfellépés fn 4B | Prielle Kornélia nem tarthatta meg búcsúfellépését. Hírtelen beteg lett. Pedig páratlan ováció várta (1899 Ady Endre CD0801) | A négyes pályán a magyar Egerszegi Krisztina [úszik], aki a búcsúfellépésén megszerezheti ötödik olimpiai aranyérmét (1996 Magyar Hírlap CD09)  búcsúhangverseny fn 4B | délután adá bucsúhangversenyét a’ redoutteremben (1845 Életképek C0102, 619) | Bartók Béla a minap tartotta magyarországi búcsúhangversenyét (1940 Tóth Aladár CD10) | [a visszavonuló Hollósy Kornélia] bejárta az egész országot és búcsúhangversenyeken utoljára ízlelte az ünneplés zamatát (1963 Csatkai Endre CD52)  búcsúkoncert fn 3B1 | Minden kísérletezésünk, hogy [a nyugalmazott karmester] gazdag életművét egy búcsúkoncerttel zárja, sikertelen maradt (1990 Lomoschitz Pál CD52) | Az elmúlt években szinte minden valaha létezett hazai zenekar legalább egy búcsúkoncertet adott, és számos válogatásalbumot jelentettek meg (1996 Magyar Hírlap CD09) | [a zenei fesztiválon] ma már a búcsúkoncertek következnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’búcsúz(kod)áskor nyilvánított v. váltott, ill. búcsúz(kod)ás alkalmából adott v. kapott’ ❖ búcsúajándék fn 3A8 (átv is) | [a nap] sugárai hamar üzik szét az éj bucsuajándékait: a könnyü szellőt és a fris árnyékot (1851 Kemény Zsigmond C2591, 9) | [elutazásunk előtt a vendéglős fiacskája] gyönyörű rózsacsokrot hozott búcsú-ajándékul a leányomnak (1887 Jókai Mór CD18) | [a rendezvény végén] távozáskor minden gyermek búcsúajándékot kap (1994 Magyar Hírlap CD09)  búcsúcsók fn 3A1 | bútsú tsókomnak ajakira való nyomása nyúgosztalásomra szolgált vólna (1808 Holosovszky Imre C2097, 183) | A grófné még az ajtóból is bucsucsókokat hint kezével (1877 Vértesi Arnold 8520003, 283) | imádott lánya, unokája s veje esti búcsúcsókjával arcán örökre elaludt (1987 Moldován Domokos 1111004, 272)  búcsúkönny fn 2C | Soha sem sírt egy Anyaszeret Leány is, haláadósbb bútsúkönyveket (1793 Szűts István ford.–Naubert C4078, 237) | Bucsukönyeinket a közelgő viszontlátás reménye mérséklé (1850 Pálffy Albert C3400, 160) | [a lányka] szeméből egy búcsúkönyet törült Aztán eltűnt (1904 Lévay József 8274025, 125)  búcsúpillantás fn 4A | [vetett egy] futó bucsupillantást […] még azon térre (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0553, 36) | Szindbád búcsúpillantásokat vetett a szőlőillatú menyecskék felé, vége van annak, hogy velük együtt szedhesse a fürtöket (1924 Krúdy Gyula CD54).

búcsú- (előtagként)
1.
Vki(k)nek a búcsúz(tat)ására szolgáló 〈alkalom, esemény〉.
1a.
vhonnan hosszabb időre v. végleg távozó (hivatalos) személy által vmely magas(abb) rangú hivatalos személynél, ill. barátjánál, rokonánál stb. elköszönés céljából tett 〈látogatás〉
búcsúkihallgatás főnév 4A (hiv)
A’ fönnség búcsu-kihallgatást volt kegyes engedni
(1845 Szilágyi Sándor ford.Gutzkow)
Miklós cár, mint Pétervárról táviratozzák, ma bucsukihallgatáson fogadta Kotohito-Kanin japáni herceget, aki innen Moszkvába utazik
(1900 Budapesti Hírlap júl. 17.)
búcsúlátogatás főnév 4A
bucsúlátogatásodkor távol valék
(1827 Helmeczy Mihály)
[István gróf] halála előtt búcsúlátogatásokat tett ösmerőseinél, […] elmondván, hogy nagy útra megy az őseihez
(1896 Mikszáth Kálmán)
Sík Endre külügyminiszter pénteken búcsúlátogatáson fogadta Walter Vespert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetét, Magyarországról történő elutazása előtt
(1961 Népszabadság márc. 4.)
búcsúvizit főnév 3B1 (kissé rég)
Csinálunk búcsúviziteket a jó barátainknál?
(1891 Jókai Mór)
Búcsúzni jöttem: reggel ugyan eljövünk mind […] hivatalos búcsúvizitre, de nekem tőled külön kell búcsúzni
(1926 Babits Mihály)
1b.
vhonnan bizonyos időre távozó v. véglegesen visszavonuló személy, kül. előadóművész v. együttes általi utolsó 〈szereplés〉, ill. vmely rendezvénysorozat befejezéseképpen tartott 〈előadás〉
búcsúelőadás főnév 4A
[Szegeden az] erdélyi dalszinésztársaság, tegnap adá bucsúelőadását „Beatrice di Tenda” daljátékkal
(1846 Pesti Divatlap)
bucsuelőadással rekesztették be az évadot
(1899 Vay Sarolta)
A színésznők mindig ragaszkodnak a búcsúelőadásokhoz, mert ilyenkor mutathatja meg az ő szeretett közönségük, hogy mennyire bánkódik távozásuk miatt
(1926 Krúdy Gyula)
[a plakát a] „Macskák” búcsúelőadásának emlékét őrzi
(2000 Lakáskultúra)
búcsúfellépés főnév 4B
Prielle Kornélia nem tarthatta meg búcsúfellépését. Hírtelen beteg lett. Pedig páratlan ováció várta
(1899 Ady Endre)
A négyes pályán a magyar Egerszegi Krisztina [úszik], aki a búcsúfellépésén megszerezheti ötödik olimpiai aranyérmét
(1996 Magyar Hírlap)
búcsúhangverseny főnév 4B
délután adá bucsúhangversenyét a’ redoutteremben
(1845 Életképek)
Bartók Béla a minap tartotta magyarországi búcsúhangversenyét
(1940 Tóth Aladár)
[a visszavonuló Hollósy Kornélia] bejárta az egész országot és búcsúhangversenyeken utoljára ízlelte az ünneplés zamatát
(1963 Csatkai Endre)
búcsúkoncert főnév 3B1
Minden kísérletezésünk, hogy [a nyugalmazott karmester] gazdag életművét egy búcsúkoncerttel zárja, sikertelen maradt
(1990 Lomoschitz Pál)
Az elmúlt években szinte minden valaha létezett hazai zenekar legalább egy búcsúkoncertet adott, és számos válogatásalbumot jelentettek meg
(1996 Magyar Hírlap)
[a zenei fesztiválon] ma már a búcsúkoncertek következnek
(1998 Magyar Hírlap)
2.
búcsúz(kod)áskor nyilvánított v. váltott, ill. búcsúz(kod)ás alkalmából adott v. kapott
búcsúajándék főnév 3A8 (átv is)
[a nap] sugárai hamar üzik szét az éj bucsuajándékait: a könnyü szellőt és a fris árnyékot
(1851 Kemény Zsigmond)
[elutazásunk előtt a vendéglős fiacskája] gyönyörű rózsacsokrot hozott búcsú-ajándékul a leányomnak
(1887 Jókai Mór)
[a rendezvény végén] távozáskor minden gyermek búcsúajándékot kap
(1994 Magyar Hírlap)
búcsúcsók főnév 3A1
bútsú tsókomnak ajakira való nyomása nyúgosztalásomra szolgált vólna
(1808 Holosovszky Imre)
A grófné még az ajtóból is bucsucsókokat hint kezével
(1877 Vértesi Arnold)
imádott lánya, unokája s veje esti búcsúcsókjával arcán örökre elaludt
(1987 Moldován Domokos)
búcsúkönny főnév 2C
Soha sem sírt egy Anyaszeret Leány is, haláadósbb bútsúkönyveket
(1793 Szűts István ford.Naubert)
Bucsukönyeinket a közelgő viszontlátás reménye mérséklé
(1850 Pálffy Albert)
[a lányka] szeméből egy búcsúkönyet törült Aztán eltűnt
(1904 Lévay József)
búcsúpillantás főnév 4A
[vetett egy] futó bucsupillantást […] még azon térre
(1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.Gerstäcker)
Szindbád búcsúpillantásokat vetett a szőlőillatú menyecskék felé, vége van annak, hogy velük együtt szedhesse a fürtöket
(1924 Krúdy Gyula)

Beállítások