cezúra fn 6A

1. (Irodt) ’verssor metrikai képletét tagoló szünet, ill. verssor belsejében egy verslábat szünettel megtörő metrikai határ; sormetszet’ ❖ Caesura, meg-szakasztást tesz, és azt a’ vers’ soroknak szépítése kedvéért találták a’ régiek (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 251) | A’ szólási költészségben a’ Rhytmust az uralkodó üdöfigura teszi; a’ tactust az ékezett vagy ékezetlen, hosszu rövid szótagok, a’ változódást a’ felcserélődő lábok, az üdő szakaszokat a’ szóllásvágások (caesurák) (1838 Fejér György 8140003, 22) | A mi magyar költőink a hexameter mértékét illetőleg meglehetősen egy nyomon járnak; a caesurát rendszerint a harmadik láb arsisa [= hangsúlyos része] után teszik (1889 Négyesy László 8329004, 173) | fülünk, ha csak nincs eleve nagyon erősen beállítva erre a harmadik lábban rövid szünetként megjelenő sormetszetre, nem érez ritmuszökkenést akkor sem, ha nincs ott cezura (1959 Hegedüs Géza 9233027, 93) | Formai szempontból a legérdekesebb talán az 1716. április 4-i húsvéti köszöntő, amelynek sorai két, cezúrával elválasztott és belső rímmel összekötött félsorból állnak (1998 Bogár Judit CD40).

2. (Zene) ’zenei egység belső tagolásának eszköze, kül. szünet’ ❖ Jellemzők benne [ti. a mazurkában] a pontozott nyolcad hangjegyek, és a második negyed után fellépő cezurák (1915 RévaiNagyLex. C5709, 517) | Cezura […], zenében az értelmi tagolásból származó elvágást, metszetet, vagyis az értelmileg egybetartozó részeknek rövid szünettel történő elkülönítését jelenti (1930 ZeneiLex. CD49) | a zenei caesurák (1935 Horváth Árpád CD10).

3. (vál) ’egymáshoz kapcsolódó események, jelenségek stb. közötti, a különbözőségüket érvényre juttató törés, választóvonal v. szünet’ ❖ a légynek darázsnak s egyéb szárnyas hatlábu állatoknak is caesurájok van a testük közepén (1856 Vasárnapi Újság CD56) | az írói fejlődés cezúrája kevésbé élesen ugyan de kibontakozik Nietzschénél, a levélírónál is (1923 Feleky Géza CD10) | A baj az, hogy ha az addig 4–6 közé eső munkaszakaszt […] 4 elé teszem, három munkaszakasz követi egymást, kellő cezúra nélkül (1962 Németh László² 9485056, 541) | 1956 hallatlanul nagy jelentőségű néhány hét volt, más oldalról epizód, megint máshonnan nézve cezúra (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064001, 77).

Sz: cezúrájú, cezúrás.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

cezúra főnév 6A
1. (Irodt)
verssor metrikai képletét tagoló szünet, ill. verssor belsejében egy verslábat szünettel megtörő metrikai határ; sormetszet
Caesura, meg-szakasztást tesz, és azt a’ vers’ soroknak szépítése kedvéért találták a’ régiek
(1789 Kazinczy Ferenc)
A’ szólási költészségben a’ Rhytmust az uralkodó üdöfigura teszi; a’ tactust az ékezett vagy ékezetlen, hosszu rövid szótagok, a’ változódást a’ felcserélődő lábok, az üdő szakaszokat a’ szóllásvágások (caesurák)
(1838 Fejér György)
A mi magyar költőink a hexameter mértékét illetőleg meglehetősen egy nyomon járnak; a caesurát rendszerint a harmadik láb arsisa [= hangsúlyos része] után teszik
(1889 Négyesy László)
fülünk, ha csak nincs eleve nagyon erősen beállítva erre a harmadik lábban rövid szünetként megjelenő sormetszetre, nem érez ritmuszökkenést akkor sem, ha nincs ott cezura
(1959 Hegedüs Géza)
Formai szempontból a legérdekesebb talán az 1716. április 4-i húsvéti köszöntő, amelynek sorai két, cezúrával elválasztott és belső rímmel összekötött félsorból állnak
(1998 Bogár Judit)
2. (Zene)
zenei egység belső tagolásának eszköze, kül. szünet
Jellemzők benne [ti. a mazurkában] a pontozott nyolcad hangjegyek, és a második negyed után fellépő cezurák
(1915 RévaiNagyLex.)
Cezura […], zenében az értelmi tagolásból származó elvágást, metszetet, vagyis az értelmileg egybetartozó részeknek rövid szünettel történő elkülönítését jelenti
(1930 ZeneiLex.)
a zenei caesurák
(1935 Horváth Árpád)
3. (vál)
egymáshoz kapcsolódó események, jelenségek stb. közötti, a különbözőségüket érvényre juttató törés, választóvonal v. szünet
a légynek darázsnak s egyéb szárnyas hatlábu állatoknak is caesurájok van a testük közepén
(1856 Vasárnapi Újság)
az írói fejlődés cezúrája kevésbé élesen ugyan de kibontakozik Nietzschénél, a levélírónál is
(1923 Feleky Géza)
A baj az, hogy ha az addig 4–6 közé eső munkaszakaszt […] 4 elé teszem, három munkaszakasz követi egymást, kellő cezúra nélkül
(1962 Németh László²)
1956 hallatlanul nagy jelentőségű néhány hét volt, más oldalról epizód, megint máshonnan nézve cezúra
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
Sz: cezúrájú, cezúrás
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások