ciráda fn 6A (rendsz. tbsz-ban)ciroda (rég)

1. ’〈tárgyon, építményen stb.:〉 kacskaringós v. aprólékos díszítmény, ill. díszítőelem’ ❖ fényes palotáid Cirádákkal ékesek (1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a kocsit hat meklenburgi fehér mén vontatá, melyeknek szügyjármát s műszerszámait merevül belepték az ezüst lemezből kivágott czirádák (1851 Nagyenyedi album C3295, 41) | szürke szemeivel tünődve pillantott a szőnyeg czirádáira (1898 Krúdy Gyula C2838, 34) | egy rokokó asztalka cirádái (1914 Balázs Béla CD10) | [Sándor] szemét mereven a falkárpit egy cirádájára szegezte (1957 Rónay György C3638, 149).

1a. ’zene, tánc, ill. vers ritmusát díszítő apró(, rögtönzésszerű) motívum’ ❖ eljárja a czigányok előtt a huszártoborzót, a melynek rhythmusát ékesen, czirádákkal pengi ki a sarkanytyúja (1892 Justh Zsigmond C2457, 108) | [a falso bordone nevű improvizációs kíséretet] díszítések, ékítmények, cirádák belerögtönzésével szokták előadni (1930 ZeneiLex. CD49) | [Heine verse] keményen döng, a ritmusa – sehol semmi cicoma, semmi ciráda –, egyszerű és hatalmas (1956 Rényi Péter 2005026, 111).

1b. (rég) ’vhova díszként elhelyezett tárgy, dolog’ ❖ Ez kertben szemlélhettsz czifra czirádákat (1777 Erdődy Lajos ford.–Sztáray C1638, 6) | A’ piross ró’sák-is szép tzirodát tettek [az asztalon] (1789 Mátyus István C3070, 479) | Mit is érnek akármi czirádák, Kikkel díszesedett a’ víg Természet egyébkor? (1805 e. Csokonai Vitéz Mihály ford.–Pope C1320, 165).

2. (pejor, átv is) ’írott v. hangzó szövegben díszítésnek szánt(, üres, tartalmatlan) szófordulat’ ❖ [amint beszélt,] elővette a retorika cirádáit, a logika kalapácsát (1885 Mikszáth Kálmán 8312154, 131) | Gombocz tárgyilagossága szenvedélyes volt, izzott benne a csupasz, fölösleges cirádáitól megfosztott gondolat (1935 Hevesi András CD10) | [A színész] játéka kerüli a felesleges cirádákat, hangsúlyai pontosan ülnek (1961 Népszabadság márc. 11. C4813, 8).

Sz: cirádájú.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

ciráda főnév 6A (rendsz. tbsz-ban)
ciroda 6A (rég)
1.
〈tárgyon, építményen stb.:〉 kacskaringós v. aprólékos díszítmény, ill. díszítőelem
fényes palotáid Cirádákkal ékesek
(1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály)
a kocsit hat meklenburgi fehér mén vontatá, melyeknek szügyjármát s műszerszámait merevül belepték az ezüst lemezből kivágott czirádák
(1851 Nagyenyedi album)
szürke szemeivel tünődve pillantott a szőnyeg czirádáira
(1898 Krúdy Gyula)
egy rokokó asztalka cirádái
(1914 Balázs Béla)
[Sándor] szemét mereven a falkárpit egy cirádájára szegezte
(1957 Rónay György)
1a.
zene, tánc, ill. vers ritmusát díszítő apró(, rögtönzésszerű) motívum
eljárja a czigányok előtt a huszártoborzót, a melynek rhythmusát ékesen, czirádákkal pengi ki a sarkanytyúja
(1892 Justh Zsigmond)
[a falso bordone nevű improvizációs kíséretet] díszítések, ékítmények, cirádák belerögtönzésével szokták előadni
(1930 ZeneiLex.)
[Heine verse] keményen döng, a ritmusa – sehol semmi cicoma, semmi ciráda –, egyszerű és hatalmas
(1956 Rényi Péter)
1b. (rég)
vhova díszként elhelyezett tárgy, dolog
Ez kertben szemlélhettsz czifra czirádákat
(1777 Erdődy Lajos ford.Sztáray)
A’ piross ró’sák-is szép tzirodát tettek [az asztalon]
(1789 Mátyus István)
Mit is érnek akármi czirádák, Kikkel díszesedett a’ víg Természet egyébkor?
(1805 e. Csokonai Vitéz Mihály ford.Pope)
2. (pejor, átv is)
írott v. hangzó szövegben díszítésnek szánt(, üres, tartalmatlan) szófordulat
[amint beszélt,] elővette a retorika cirádáit, a logika kalapácsát
(1885 Mikszáth Kálmán)
Gombocz tárgyilagossága szenvedélyes volt, izzott benne a csupasz, fölösleges cirádáitól megfosztott gondolat
(1935 Hevesi András)
[A színész] játéka kerüli a felesleges cirádákat, hangsúlyai pontosan ülnek
(1961 Népszabadság márc. 11.)
Sz: cirádájú
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások