bűbájos mn és fn 

I. mn 15A

1. (kissé rég) ’csodás, természetfeletti, mágikus, kül. ártásra v. gyógyításra való 〈erő, hatalom stb.〉’ ❖ bűbájos erővel fog benneteket halhatatlan tselekedetekre segélyteni (1809 e. Báróczi Sándor C0803, 6) | Ali sokszor próbálta azt, hogy midőn valamely ellenségét igen nagyon gyűlölte, […] a kilőtt golyót gyűlölete bűbájos hatalma látszott vezérleni, és megtalálta az célzott emberét ezer lépésnyi távolból is (1854 Jókai Mór CD18) | E koronában [ti. a Szent Koronában] bűbájos varázs van (1867 Rákosi Jenő 8385002, 248) | azt az istenasszonyt látták benne [ti. Vénuszban], a ki a bűbájos erőkkel rendelkezik (1904 ÓkoriLex. CD28) | – Tett-e csudát a híres kalap? […] – […] Csak nem gondolod, te csacsi, hogy ebben a rossz kalapban valami bűbájos erő van? (1918 Móra Ferenc 9459001, 101).

2. (kissé rég) ’ilyen erőket megidéző és saját szolgálatába állító, ill. ilyen erővel, hatalommal rendelkező 〈személy, lény〉’ ❖ Diógnetas arra tanított: hogy […] ördöngös, búbájos, és egyéb hitetö embereknek ne hidjek (1783 Molnár János C0292, 540) | az úgy tartatott Bbájos Aszszonyoknak megégetésének megtiltásáért [is lehet áldanunk Mária Teréziát] (1808 Sándor István C1534, 104) | Vigyétek a biróhoz ezt az átkozott bübájos varázslót! (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 118) | Odysseus haragra lobbanva tudja meg, hogy a bűbájos királyasszony a többieket sertésekké változtatta (1904 ÓkoriLex. CD28) | a bűbájos Alderán felidézett pokoli serege (1941 Sík Sándor 9598001, 52) | [a riporter] a város bűbájos gyógyító asszonyával, a boszorkány hírében álló Kontyos Pintér Erzsókkal beszélget (1999 Új Könyvek CD29).

2a. (rég, ritk) ’csodás, mágikus erők hatalmában hívő, magatartását, cselekedeteit ezeknek alárendelő 〈személy〉’ ❖ A’ lelki dolgokbann, melyly úgy is homályos, Melylynek az ösvénye úgy is akadályos, Több gántsot tevének, már tsak nem bálványos Lett ember, nem mondom, hogy épen bubájos (1779 Révai Miklós 7283008, 58) | áldásokhoz, füstölésekhez búbájossan folyamodnak (1798 Fekete Gergely ford.–Whatmann C1747, 157) | Soha se vólt  b-bájos, de […] azokat véletlen történetnek nem tarthatta (1802 Adeline ford. C0523, 289).

3. (kissé rég) ’csodás, természetfeletti, mágikus erőket előhívó, megidéző 〈szöveg, tevékenység stb.〉, ill. ezek megidézésére alkalmas 〈tárgy, eszköz, szer stb.〉’ ❖ ö néki az illyetén bubájos mesterségek már esméretesek valának (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 53) | [a] temetőnek keresztútján egy fekete köpönyegbe burkolva mormolta ő [ti. Hatvani professzor] el esmeretlen nyelven bűbájos imádságait (1796 Debreceni diákirodalom 7495010, 31) | mi egy bűbájos vesszőnek varázs ütésével egyszerre mindent magyarrá hazánkban nem tehetünk (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | E bűbájos fürdőlében Nő meg a György bajsza szépen (1854 Arany János 8014063, 229) | istentelen bűbájos könyveket (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 122) | ujján a varázsgyűrű és lábán van a bűbájos bocskor (1922 Dóczy Jenő CD10) | [Vénusz] költött bűbájos igét, rászedni a férjed: mondd háromszor, s köpj hármat utána legott; s nem hiszi el […], bárha veled látna a lágy nyoszolyán (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Tibullus 9324051, 141).

4. (kissé rég) ’olyan 〈hely v. időszak〉, ahol v. amikor a természetfeletti erők hatnak, működnek’ ❖ Bbájos e’ hely, – rosz vará’sló Lelkeké (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 120) | Kints ásni ment el, a’ Bű-bájos éjszakán (1832 Ónody Péter 8359010, 50) | király volt! egy regés bübájos világ királya (1880 Margitay Dezső C1519, 142) | félt, hogy a tündér csak játszik vele és tovalebben a könnyű szellőben és ő egyedül marad […] a bűbájos útvesztőben (1923 Babits Mihály CD10).

5. ’magával ragadó (hatású), elbűvölő (szépségű) 〈dolog, jelenség〉’ ❖ Melly bűbájos öröm, szép lyányhoz jutni legénynek (1829 Vitkovics Mihály C0036, 57) | Shumann [!] titokszerü, bübájos zenéje (1883 Wohl Stefánia 8530003, 135) | Pacsirták bűbájos dala (1892 Versényi György 8519002, 10) | hirtelen megjelent lelki szemem előtt Kismarton, ez a bűbájos kis város (1939 Mohácsi Jenő CD10) | Szabadság-hegyen laktunk, anyósom villájának bűbájos manzárdlakásában (1981 Kolozsvári Grandpierre Emil 2206031, 6).

5a. ’elragadóan kedves, vonzó, bájjal teli 〈nő v. gyermek (testrésze, ill. megnyilvánulása)〉’ ❖ most nézd ki réſzenkint bbájos termetét! (1806 Verseghy Ferenc 8518025, 114) | [a kávéház] előtt a salon bűbájos tündérei szoktak fagylaltozni (1851 Kemény Zsigmond 8235010, 20) | előttem van a maga bájos arca, kedvesem. Az a bűbájos angyalarc (1898 Ady Endre C0534, 33) | – Merci [= köszönöm]! – mondja bűbájosan a hölgy (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 134) | Bűbájos kislány ágya előtt állok meg. A szeme ibolya, hosszú haja acélkék (1981 Dénes Tibor 9812003, 193).

II. fn 4A

1. (rég v. Népr) ’természetfeletti, mágikus, kül. ártásra v. gyógyításra való erőknek parancsoló személy’ ❖ [a dél-amerikai Orinoco földrengés sújtotta vidékének lakói] az ő bűbájosaiknál kerestek oltalmat (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 197) | bűbájos, jósló, a ki esőt, szelet és vihart támaszt, szóval titokkal teljes személy (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 327) | Régi hiedelem szerint a boszorkányok házán zászló leng, de ezt csak a beavatott, a bűbájos látja meg (1968 Bálint Sándor 9022002, 127) | teheneket megbetegített és meggyógyított, vagyis a bűbájosok szokott tevékenységét tulajdonították neki (1981 Dömötör Tekla 1039005, 59).

2. (rég, ritk) ’bűvész, mutatványos’ ❖ Egy bűbájos néhány nap óta ügyetlenkedik városunkban. Tegnapelőtt opticai mutatványt adott (1844 Életképek C0101, 356) | mérges kigyókat táncoltató bübájosok (1862 Szokoly Viktor C4057, 93).

Sz: bűbájoskodik.

Vö. CzF. bűbájos · bübájos; ÉrtSz.; TESz. bűbáj; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bűbájos melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1. (kissé rég)
csodás, természetfeletti, mágikus, kül. ártásra v. gyógyításra való 〈erő, hatalom stb.〉
bűbájos erővel fog benneteket halhatatlan tselekedetekre segélyteni
(1809 e. Báróczi Sándor)
Ali sokszor próbálta azt, hogy midőn valamely ellenségét igen nagyon gyűlölte, […] a kilőtt golyót gyűlölete bűbájos hatalma látszott vezérleni, és megtalálta az célzott emberét ezer lépésnyi távolból is
(1854 Jókai Mór)
E koronában [ti. a Szent Koronában] bűbájos varázs van
(1867 Rákosi Jenő)
azt az istenasszonyt látták benne [ti. Vénuszban], a ki a bűbájos erőkkel rendelkezik
(1904 ÓkoriLex.)
– Tett-e csudát a híres kalap? […][…] Csak nem gondolod, te csacsi, hogy ebben a rossz kalapban valami bűbájos erő van?
(1918 Móra Ferenc)
2. (kissé rég)
ilyen erőket megidéző és saját szolgálatába állító, ill. ilyen erővel, hatalommal rendelkező 〈személy, lény〉
Diógnetas arra tanított: hogy […] ördöngös, búbájos, és egyéb hitetö embereknek ne hidjek
(1783 Molnár János)
az úgy tartatott Bbájos Aszszonyoknak megégetésének megtiltásáért [is lehet áldanunk Mária Teréziát]
(1808 Sándor István)
Vigyétek a biróhoz ezt az átkozott bübájos varázslót!
(1875 Hasznos Mulattató)
Odysseus haragra lobbanva tudja meg, hogy a bűbájos királyasszony a többieket sertésekké változtatta
(1904 ÓkoriLex.)
a bűbájos Alderán felidézett pokoli serege
(1941 Sík Sándor)
[a riporter] a város bűbájos gyógyító asszonyával, a boszorkány hírében álló Kontyos Pintér Erzsókkal beszélget
(1999 Új Könyvek)
2a. (rég, ritk)
csodás, mágikus erők hatalmában hívő, magatartását, cselekedeteit ezeknek alárendelő 〈személy〉
A’ lelki dolgokbann, melyly úgy is homályos, Melylynek az ösvénye úgy is akadályos, Több gántsot tevének, már tsak nem bálványos Lett ember, nem mondom, hogy épen bubájos
(1779 Révai Miklós)
áldásokhoz, füstölésekhez búbájossan folyamodnak
(1798 Fekete Gergely ford.Whatmann)
Soha se vólt  b-bájos, de […] azokat véletlen történetnek nem tarthatta
(1802 Adeline ford.)
3. (kissé rég)
csodás, természetfeletti, mágikus erőket előhívó, megidéző 〈szöveg, tevékenység stb.〉, ill. ezek megidézésére alkalmas 〈tárgy, eszköz, szer stb.〉
ö néki az illyetén bubájos mesterségek már esméretesek valának
(1773 Kónyi János ford.Aulnoy)
[a] temetőnek keresztútján egy fekete köpönyegbe burkolva mormolta ő [ti. Hatvani professzor] el esmeretlen nyelven bűbájos imádságait
(1796 Debreceni diákirodalom)
mi egy bűbájos vesszőnek varázs ütésével egyszerre mindent magyarrá hazánkban nem tehetünk
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
E bűbájos fürdőlében Nő meg a György bajsza szépen
(1854 Arany János)
istentelen bűbájos könyveket
(1873 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
ujján a varázsgyűrű és lábán van a bűbájos bocskor
(1922 Dóczy Jenő)
[Vénusz] költött bűbájos igét, rászedni a férjed: mondd háromszor, s köpj hármat utána legott; s nem hiszi el […], bárha veled látna a lágy nyoszolyán
(1982 e. Kerényi Grácia ford.Tibullus)
4. (kissé rég)
olyan 〈hely v. időszak〉, ahol v. amikor a természetfeletti erők hatnak, működnek
Bbájos e’ hely, – rosz vará’sló Lelkeké
(1816 Ungvárnémeti Tóth László)
Kints ásni ment el, a’ Bű-bájos éjszakán
(1832 Ónody Péter)
király volt! egy regés bübájos világ királya
(1880 Margitay Dezső)
félt, hogy a tündér csak játszik vele és tovalebben a könnyű szellőben és ő egyedül marad […] a bűbájos útvesztőben
(1923 Babits Mihály)
5.
magával ragadó (hatású), elbűvölő (szépségű) 〈dolog, jelenség〉
Melly bűbájos öröm, szép lyányhoz jutni legénynek
(1829 Vitkovics Mihály)
Shumann [!] titokszerü, bübájos zenéje
(1883 Wohl Stefánia)
Pacsirták bűbájos dala
(1892 Versényi György)
hirtelen megjelent lelki szemem előtt Kismarton, ez a bűbájos kis város
(1939 Mohácsi Jenő)
Szabadság-hegyen laktunk, anyósom villájának bűbájos manzárdlakásában
(1981 Kolozsvári Grandpierre Emil)
5a.
elragadóan kedves, vonzó, bájjal teli 〈nő v. gyermek (testrésze, ill. megnyilvánulása)
most nézd ki réſzenkint bbájos termetét!
(1806 Verseghy Ferenc)
[a kávéház] előtt a salon bűbájos tündérei szoktak fagylaltozni
(1851 Kemény Zsigmond)
előttem van a maga bájos arca, kedvesem. Az a bűbájos angyalarc
(1898 Ady Endre)
– Merci [= köszönöm]! – mondja bűbájosan a hölgy
(1931 Gelléri Andor Endre)
Bűbájos kislány ágya előtt állok meg. A szeme ibolya, hosszú haja acélkék
(1981 Dénes Tibor)
II. főnév 4A
1. (rég v. Népr)
természetfeletti, mágikus, kül. ártásra v. gyógyításra való erőknek parancsoló személy
[a dél-amerikai Orinoco földrengés sújtotta vidékének lakói] az ő bűbájosaiknál kerestek oltalmat
(1790 Verseghy Ferenc)
bűbájos, jósló, a ki esőt, szelet és vihart támaszt, szóval titokkal teljes személy
(1882 Vámbéry Ármin)
Régi hiedelem szerint a boszorkányok házán zászló leng, de ezt csak a beavatott, a bűbájos látja meg
(1968 Bálint Sándor)
teheneket megbetegített és meggyógyított, vagyis a bűbájosok szokott tevékenységét tulajdonították neki
(1981 Dömötör Tekla)
2. (rég, ritk)
bűvész, mutatványos
Egy bűbájos néhány nap óta ügyetlenkedik városunkban. Tegnapelőtt opticai mutatványt adott
(1844 Életképek)
mérges kigyókat táncoltató bübájosok
(1862 Szokoly Viktor)
Sz: bűbájoskodik
Vö. CzF. bűbájos · bübájos; ÉrtSz.; TESz. bűbáj; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások