bőtermő mn 1C

1. ’az átlagosnál többet termő v. átlagon felüli terméshozamú 〈növény(fajta), ill. ilyen szőlőből termett bőséges mennyiségű bor〉’ ❖ [Eger] hires b term borárúl (1810 Farkas András C1674, 45) | Vesd be’ Hazánk’ halmait Bőtermő kalásszal (1834 Bártfay József C0851, 104) | Bőtermő alma (1887 Bereczki Máté C1050, 203) | [Az ún. olasz kék szilva] ritkán bőtermő, értékes szilvafajta, mely a neki kedvező fekvésű talajon nagyban termesztésre ajánlható (1925 RévaiNagyLex. C5713, 616) | bőtermő csemegekukoricákkal gazdagították a fajtaválasztékot a martonvásári nemesítők (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’jó termést adó, termékeny 〈(föld)terület〉’ ❖ Homokos, de bö termö [a sziget] (1783 Molnár János C0290, 121) | bőtermő Ázsia’ (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 91) | a jobbágygazdaságok gabona-, állat- és borfeleslege […] fogyasztóközönséget szerez magának idegen országokban is, amelyek földje nem olyan bőtermő, mint a magyar (1939 Magyar művelődéstörténet CD43).

3. (ritk)(betakarított) termésben gazdag 〈idő(szak)〉’ ❖ inkább sóvárganak ikrás Krumplijokon, mintsem gondoskodnának az élet Bő termő idején szükségre való kenyerekről (1814–1815 Fazekas Mihály 8138051, 95) | [ha október] végén sok az eső, a jövő nyár bő termő lesz (1855 Vas Gereben kis képes naptára C4374, 14) | bőtermő esztendőkben, mint a múlt évben is, a helyi fogyasztás nem tudja felvenni [a cseresznyetermést] (1956 Főző Géza CD52).

4. (ritk) ’termékeny 〈alkotóművész〉’ ❖ bőtermő [lelke] esmeretessé lett a’ [Rómaiak előtt] (1823 Homonnay Imre ford.–Ovidius C2098, 9) | Minden iskolázatlan íróban van valami természetes pongyolaság. Igaz, nem csupán bennük, hanem a bőtermő középosztályiakban szintén (1943 Juhász Géza¹ 9283010, 115).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bőtermő melléknév 1C
1.
az átlagosnál többet termő v. átlagon felüli terméshozamú 〈növény(fajta), ill. ilyen szőlőből termett bőséges mennyiségű bor〉
[Eger] hires b term borárúl
(1810 Farkas András)
Vesd be’ Hazánk’ halmait Bőtermő kalásszal
(1834 Bártfay József)
Bőtermő alma
(1887 Bereczki Máté)
[Az ún. olasz kék szilva] ritkán bőtermő, értékes szilvafajta, mely a neki kedvező fekvésű talajon nagyban termesztésre ajánlható
(1925 RévaiNagyLex.)
bőtermő csemegekukoricákkal gazdagították a fajtaválasztékot a martonvásári nemesítők
(1995 Magyar Hírlap)
2.
jó termést adó, termékeny (föld)terület〉
Homokos, de bö termö [a sziget]
(1783 Molnár János)
bőtermő Ázsia’
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
a jobbágygazdaságok gabona-, állat- és borfeleslege […] fogyasztóközönséget szerez magának idegen országokban is, amelyek földje nem olyan bőtermő, mint a magyar
(1939 Magyar művelődéstörténet)
3. (ritk)
(betakarított) termésben gazdag 〈idő(szak)
inkább sóvárganak ikrás Krumplijokon, mintsem gondoskodnának az élet Bő termő idején szükségre való kenyerekről
(1814–1815 Fazekas Mihály)
[ha október] végén sok az eső, a jövő nyár bő termő lesz
(1855 Vas Gereben kis képes naptára)
bőtermő esztendőkben, mint a múlt évben is, a helyi fogyasztás nem tudja felvenni [a cseresznyetermést]
(1956 Főző Géza)
4. (ritk)
termékeny 〈alkotóművész〉
bőtermő [lelke] esmeretessé lett a’ [Rómaiak előtt]
(1823 Homonnay Imre ford.Ovidius)
Minden iskolázatlan íróban van valami természetes pongyolaság. Igaz, nem csupán bennük, hanem a bőtermő középosztályiakban szintén
(1943 Juhász Géza¹)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások