bűnös mn és fn 

I. mn 15C1

1. (Jog) ’vmely bűncselekmény elkövetéséért (jogerős ítéletben) felelősnek nyilvánított 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá vonatk. 〈állapot, (jogi) megítélés〉’ ❖ bünösnek nem találtattam egyik Pontyában-is a’ Vádnak (1791 Erdélyi rendeknek jegyzőkönyve 7410007, 656) | a biróság Váradyt fölmentette, mivel bűnös voltát nem találta eléggé bebizonyítva (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 336) | A törvényszék bűnösnek mondta ki Gál Csabát sajtórendészeti vétségben és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte (1942 Függetlenség 2203012, 8) | Szaddám mellett bíróság elé kell állítani azokat az iraki vezetőket is, akik népirtásban, az emberiség elleni bűnökben és a nemzetközi jog egyéb szabályainak megsértésében bűnösek (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (Vall is) ’(vallás)erkölcsi szabály(ok) ellen vétkező, bűnt elkövető 〈személy, közösség〉’ ❖ Igy tselekedgyenek a’ Lelki Atyák-is a’ bünös emberrel, a’ ki ha meg-alázza magát, és mint a’ tékozló fiú, gonoſzságát, és méltatlanságát meg-vallya, ne ijeſztegeſsék (1772 Vajda Sámuel 7365001, 144) | felejtsd örökre A bűnös kéjleányt (1843 Petőfi Sándor CD01) | Ki bűnösb: a kisértő, vagy kisértett? (1866 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | [Erzsi] azt hitte, hogy Páris perverz és bűnös világváros (1937 Szerb Antal 9668030, 162) | A bűnös nép képzetét még akkor sem változtatták meg a nyelvhasználatunkban, amikor a megbüntetett nép fogalma lett volna már pontos és helyénvaló (1985 Csoóri Sándor 9090053, 47).

2a. (Vall is) ’(az eredendő bűn következtében) megromlott, bűnre hajló, gyarló 〈ember(i természet)〉’ ❖ Te töled ſzármazik, oh világoſságnak Attya! minden jó adomány, és tökélletes ajándék onnan fellyül mi reánk bünös emberekre (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384015, 17) | természettől jó az ember, bűnössé csak a romlott társadalom tette (1899 e. Péterfy Jenő 8363005, 382) | [Pál apostol] a bűnös természetről értekezve […] azt hangsulyozza, hogy az elme vakságnak s a sziv gonoszságnak van alávetve (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | Amint tény, hogy Ádám bűnbeesésével minden ember bűnös lett, ugyanúgy az is, hogy Krisztus engedelmességével mindnyájan megigazultunk (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3. ’(vmiben) hibás, vétkes 〈személy〉’ ❖ [a túlzásba vitt nyelvújítást] akadályoztatni minden Hazafinak kötelessége. És valóban bűnösnek érzem magamat azért, hogy ezt én is eddig el múlattam (1816 Kisfaludy Sándor 8243057, 283) | Előttünk bűnösek a szélsőbaloldaliak, mert a túlságos hazaszeretettől könnyen odaragadtatnak, hogy magok teszik tönkre a hazát (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | a sznobság, melyben majd mindnyájan bűnösök voltunk, nyomot hagyott az irodalomban (1934 Herczeg Ferenc 9241026, 243) | ha baj van, csak a brigád lehet bűnös (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 383).

3a. (biz, túlzó) ’súlyos helyzetet, bajt okozó 〈tényező, dolog〉’ ❖ [a hiperaktivitás oka gyakran] nem a hibás nevelés vagy a bűnös gének, hanem az allergia (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szerző palinológus, azaz virágkutató, aki tüsszögő-allergiás családtagjai szemrehányásaitól hajtva indult először a „bűnös” vadkender nyomába (1999 Új Könyvek CD29).

4. (Jog is) ’bűncselekménynek számító, a hatályos törvények szerint büntetendő 〈tett, tevékenység (módja)〉’ ❖ [a király elleni összeesküvésre] tzélozó bnös tselekedetek közzl ha tsak egy is, a’ vádoltatott ſzemélly ellen meg-bizonyittathatik (1794 Bécsi Magyar Merkurius 7396014, 1507) | [Gemptel Vilmos és bűntársa] a pénztári utalványok hitelének megrontására czélzó bűnös törekvések miatt […] halálra itéltetvén, ma kivégeztettek (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 33) | a lakosság nyugalmát megzavaró bünös üzelmekkel szemben a legszigorubb eljárást léptették életbe (1921 Népszava 2136001, 3) | [a törvénymódosítás] már a nyomozati szakaszban lehetőséget ad arra, hogy a bűncselekmény gyanújával okozott kár megtérülése érdekében a rendőrség zár alá vegye a bűnös úton szerzett vagyont (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. (Vall is) ’(vallás)erkölcsi szempontból bűnnek számító, ill. bűnre irányuló, bűnre vezető 〈cselekedet, magatartás stb.〉’ ❖ Johanna bűnös szövetkezésben a’ fő város’ legszebb férfiával, […] férjét napról napra inkább megútálta (1837 Péczely József 8359004, 54) | sok ember bűnös, átkos szenvedélylyel Isten parancsával ellenkezőt művel (1892 Rozgonyi György 8399001, 3) | hagyja, hogy képzeletét bűnös gondolatok és képek népesítsék be (1934 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343001, 160) | Semmi sem olyan kínos a világon, mint egy bűnös hajlam. Az ember kínlódik, kesereg, kimeríti az erejét, hogy kielégítse – és ha kielégítette, végtelen undort érez (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 325).

4b. ’helytelen, elhibázott, súlyos következményekkel járó 〈cselekedet, magatartás stb.〉’ ❖ A’ higgadt eszű ’s békés keblű szász nemzet, illy balga és bűnös ohajtásra [ti. Erdély gyarmatosítására] nem vetemedhetik (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 203) | hogy ha lehetne bűnösebb tény a világosi fegyverletételnél, akkor Komárom föladása volna az (1881 Madarász József 8282006, 273) | megházasodni, ilyen [rossz anyagi] körülmények között, nemcsak ostobaság volna, hanem bűnös könnyelműség is (1906 Ambrus Zoltán 9006010, 154) | bűnös dolog a trópusi őserdők kiirtása (2000 Természet Világa ford. CD50).

II. fn 4C

1. (Jog is) ’vmely bűncselekmény elkövetéséért (jogerős ítéletben) felelősnek nyilvánított személy’ ❖ Gyilkoſság, haramia élet nem vólt nálok [ti. a Szent Domonkos-sziget lakóinál]. Az ollyan bünöſt karóba vólt ſzokás húzni (1783 Molnár János 7445001, 12) | a sulyos börtönben a bünös lábaira vasak tétetnek (1852 Szokolay István 8451005, 53) | Oroszországban a politikai bünöst a gonosztevővel egysorba állitják (1910 Délmagyarország 2103001, 11) | [Horthyt] Tito a háborús bűnösök listájára tette és a jugoszláv kormány kiadatását kérte (1985 Borbándi Gyula 9811002, 9).

2. (Vall is) ’vmely isteni törvényt v. (vallás)erkölcsi szabályt megszegő, ill. az ilyen szabályokat semmibe vevő személy’ ❖ a’ maga meg-hitt bünösök meg-nem állhatnak a’ Kriſtus ſzine elött (1773 Vajda Sámuel 7365002, 116) | A’ töredelmes bűnösnek nyitva áll az Ég kapuja (1823 Komlóssy Ferenc 8249001, 22) | [a pokol felett levő hídon] mindenkinek átkelletik mennie, s a bünösök róla a pokolba hullanak (1854 Fényes Elek 8141003, 260) | Jézusnak mindennél kedvesebb a megtérő bűnös (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480004, 20) | Tíz igaz nem lehet száz bűnös felmentvénye (1985 Csoóri Sándor 9090053, 44).

3. ’helytelen(ített), káros magatartást tanúsító, ill. vmiben hibás, vétkes személy’ ❖ Az ellenzék tehát a bünös? Nem az a ki a tényeket elköveti, hanem az, a ki azokat világosságra hozza? (1872 Tóvölgyi Titusz 8492013, 49) | nevetséges, ha valaki arról beszél, kik a különböző társadalmi katasztrófák bűnösei, előidézői, okozói (1921 Mihály Dezső CD10) | [Illyés Gyula] nem a vidék és Pest közti ellentétet akarta növelni, hanem annak megszüntetéséhez akart hozzájárulni; nem bűnöst keresett, hanem segítő társat (1962 Gellért Oszkár 9180002, 375).

3a. (biz, túlzó) ’vmely súlyos helyzetet, bajt előidéző tényező, dolog’ ❖ [az autószerelő] megállapítja, hogy a szivató a bűnös (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a gombamérgezésért] általában a susulykafélék a bűnösök (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fő~.

Sz: bűnösít, bűnösödik.

Vö. CzF. bín · bínös · bínhödik, bűnös · bünös ^[1] , bűnös · bünös ^[2] ; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bűn; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.