bűbájosság fn 3A8

1. (kissé rég) ’csodás, természetfeletti, mágikus erők megidézése, előhívása és az ember szolgálatába való állítása, ill. ezen tevékenység gyakorlása’ ❖ el-idegenlnének a’ Zsidók a’ bálványozó Pogányoknak bbájosságitól (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 104) | A’ Simon bbájosságának tudománnya […] kéttség kivl a bálványozások kzé számláltatik (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus C3102, 85) | Magia: Boszorkánság, Búbájosság, Babonasság (1807 Ottlik Dániel C3374, 103) | mivel a faluban szebb lány nem akadt, meg mivel az anyát boszorkánynak árulták [= híresztelték], biz nem csoda, ha sok irigy bolond azt hitte, hogy az anyja bűbájossággal rakta lányára azt a sok szépséget (1851 A Falu Könyve C1667, 245) | [Küsmödinek] világéletében mindig a bűbájosság volt a becsületes mestersége (1918 Móra Ferenc 9459006, 130) | Ne akadjon közted senki, […] aki bűbájosságot űz, szellemet vagy lelket kérdez; aki halottat idéz. Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1a. (rég) ’ennek eredménye(ként létrejött állapot), varázslat, igézet’ ❖ a’ [váló]levélnek el-készítését sok tsavargó bübájosságokkal terhelik-meg a’ Rabinusok (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 212) | elhiteti velem a’ bűbájoságot (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2125, 107) | A gyermek eltünt s a kit Beregh most [képzeletben] nézett, az egy bűbájosság volt (1900 Bársony István C0832, 105) | Huhu varázsló […] bűbájosságot bocsátott bele a libapásztor-leányka kis cipőjébe (1914 Mikes Lajos 9443001, 76).

1b. (ritk) ’csodás, természetfeletti, mágikus hatás előidézése céljából mondott varázserejű formula, varázsige’ ❖ [a javasasszony] mondja a bűbájosságot: „Atyaisten múlassza, Fiúisten fogyassza, Szentlélekúristen, Miasszonyunk Mária És minden szent gyógyítsa” (1937 Féja Géza 9138005, 256).

2. (kissé rég) ’csodás, természetfeletti, mágikus erők előhívásának, megidézésének képessége’ ❖ Minap-is midn látott vólna a’ feleségem, hogy eggy hap-tsuppos Kozákiſt tántzolok, azt mondotta: ejnye ennek a’ gonoſz Vénnek, de jó ers lábai vagynak. Nem tetſzik kétség kivl néki, hogy annyi bbájoſságával ſemmit ſem árthat (1790 Fejér György ford. 7104001, 24) | [a varázsló] bűbájosságánál fogva tudja, hogy jövendőben párbajt vivok majd egyik kedvencz lovagjával (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 141) | A nagyanyja különös varázserejét és bűbájosságát megöröklő férfi emberi kálváriája rajzolódik ki [Osztojkán Béla Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen című regényében] (1997 Új Könyvek CD29).

3. (/ritk) ’csodás, természetfeletti, mágikus erő, varázserő’ ❖ tegyétek, hogy a honi készitmény divat legyen, istenünkre mondhatjuk nem járand többé az erény áldozattal; mert a divat hatalma határos a bűbájossággal (1847 Hetilap CD61) | minden tárgy, amin ezeknek az egyszerű lelkeknek a kezemunkája maradt, egyöntetű, ősi bűbájosságot lehelt (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 34).

4. (rég) ’babonás hiedelem, ill. babonahit’ ❖ a’ Félelem, erköltstelen el tökéllés, és Búbájoſság ellenben penig épittik a’ rettent önnön akaratú hatalmat (1790 Laczkovics János ford.–Trenck 7361005, [3v]) | A’ vogul hite a’ régi bűbájosság (sámanság) (1863 Hunfalvy Pál C2147, 105) | A pogány szellemhit és bűbájosság műhelyében fogant regék, mesék, énekek, babonák (1938 Hóman Bálint CD42).

5. (ritk) ’lenyűgöző szépség, elragadó kedvesség’ ❖ Ugariti nemzetségtáblázatokban gyakran előforduló név [a Naamán], a hősök gyakori jelzője, de a kedvesség, bűbájosság általános fogalma is (1995 BibliaiLex. CD1207).

5a. (ritk) ’vminek a bűbájos, lenyűgöző, elbűvölő volta’ ❖ Annak a tavaszi, húsvét előtti reggelnek a bűbájosságát […] nem felejtettem el (1930 Krúdy Gyula CD54).

Vö. CzF. bűbájosság · bübájosság; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bűbájosság főnév 3A8
1. (kissé rég)
csodás, természetfeletti, mágikus erők megidézése, előhívása és az ember szolgálatába való állítása, ill. ezen tevékenység gyakorlása
el-idegenlnének a’ Zsidók a’ bálványozó Pogányoknak bbájosságitól
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
A’ Simon bbájosságának tudománnya […] kéttség kivl a bálványozások kzé számláltatik
(1784 Miháltz István ford.Tertullianus)
Magia: Boszorkánság, Búbájosság, Babonasság
(1807 Ottlik Dániel)
mivel a faluban szebb lány nem akadt, meg mivel az anyát boszorkánynak árulták [= híresztelték], biz nem csoda, ha sok irigy bolond azt hitte, hogy az anyja bűbájossággal rakta lányára azt a sok szépséget
(1851 A Falu Könyve)
[Küsmödinek] világéletében mindig a bűbájosság volt a becsületes mestersége
(1918 Móra Ferenc)
Ne akadjon közted senki, […] aki bűbájosságot űz, szellemet vagy lelket kérdez; aki halottat idéz. Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1a. (rég)
ennek eredménye(ként létrejött állapot), varázslat, igézet
a’ [váló]levélnek el-készítését sok tsavargó bübájosságokkal terhelik-meg a’ Rabinusok
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
elhiteti velem a’ bűbájoságot
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
A gyermek eltünt s a kit Beregh most [képzeletben] nézett, az egy bűbájosság volt
(1900 Bársony István)
Huhu varázsló […] bűbájosságot bocsátott bele a libapásztor-leányka kis cipőjébe
(1914 Mikes Lajos)
1b. (ritk)
csodás, természetfeletti, mágikus hatás előidézése céljából mondott varázserejű formula, varázsige
[a javasasszony] mondja a bűbájosságot: „Atyaisten múlassza, Fiúisten fogyassza, Szentlélekúristen, Miasszonyunk Mária És minden szent gyógyítsa”
(1937 Féja Géza)
2. (kissé rég)
csodás, természetfeletti, mágikus erők előhívásának, megidézésének képessége
Minap-is midn látott vólna a’ feleségem, hogy eggy hap-tsuppos Kozákiſt tántzolok, azt mondotta: ejnye ennek a’ gonoſz Vénnek, de jó ers lábai vagynak. Nem tetſzik kétség kivl néki, hogy annyi bbájoſságával ſemmit ſem árthat
(1790 Fejér György ford.)
[a varázsló] bűbájosságánál fogva tudja, hogy jövendőben párbajt vivok majd egyik kedvencz lovagjával
(1873 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
A nagyanyja különös varázserejét és bűbájosságát megöröklő férfi emberi kálváriája rajzolódik ki [Osztojkán Béla Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen című regényében]
(1997 Új Könyvek)
3. (/ritk)
csodás, természetfeletti, mágikus erő, varázserő
tegyétek, hogy a honi készitmény divat legyen, istenünkre mondhatjuk nem járand többé az erény áldozattal; mert a divat hatalma határos a bűbájossággal
(1847 Hetilap)
minden tárgy, amin ezeknek az egyszerű lelkeknek a kezemunkája maradt, egyöntetű, ősi bűbájosságot lehelt
(1943 Tersánszky Józsi Jenő)
4. (rég)
babonás hiedelem, ill. babonahit
a’ Félelem, erköltstelen el tökéllés, és Búbájoſság ellenben penig épittik a’ rettent önnön akaratú hatalmat
(1790 Laczkovics János ford.Trenck)
A’ vogul hite a’ régi bűbájosság (sámanság)
(1863 Hunfalvy Pál)
A pogány szellemhit és bűbájosság műhelyében fogant regék, mesék, énekek, babonák
(1938 Hóman Bálint)
5. (ritk)
lenyűgöző szépség, elragadó kedvesség
Ugariti nemzetségtáblázatokban gyakran előforduló név [a Naamán], a hősök gyakori jelzője, de a kedvesség, bűbájosság általános fogalma is
(1995 BibliaiLex.)
5a. (ritk)
vminek a bűbájos, lenyűgöző, elbűvölő volta
Annak a tavaszi, húsvét előtti reggelnek a bűbájosságát […] nem felejtettem el
(1930 Krúdy Gyula)
Vö. CzF. bűbájosság · bübájosság; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások