mn 19C7bőv (jelzőként és állítmányként, alapfokban: rég)

1. ’szabásában a test körvonalaihoz nem alkalmazkodó, sok anyagot, kelmét felhasználó, ill. a viselője méreténél nagyobb 〈ruhaféle〉, ill. annak ilyen 〈része〉’ ❖ mi jelesre vetődtél A’ Plundra [= férfinadrág] midőn gyengéded testedet, és a’ Fetske farok módjára szabott Frakk kezdte födezni (1817 Vörösmarty Mihály 8524004, 43) | hosszú, papi reverendát (1897 Eötvös Károly 8127001, 33) | [a leány sírdogált], mert egyszámmal bővebb uj cipőt küldtek neki karácsonyra a szülei (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 58) | éreztem, hogy a nyakam lötyög a gallérban (1931 Kassák Lajos 9314010, 30) | Az asszony terelgette őket , lobogó szoknyájával (1964 Vészi Endre 9776028, 67) | Leginkább farmerban vagy szárú gatyában járnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’nagy kiterjedésű v. nagy befogadóképességű, tágas 〈terület v. hely(iség)〉’ ❖ ſok idö ’s bövebb hely kivántattnék ezeknek [a növényfajoknak felsorolására] (1775 Csapó József 7062001, 107) | Konyhája kivált’ légyen Majorosnak; hogy abba Meg-melegedni kemény télben gyülheſſen egéſzſz ház (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 27) | udvar volt, és a tornáca körüleges, mint az apácáknál a kisudvar (1907 Gárdonyi Géza C1842, 106) | több szobás ház, összkomforttal és melléképülettel eladó (1960 Magyar Nemzet szept. 2. C0355, 8) | testes feleségével az egyébként utastérbe alig fértek el (1978 Bodor Ádám 1020034, 110).

2a. (irod) ’nagy befogadóképességű, öblös 〈üreges tárgy〉’ ❖ A nagy szakálú fullajtárnak Nyakában tarisznya lóg (1866 Bérczy Károly ford.–Puskin 8050008, 151) | A vonathoz vezető Árpádvezér uccán hatalmas társzekerek hordókban bort vittek (1919 Szabó Dezső 9623004, 243) | [Móricz Zsigmond] félreismerte tulajdon tehetségét. bukszát kapott az Úristentől s nem tudta, melyik a váltópénz és melyik az arany (1926 Németh László² 9485028, 69) | Olyan jó volt a hosszú út után elnyúlni az alacsony, székben (1961 Kodolányi János 9342001, 7).

2b. ’széles, ill. nagy átmérőjű’ ❖ Örzöül a’ Júhoz ha melly Eb adatni fog, izmos, derekú legyen (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 108) | [a varrótűk lyuka,] hogy vastag tzérnát lehessen beléjök húzni, nagy és (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315004, 66) | Nehány esztendő óta csövü fegyverek készittetnek (1829 Pák Dienes 8346002, 7) | A zsiros kalapok, […] ráncú gatyák […] kezdenek eltünedezni (1892 Kacziány Géza C2471, 17) | szüret alkalmával töltsön meg félig egy 4–6 literes száju üveget érett szőlőbogyókkal (1899 Borászati Lapok 8607001, 398) | az üvegből sugárban kizúdul a langyos víz (1942 Rónay György 9573162, 80).

2c. (rég) ’〈az alaptagban vmely érzelem v. cselekvés metaforájaként haszn. szó jelzőjeként:〉 nagyvonalú, nagylelkű’ ❖ Áldást mondunk jó szívednek, hangos hálát kezednek (1806 Verseghy Ferenc CD01) | semmiért nem könyörgök buzgóbban Istenemhez, mint azért, hogy alkalmat adjon, s adjon tehetséget kebellel imádott Hazámnak használhatni (1836 Kossuth Lajos CD32).

2d. (vál) ’sok mindenre kiterjedő, széles körű, sok mindent felölelő, a szokásosnál nagyobb, teljesebb 〈figyelem, ismeret stb.〉’ ❖ [vannak] , és sovány; világos, és homályos; meg- határazott, és két-értelmű gondolatok (1787–1789 Batsányi János 7023017, 104) | a’ titkos társaságok […] a’ jó és az eggy igaz istennek’ bővebb és bővebb esméretére emelkedtek (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 203) | Külvárosaink némellyike, hova a’ népsalaknak nagy része vonul, bővebb figyelmét érdemelné a’ rendőrségnek (1840 Sürgöny 8661001, 129) | a mély érzést, emelkedett gondolatokat, képzeletet ő [ti. Imre Sándor] is dícsérte a Himfy Szerelmeiben (1932 Pintér Jenő CD44).

3. ’jelentős v. a kívánalmakat, a szükségleteket kielégítő, sőt felülmúló (mennyiségű, ill. mértékű), bőséges(en elegendő)’ ❖ bven-folyó forrást (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 94) | bv itten az arany, ezüst, ón (1800 Nyulas Ferenc C3340, [X]) | Szívepedés nélkűl töltötte az ősi világ is régi aranykorait; kevesebb szükségëkët ösmert; fáradozás nélkűl bűven szëdhette gyümölcsit (1805 Verseghy Ferenc CD01) | Klárcsinak és Veronkának rész jutott a készűletekből, egész napokon át volt dolguk a generál kastélyában (1832 Fáy András¹ 8139007, 118) | legbővebb trágyázást kivánnak a dinnye s répa fajok (1854 Galgóczi Károly 8153002, 38) | szoktunk aratást, szüretet, s boldog víg esztendőt kivánni egymásnak (1861 e. Szemere Pál 8439036, 153) | Bővön költötte a pénzt a diák (1871 Adoma-emlék C0525, 2) | [A szalontüdő] korhelykedések után jó, mégpedig apróbbra vágott a hosszú laskánál, lében (1933 Krúdy Gyula CD54) | A ló, érezte, utolsó tartalékából fut […]. Az erőtartaléka azonban, tudta, bőven elég a hátralevő kétszáz ölre (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 219) | A nedvesség folytán a kavicsos út is alig csikordul (1960 Bernáth Aurél 9052001, 439) | A túl étkezések egészségtelenek (1980 Angeli István 2206012, 55).

3a. (rendsz. átv) ’bővizű 〈kút, forrás stb.〉’ ❖ Az országgyűlés lefolyását bővebb és hitelesebb kútfőkből ismerjük (1790 Héczei Dániel 7139001, 218) | a Kereszthegy nyugoti aljában felbuzgó Gyöngyöskut […] forrása gyöngyözve fakad fel (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | vízforrás (1897 Vadnay Károly 8501007, 444) | [Reviczky Gyula] költészete az érzelmek új, forrásából fakadt (1965 Komlós Aladár CD53).

4. ’nagyszámú, sok’ ❖ ezen füvel némelly kolduſok egéſz teſteken holyagokat ſzitattnak, a’ végre, hogy kik öket látándják, annyival nagyobb könyörületeſségre és bövebb Jótéteményre fel-indítaſſanak (1775 Csapó József 7062001, 35) | A’ Napkeleti ſzigetekben leg-bövebb lévén a’ Sertés (1796 Parnasszusi időtöltés 7036018, 18) | Az Ember-barát : Barát-ember ritka! (1821 Mátyási József 7221004, 90) | Leónak ekkor alkalma volt a magyar népet közelebbről kiismerni (1861 Szalay László 8419001, 6) | Mindkét uralkodó [ti. Mátyás király és Neagoe herceg] udvarába bőven sereglettek jeles külföldiek (1947 Gáldi László 9167003, 35).

5. ’számos egyedből, egységből álló, az oda való dolgokból sokat tartalmazó, gazdag’ ❖ Mivel légyen bövebb ezenn Kathechismusnak 2-dik ki adása az 1-sönél, a’ könyv’ végénn található laiſtrom meg-mutattya (1796 Bécsi Magyar Merkurius 7396041, 1520) | Vallyon honni nyelvünk […] nem sokkal bővebb, hajlékonyabb, határozottabb, mint ez előtt tiz vagy husz esztendőkkel vólt? (1816 Teleki József² 8471014, 338) | [A főváros] a szükséges terményeket könnyen és választékban kapja (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a nemesség sehol sem találhatta meg jogainak oly listáját, mint épp a Hármaskönyvben (1934 Szekfű Gyula CD42) | leveleinek bővebb gyűjteménye (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 71).

5a. (irod) ’étellel dúsan rakott 〈asztal〉, ill. itallal teli 〈pohár〉’ ❖ kiki, mint tetszik, megürítheti kedvire szűk vagy Bőv poharát (1817 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 133) | Durcásan, büszkén csörtetett tovább Rakott, hivó, , nagy asztalok táján (1908 Ady Endre C0536, 169) | kispolgár-apánk vak álmából csillog a dőre hit: mi kiválasztottak vagyunk s ez a rend nekünk kivételes, asztalt terit (1932 Brassai Viktor 9071001, 7).

5b. (/irod) ’természeti adottságokban gazdag 〈földterület, ország stb.〉’ ❖ E kis könyvetskét mihelyst Szerzje ki adta B Spanyol Országban; vette, ragadta ki-ki (1790 Nagy János¹ C3283, [14]) | a kukoricát haza takaritván, azon földek is legalább néhány napra marháinknak [legelőt nyújtottak] (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 54) | Minekünk vallásunkon levő fejedelmünk, országunk vagyon (1858 Erdélyi János² 8131106, 269) | mezők (1957 Keresztury Dezső 9326017, 39).

5c. ’anyagi javakban, kül. termésben gazdag 〈időszak〉’ ❖ az Isten áldása a b esztendővel egygyütt bizonyoson meg-j (1781 Magyar Hírmondó C0269, 243) | igen kevéssel vagyon a’ népnek kevesebb vetése, mint más bv idben (1787 Magyar Kurír C0312, 451) | Szentjánosbogarak sűrű, kis lámpásai mutatták az utat, mert nyár volt (1922 Krúdy Gyula CD54) | a bizonyos 7, máskor 11 éves periódus, amelyre a szájhagyomány a 7 szűk és 7 esztendő, illetve 7 száraz és 7 nedves időszak elnevezést használja (1958 Magyar Nemzet jan. 5. C0354, 5).

6. ’hosszú, terjedelmes, a részleteket is tartalmazó, ill. aprólékos, alapos, a részletekre is kiterjedő’ ❖ Bővebb irásommal Nagysádot ezúttal terhelni nem akarván, Grófné Asszonyom ő nagyságának kezeit alázatoson csókolom (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 388) | A’ Chriſtus’ meg-feſzíttettetéſének hiſtoriáját olly bven le-írták az Evangyéliſták, hogy ahoz ſemmit-ſem ſzükſég adni (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228035, 432) | Mikor látok hát készülést, Te, beszédek’ bajnoka? (1826 Vörösmarty Mihály 8524397, 282) | A nőszerepek között Haraszti Herminé a legbővebb (1905 Ady Endre 9003017, 79) | Hogy mit jelentett a „gazdaság”, arról a következő fejezetben bőven fogok ismertetést adni (1978 Láng János 1089009, 341).

6a. (fn-i értékben, középfokban tárgyraggal) ’több, részletesebb információ’ ❖ ami a Praesidialisokat [ti. a kormányzói hivatalnokokat] illeti, lehet még ez országgyülésen olly idő s alkalom, mellyben azokrul bővebbet fogunk szóllani (1834 Kossuth Lajos CD32) | szeretnénk bővebbet hallani az irodalom közönségéről is (1932 Schöpflin Aladár CD10) | Ha bővebbet tudsz, majd mondd el (1972 Bor Ambrus 9067001, 178) | A vizsnyici dinasztiáról bővebbet Schön Dezsőnek a magyar hászidizmus történetét kitűnően feldolgozó, Istenkeresők a Kárpátok alatt című könyvéből tudhattam meg (1989 Kőbányai János 2039001, 5).

7. ’a szóban forgónál kissé nagyobb, hosszabb 〈(idő)egység, (idő)szakasz〉’ ❖ az amerikai sznobok számára árulják a egy hónap alatt sorra kerülő több mint százhúsz rendezvény méregdrága jegyeit (1984 Hárs József CD52) | Szákács kiadványa tíz évvel előzte meg Erdélyi János Népdalok és mondák (1846–1848) c. három kötetes magyar népköltési gyűjteményét s negyedszázaddal a Kriza Jánosét (1987–1988 Lőkös István 2019015, 743) | másfél órás produkció (1989 Takács István 2046003, 8).

Ö: vér~.

ÖU: hal~, vad~.

Vö. CzF. bév · bévelkedik · béven, bő², bőven; ÉrtSz. ~, bőven; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, bőven; SzT. ~, bővebben, bőven; ÚMTsz. ~, bőganga, bőgatya, bőgatyás, bőing, bőjopka, bőkecele, bőkémény, bőkötény, bőkötő, bőujjú, bőven

melléknév 19C7
bőv (jelzőként és állítmányként, alapfokban: rég)
1.
szabásában a test körvonalaihoz nem alkalmazkodó, sok anyagot, kelmét felhasználó, ill. a viselője méreténél nagyobb 〈ruhaféle〉, ill. annak ilyen 〈része〉
mi jelesre vetődtél A’ Plundra [= férfinadrág] midőn gyengéded testedet, és a’ Fetske farok módjára szabott Frakk kezdte födezni
(1817 Vörösmarty Mihály)
hosszú, papi reverendát
(1897 Eötvös Károly)
[a leány sírdogált], mert egyszámmal bővebb uj cipőt küldtek neki karácsonyra a szülei
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
éreztem, hogy a nyakam lötyög a gallérban
(1931 Kassák Lajos)
Az asszony terelgette őket , lobogó szoknyájával
(1964 Vészi Endre)
Leginkább farmerban vagy szárú gatyában járnak
(2000 Magyar Hírlap)
2.
nagy kiterjedésű v. nagy befogadóképességű, tágas 〈terület v. hely(iség)
ſok idö ’s bövebb hely kivántattnék ezeknek [a növényfajoknak felsorolására]
(1775 Csapó József)
Konyhája kivált’ légyen Majorosnak; hogy abba Meg-melegedni kemény télben gyülheſſen egéſzſz ház
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
udvar volt, és a tornáca körüleges, mint az apácáknál a kisudvar
(1907 Gárdonyi Géza)
több szobás ház, összkomforttal és melléképülettel eladó
(1960 Magyar Nemzet szept. 2.)
testes feleségével az egyébként utastérbe alig fértek el
(1978 Bodor Ádám)
2a. (irod)
nagy befogadóképességű, öblös 〈üreges tárgy〉
A nagy szakálú fullajtárnak Nyakában tarisznya lóg
(1866 Bérczy Károly ford.Puskin)
A vonathoz vezető Árpádvezér uccán hatalmas társzekerek hordókban bort vittek
(1919 Szabó Dezső)
[Móricz Zsigmond] félreismerte tulajdon tehetségét. bukszát kapott az Úristentől s nem tudta, melyik a váltópénz és melyik az arany
(1926 Németh László²)
Olyan jó volt a hosszú út után elnyúlni az alacsony, székben
(1961 Kodolányi János)
2b.
széles, ill. nagy átmérőjű
Örzöül a’ Júhoz ha melly Eb adatni fog, izmos, derekú legyen
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
[a varrótűk lyuka,] hogy vastag tzérnát lehessen beléjök húzni, nagy és
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
Nehány esztendő óta csövü fegyverek készittetnek
(1829 Pák Dienes)
A zsiros kalapok, […] ráncú gatyák […] kezdenek eltünedezni
(1892 Kacziány Géza)
szüret alkalmával töltsön meg félig egy 4–6 literes száju üveget érett szőlőbogyókkal
(1899 Borászati Lapok)
az üvegből sugárban kizúdul a langyos víz
(1942 Rónay György)
2c. (rég)
〈az alaptagban vmely érzelem v. cselekvés metaforájaként haszn. szó jelzőjeként:〉 nagyvonalú, nagylelkű
Áldást mondunk jó szívednek, hangos hálát kezednek
(1806 Verseghy Ferenc)
semmiért nem könyörgök buzgóbban Istenemhez, mint azért, hogy alkalmat adjon, s adjon tehetséget kebellel imádott Hazámnak használhatni
(1836 Kossuth Lajos)
2d. (vál)
sok mindenre kiterjedő, széles körű, sok mindent felölelő, a szokásosnál nagyobb, teljesebb 〈figyelem, ismeret stb.〉
[vannak] , és sovány; világos, és homályos; meg- határazott, és két-értelmű gondolatok
(1787–1789 Batsányi János)
a’ titkos társaságok […] a’ jó és az eggy igaz istennek’ bővebb és bővebb esméretére emelkedtek
(1790 Verseghy Ferenc)
Külvárosaink némellyike, hova a’ népsalaknak nagy része vonul, bővebb figyelmét érdemelné a’ rendőrségnek
(1840 Sürgöny)
a mély érzést, emelkedett gondolatokat, képzeletet ő [ti. Imre Sándor] is dícsérte a Himfy Szerelmeiben
(1932 Pintér Jenő)
3.
jelentős v. a kívánalmakat, a szükségleteket kielégítő, sőt felülmúló (mennyiségű, ill. mértékű), bőséges(en elegendő)
bven-folyó forrást
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
bv itten az arany, ezüst, ón
(1800 Nyulas Ferenc)
Szívepedés nélkűl töltötte az ősi világ is régi aranykorait; kevesebb szükségëkët ösmert; fáradozás nélkűl bűven szëdhette gyümölcsit
(1805 Verseghy Ferenc)
Klárcsinak és Veronkának rész jutott a készűletekből, egész napokon át volt dolguk a generál kastélyában
(1832 Fáy András¹)
legbővebb trágyázást kivánnak a dinnye s répa fajok
(1854 Galgóczi Károly)
szoktunk aratást, szüretet, s boldog víg esztendőt kivánni egymásnak
(1861 e. Szemere Pál)
Bővön költötte a pénzt a diák
(1871 Adoma-emlék)
[A szalontüdő] korhelykedések után jó, mégpedig apróbbra vágott a hosszú laskánál, lében
(1933 Krúdy Gyula)
A ló, érezte, utolsó tartalékából fut […]. Az erőtartaléka azonban, tudta, bőven elég a hátralevő kétszáz ölre
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
A nedvesség folytán a kavicsos út is alig csikordul
(1960 Bernáth Aurél)
A túl étkezések egészségtelenek
(1980 Angeli István)
3a. (rendsz. átv)
bővizű 〈kút, forrás stb.〉
Az országgyűlés lefolyását bővebb és hitelesebb kútfőkből ismerjük
(1790 Héczei Dániel)
a Kereszthegy nyugoti aljában felbuzgó Gyöngyöskut […] forrása gyöngyözve fakad fel
(1868 Orbán Balázs)
vízforrás
(1897 Vadnay Károly)
[Reviczky Gyula] költészete az érzelmek új, forrásából fakadt
(1965 Komlós Aladár)
4.
nagyszámú, sok
ezen füvel némelly kolduſok egéſz teſteken holyagokat ſzitattnak, a’ végre, hogy kik öket látándják, annyival nagyobb könyörületeſségre és bövebb Jótéteményre fel-indítaſſanak
(1775 Csapó József)
A’ Napkeleti ſzigetekben leg-bövebb lévén a’ Sertés
(1796 Parnasszusi időtöltés)
Az Ember-barát : Barát-ember ritka!
(1821 Mátyási József)
Leónak ekkor alkalma volt a magyar népet közelebbről kiismerni
(1861 Szalay László)
Mindkét uralkodó [ti. Mátyás király és Neagoe herceg] udvarába bőven sereglettek jeles külföldiek
(1947 Gáldi László)
5.
számos egyedből, egységből álló, az oda való dolgokból sokat tartalmazó, gazdag
Mivel légyen bövebb ezenn Kathechismusnak 2-dik ki adása az 1-sönél, a’ könyv’ végénn található laiſtrom meg-mutattya
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
Vallyon honni nyelvünk […] nem sokkal bővebb, hajlékonyabb, határozottabb, mint ez előtt tiz vagy husz esztendőkkel vólt?
(1816 Teleki József²)
[A főváros] a szükséges terményeket könnyen és választékban kapja
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a nemesség sehol sem találhatta meg jogainak oly listáját, mint épp a Hármaskönyvben
(1934 Szekfű Gyula)
leveleinek bővebb gyűjteménye
(1980 Kovalovszky Miklós)
5a. (irod)
étellel dúsan rakott 〈asztal〉, ill. itallal teli 〈pohár〉
kiki, mint tetszik, megürítheti kedvire szűk vagy Bőv poharát
(1817 Édes Gergely ford.Horatius)
Durcásan, büszkén csörtetett tovább Rakott, hivó, , nagy asztalok táján
(1908 Ady Endre)
kispolgár-apánk vak álmából csillog a dőre hit: mi kiválasztottak vagyunk s ez a rend nekünk kivételes, asztalt terit
(1932 Brassai Viktor)
5b. (/irod)
természeti adottságokban gazdag 〈földterület, ország stb.〉
E kis könyvetskét mihelyst Szerzje ki adta B Spanyol Országban; vette, ragadta ki-ki
(1790 Nagy János¹)
a kukoricát haza takaritván, azon földek is legalább néhány napra marháinknak [legelőt nyújtottak]
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Minekünk vallásunkon levő fejedelmünk, országunk vagyon
(1858 Erdélyi János²)
mezők
(1957 Keresztury Dezső)
5c.
anyagi javakban, kül. termésben gazdag 〈időszak〉
az Isten áldása a b esztendővel egygyütt bizonyoson meg-j
(1781 Magyar Hírmondó)
igen kevéssel vagyon a’ népnek kevesebb vetése, mint más bv idben
(1787 Magyar Kurír)
Szentjánosbogarak sűrű, kis lámpásai mutatták az utat, mert nyár volt
(1922 Krúdy Gyula)
a bizonyos 7, máskor 11 éves periódus, amelyre a szájhagyomány a 7 szűk és 7 esztendő, illetve 7 száraz és 7 nedves időszak elnevezést használja
(1958 Magyar Nemzet jan. 5.)
6.
hosszú, terjedelmes, a részleteket is tartalmazó, ill. aprólékos, alapos, a részletekre is kiterjedő
Bővebb irásommal Nagysádot ezúttal terhelni nem akarván, Grófné Asszonyom ő nagyságának kezeit alázatoson csókolom
(1785 Daniel család újabb adattára)
A’ Chriſtus’ meg-feſzíttettetéſének hiſtoriáját olly bven le-írták az Evangyéliſták, hogy ahoz ſemmit-ſem ſzükſég adni
(1793 Mindszenthy Sámuel ford.Broughton)
Mikor látok hát készülést, Te, beszédek’ bajnoka?
(1826 Vörösmarty Mihály)
A nőszerepek között Haraszti Herminé a legbővebb
(1905 Ady Endre)
Hogy mit jelentett a „gazdaság”, arról a következő fejezetben bőven fogok ismertetést adni
(1978 Láng János)
6a. (fn-i értékben, középfokban tárgyraggal)
több, részletesebb információ
ami a Praesidialisokat [ti. a kormányzói hivatalnokokat] illeti, lehet még ez országgyülésen olly idő s alkalom, mellyben azokrul bővebbet fogunk szóllani
(1834 Kossuth Lajos)
szeretnénk bővebbet hallani az irodalom közönségéről is
(1932 Schöpflin Aladár)
Ha bővebbet tudsz, majd mondd el
(1972 Bor Ambrus)
A vizsnyici dinasztiáról bővebbet Schön Dezsőnek a magyar hászidizmus történetét kitűnően feldolgozó, Istenkeresők a Kárpátok alatt című könyvéből tudhattam meg
(1989 Kőbányai János)
7.
a szóban forgónál kissé nagyobb, hosszabb (idő)egység, (idő)szakasz〉
az amerikai sznobok számára árulják a egy hónap alatt sorra kerülő több mint százhúsz rendezvény méregdrága jegyeit
(1984 Hárs József)
Szákács kiadványa tíz évvel előzte meg Erdélyi János Népdalok és mondák (1846–1848) c.című három kötetes magyar népköltési gyűjteményét s negyedszázaddal a Kriza Jánosét
(1987–1988 Lőkös István)
másfél órás produkció
(1989 Takács István)
Ö: vérbő
ÖU: halbő, vadbő
Vö. CzF. bév · bévelkedik · béven, ², bőven; ÉrtSz. ~, bőven; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, bőven; SzT. ~, bővebben, bőven; ÚMTsz. ~, bőganga, bőgatya, bőgatyás, bőing, bőjopka, bőkecele, bőkémény, bőkötény, bőkötő, bőujjú, bőven

Beállítások