csőd¹ fn 3C1

1. (Jog v. Pénz is) ’az adós cég, vállalat, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy fizetésképtelensége folytán létrejött (jogi) állapot’ ❖ Az eldiribolás [= eldarabolás] által még egészen meg nem zsibbasztott nemes és főnemes pedig részint egészen ben van már a csődben, részint vajmi keservesen közel áll ahhoz már (1843 Széchenyi István 8429028, 37) | csődbe jutott kereskedő (1892 Herczeg Ferenc C2069, 51) | Szerencse, hogy jött a fagy s be lehetett szüntetni az építkezéseket, mert már akkor csődbe került volna az egész vállalat (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 246) | a francia kormány 20 milliárd frankos tőkeinjekcióban részesítette az állami légitársaságot, amely csak így tudta elkerülni a csődöt (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Jog) ’fizetésképtelenné vált adós vállalat, vállalkozás, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy hitelezőinek kielégítésére irányuló bírósági eljárás; csődeljárás’ ❖ raktáraim sequestrálva [= őrizet alá helyezve] s könyveim csőd prédájává szilálvák [= vannak zilálva] (1842 Bodor Lajos C1131, 171) | ha holnapig ki nem fizeti tartozását, csődöt kérek ellene (1881 Csiky Gergely C1308, 589) | [Dobozy Károly] birtoka csőd alá jutott (1930 ZeneiLex. CD49) | Ma 8 milliárd dollárnyi vagyon van még az ÁPV Rt. kezén, 4 milliárd vagyont felszámoltak vagy csőd alatt van, 4 milliárdnyi részt már eladtak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely szerepben, tevékenységben, működésben:〉 sikertelenség, kudarc, ill. kilátástalan helyzet, (fenn)tarthatatlan állapot’ ❖ [a 19. század elején] a házasság nem volt közel a csődhöz (1897 Ady Endre CD0801) | rajztanári állásért folyamodott, s ez a kérő-levél ugy tünt fel előtte, mintha tehetségének a csődjét jelentette volna be ebben az alázatos irásban (1906 Ambrus Zoltán C0591, 141) | a már félig csődbe jutott balközéppel [ti. párttal] (1913 Halász Imre CD10) | A férfi, aki mint férj nem tudott megtartani egy asszonyt, csődbe jut az apa szerepében is (1927 Földi Mihály CD10) | a kettészakadt világállam [ti. a Római Birodalom] katonai csődje (1940 Alföldi András CD22) | a ráció sokszor vezette csődbe az emberiséget (1990 Rónay László CD53) | az agrártámogatási rendszer csődben van (2000 Országgyűlési Napló CD62) csődöt mond a) ’sikertelennek, eredménytelennek bizonyul, kudarcot vall vki v. vmi (vmiben)’ ❖ fiatal és gazdag özvegynek napjainkban nem szükséges csődöt mondani férj dolgában (1862 Rózsaági Antal C3641, 187) | A mi otromba férfi-pszichológiánk egyszerűen csődöt mond az ilyen problémák előtt (1923 Bíró Lajos CD10) | Emberek igen gyakran azért mondanak csődöt a modern társadalomban előálló helyzetekben, mert senki nem tanította meg őket, hogyan kell az otthonban [= otthon, a családban] tanult erkölcsi erényeket a nagy (nemzeti, emberi) közösségek igényeihez átállítani (1943 Bibó István 9056001, 458) | A furfang, a csalafintaság segít ott, ahol a bátorság és a bölcsesség már csődöt mond (1998 Új Könyvek CD29) b) ’〈eszköz, szerkezet, rendszer〉 működésképtelenné válik, elromlik, felmondja a szolgálatot’ ❖ [Zólyom megyében] a kutak, mellyek még egészen ki nem száradtak, éjenkint zár alatt tartatnak. Bizonyos faluban csupán egy kut van, melly még csődöt nem mondott (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ha a levegőt hamarosan birtokba nem veszik, a newyorki közlekedés csődöt mond (1925 Lengyel Menyhért CD10) | Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond (1992 Kis János² 2058004, 195) | nem mond csődöt a banki számítógépes rendszer (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’〈vmely állásra, vminek az elkészítésére, bérlésére meghirdetett〉 pályázati verseny; csődület’ ❖ a’ nemzeti szinház igazgatóságára csőd hirdettetik (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az uj hid épitésére a város csődöt hirdetett (1847 Pesti Divatlap C5840, 3) | az illető csőd csak „kézrajzokra”, nem metszvényekre volt kitüzve […]. Csupán kézrajzokat díjaztatunk (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ajánlja a gazdasági, illetőleg köziskolai szék a nyomdának csőd utjáni kiadatását (1858 Erdélyi János² 8131119, 182) | [Mihálóczy György] 1776-ban megjelent Pesten a nyilvános csődön, hol a természeti jogból és a széptudományokból állotta ki a vizsgálatot, […] és csakhamar a kassai gymnasiumhoz neveztetett ki (1902 Szinnyei József CD27).

3a. (rég) ’az elsőség elnyeréséért v. megtartásáért való (piaci) verseny; csődület’ ❖ eltörölvén a’ czéheket, […] engedtessék e teljes, korlátlan szabadság a’ műiparnak, vagy állittassanak a’ szerfölötti csőd ellen némi védfalak (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Marosszék] érces vizei pedig kiállják a csődöt Europa illynemű forrásaival (1841 Kőváry László C2807, 25).

4. (rég, ritk) ’alkalmilag összegyűlt emberek csoportja, csődülete’ ❖ ünnepi csőd (1841 Kuthy Lajos C5848, 329) | bármilly jószagu és jó társaságú csődben (1842 Széchenyi István CD1501).

4a. (rég, ritk) ’vminek a sokasága, özöne’ ❖ Szembeötlő volt ezen közgyülésen, hogy P. J. berényi volt biró ellen a’ tudósitásoknak valóságos csődje volt, mintha valami ördögi cselszövény izgatná az egész ügyet (1842 Pesti Hírlap CD61).

Ö: állam~.

ÖU: élet~.

ÖE: ~hirdetés, ~jelentés, ~jog, ~kérvény, ~nyitás, ~tárgyalás, ~ügy, ~vagyon, ~választmány.

Vö. CzF. csőd¹, csőd²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

csőd¹ főnév 3C1
1. (Jog v. Pénz is)
az adós cég, vállalat, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy fizetésképtelensége folytán létrejött (jogi) állapot
Az eldiribolás [= eldarabolás] által még egészen meg nem zsibbasztott nemes és főnemes pedig részint egészen ben van már a csődben, részint vajmi keservesen közel áll ahhoz már
(1843 Széchenyi István)
csődbe jutott kereskedő
(1892 Herczeg Ferenc)
Szerencse, hogy jött a fagy s be lehetett szüntetni az építkezéseket, mert már akkor csődbe került volna az egész vállalat
(1932 Móricz Zsigmond)
a francia kormány 20 milliárd frankos tőkeinjekcióban részesítette az állami légitársaságot, amely csak így tudta elkerülni a csődöt
(1994 Magyar Hírlap)
1a. (Jog)
fizetésképtelenné vált adós vállalat, vállalkozás, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy hitelezőinek kielégítésére irányuló bírósági eljárás; csődeljárás
raktáraim sequestrálva [= őrizet alá helyezve] s könyveim csőd prédájává szilálvák [= vannak zilálva]
(1842 Bodor Lajos)
ha holnapig ki nem fizeti tartozását, csődöt kérek ellene
(1881 Csiky Gergely)
[Dobozy Károly] birtoka csőd alá jutott
(1930 ZeneiLex.)
Ma 8 milliárd dollárnyi vagyon van még az ÁPVÁllami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.Részvénytársaság kezén, 4 milliárd vagyont felszámoltak vagy csőd alatt van, 4 milliárdnyi részt már eladtak
(1995 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely szerepben, tevékenységben, működésben:〉 sikertelenség, kudarc, ill. kilátástalan helyzet, (fenn)tarthatatlan állapot
[a 19. század elején] a házasság nem volt közel a csődhöz
(1897 Ady Endre)
rajztanári állásért folyamodott, s ez a kérő-levél ugy tünt fel előtte, mintha tehetségének a csődjét jelentette volna be ebben az alázatos irásban
(1906 Ambrus Zoltán)
a már félig csődbe jutott balközéppel [ti. párttal]
(1913 Halász Imre)
A férfi, aki mint férj nem tudott megtartani egy asszonyt, csődbe jut az apa szerepében is
(1927 Földi Mihály)
a kettészakadt világállam [ti. a Római Birodalom] katonai csődje
(1940 Alföldi András)
a ráció sokszor vezette csődbe az emberiséget
(1990 Rónay László)
az agrártámogatási rendszer csődben van
(2000 Országgyűlési Napló)
csődöt mond
a)
sikertelennek, eredménytelennek bizonyul, kudarcot vall vki v. vmi (vmiben)
fiatal és gazdag özvegynek napjainkban nem szükséges csődöt mondani férj dolgában
(1862 Rózsaági Antal)
A mi otromba férfi-pszichológiánk egyszerűen csődöt mond az ilyen problémák előtt
(1923 Bíró Lajos)
Emberek igen gyakran azért mondanak csődöt a modern társadalomban előálló helyzetekben, mert senki nem tanította meg őket, hogyan kell az otthonban [= otthon, a családban] tanult erkölcsi erényeket a nagy (nemzeti, emberi) közösségek igényeihez átállítani
(1943 Bibó István)
A furfang, a csalafintaság segít ott, ahol a bátorság és a bölcsesség már csődöt mond
(1998 Új Könyvek)
b)
〈eszköz, szerkezet, rendszer〉 működésképtelenné válik, elromlik, felmondja a szolgálatot
[Zólyom megyében] a kutak, mellyek még egészen ki nem száradtak, éjenkint zár alatt tartatnak. Bizonyos faluban csupán egy kut van, melly még csődöt nem mondott
(1858 Vasárnapi Újság)
Ha a levegőt hamarosan birtokba nem veszik, a newyorki közlekedés csődöt mond
(1925 Lengyel Menyhért)
Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond
(1992 Kis János²)
nem mond csődöt a banki számítógépes rendszer
(1996 Magyar Hírlap)
3. (rég)
〈vmely állásra, vminek az elkészítésére, bérlésére meghirdetett〉 pályázati verseny; csődület
a’ nemzeti szinház igazgatóságára csőd hirdettetik
(1841 Pesti Hírlap)
Az uj hid épitésére a város csődöt hirdetett
(1847 Pesti Divatlap)
az illető csőd csak „kézrajzokra”, nem metszvényekre volt kitüzve […]. Csupán kézrajzokat díjaztatunk
(1856 Vasárnapi Újság)
Ajánlja a gazdasági, illetőleg köziskolai szék a nyomdának csőd utjáni kiadatását
(1858 Erdélyi János²)
[Mihálóczy György] 1776-ban megjelent Pesten a nyilvános csődön, hol a természeti jogból és a széptudományokból állotta ki a vizsgálatot, […] és csakhamar a kassai gymnasiumhoz neveztetett ki
(1902 Szinnyei József)
3a. (rég)
az elsőség elnyeréséért v. megtartásáért való (piaci) verseny; csődület
eltörölvén a’ czéheket, […] engedtessék e teljes, korlátlan szabadság a’ műiparnak, vagy állittassanak a’ szerfölötti csőd ellen némi védfalak
(1841 Pesti Hírlap)
[Marosszék] érces vizei pedig kiállják a csődöt Europa illynemű forrásaival
(1841 Kőváry László)
4. (rég, ritk)
alkalmilag összegyűlt emberek csoportja, csődülete
ünnepi csőd
(1841 Kuthy Lajos)
bármilly jószagu és jó társaságú csődben
(1842 Széchenyi István)
4a. (rég, ritk)
vminek a sokasága, özöne
Szembeötlő volt ezen közgyülésen, hogy P. J. berényi volt biró ellen a’ tudósitásoknak valóságos csődje volt, mintha valami ördögi cselszövény izgatná az egész ügyet
(1842 Pesti Hírlap)
ÖU: életcsőd
ÖE: csődhirdetés, csődjelentés, csődjog, csődkérvény, csődnyitás, csődtárgyalás, csődügy, csődvagyon, csődválasztmány
Vö. CzF. csőd¹, csőd²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

csőd² (3C1) l. csüd

csüd fn 3C1csőd (rég) , csűg (nyj)

1. (Áll is) ’a ló, ill. 〈az állattan, ill. az állattenyésztők nyelvében:〉 egyéb patás állatok és a kutya lábvégeinek bőrrel borított, első ujjperce’ ❖ Homlokán, és az Hasán egy kis Fejérség láttzik, az Jobb Lábán Csongban meg vagyon vágva (1789 Magyar Nyelv C5857, 371) | [a lónál a kapta nevű] csontbetegség a’ csüd’ vagy pártacsont’ izesülésén vagy benne fészkel (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 58) | Medveláb, igy nevezik a lónál és a szarvasmarhánál a nagyon hajlott csüdöt. Ez gyenge (1896 PallasLex. CD02) | véres a fű, de a mancsa is, csüdje is az ünőnek (1916 Laczkó Géza CD10) | [az ún. mongolgazella] hasoldala, valamint combjainak belső oldala a csüdig fehérek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Vízben jár csüdig a ló (1963 Csoóri Sándor 9090026, 133) | A fiatal kutyáknak kezdetben nem szabad megengedni, hogy túl sokat kapaszkodjanak vagy ugorjanak, mielőtt vállizmaik teljesen kifejlődtek volna. A vállízületek és a csüd ugyanis komoly károsodást szenvedhet, amikor az állat földet ér (1992 Szinák János–Veress István CD59).

2. (Sp is, biz is) ’emberi lábfej felső, domború része’ ❖ Ezidei nyelvtisztitó pályázatunk eredménye: lelátó (tribűn), csüd (rüszt), kezez (hand-et, kézihibát vét) (1938 Nemzeti Sport dec. 23. C7077, 5) | Két év múlva ismét előttem ültél, lefeszített csüdödet vizsgálgatva (1969 Konrád György 9351003, 229) | Külön fejezetekben tekinti át a szerző a labdakezelés technikáit (passzolás, rúgás belsővel, külsővel, csüddel, fejelés, a labda átvétele, továbbítása, vezetése és megállítása stb.) (1996 Új Könyvek CD29).

3. (Áll) ’a madár lábának azon szakasza, amelynek belső vázát a lábtő- és lábközépcsontokból összeolvadt, statikailag egységes csont képezi’ ❖ [az uhut] csüdjeit marokba szorítva a karon hordják (1893 PallasLex. CD02) | [a csuklyás keselyű] csüdje meztelen, kékes; karma erős, de nem éles, inkább megállásra alkalmatos (1901 Herman Ottó 8183002, 95) | [A pintyféléknél] a csűd hátsó részén a pikkelyek síma lemezzé forrtak össze, elől azonban pikkelyes (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a szűk gyűrűn a madár ujjai már nem férnek át, így az a csüdre nem húzható fel (1998 Tények könyve CD37).

4. (rég) ’〈kéz- és lábizületek csontos, kidudorodó részének megnevezéseként〉’ ❖ tsöd [=] boka, tsög, bötk (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 83) | Tsöd: tsüd, apró, gombolyü tsont, kezekbenn, és lábakbann (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249).

5. (rég, nyj) ’elejtett, levágott v. elhullott állat csontja, ill. húsa’ ❖ Tsűd, v. Tsűg: (Erd.) Döglött marhának el maradott tsontja (1836 Kassai József C5407, 231) | Csűg, vadtól elkárosodott marhának a’ tett’ helyén maradt ízekje. […] Székely szó (1838 Magyar tájszótár C6656, 82) | [a] csalétket a csügg (a leütött szarvasmarha maradék húsa, amelyre a medve visszajár) mellé tették ki (1982 NéprajziLex. CD47).

5a. (/nyj) ’állati csont, es. fadarab mint gyermekek játékszere, ill. az ezt eszközül használó játéktevékenység’ ❖ [A játékban] az ersſebb vagy meſzſzebb ütötte a’ csüdöt; vagy tovább baktatta furkóját (1786 Dugonics András 7087013, 206) | Csűdöt hántak a’ legénycsek [= fiatal legények], vagy karikát kergettek (1807 Dugonics András ford.–Voltaire C1486, 65) | A játékot [ti. a csüdözést] lehet páros csűddel és magányos csűddel játszani (1939 Herkely Károly C6858, 94) | Más játékom nem is volt soha, csak két csüdem, amit nagyapám hozott tavasszal a sintértelepről (1967 Kamjén István 9299002, 22) | csűdözés, csűd: apró kocsonyacsontokkal, csűdökkel való [játék] (1977 NéprajziLex. CD47).

6. (rég, ritk, Növ) ’az északi félteke mérsékelt égövi területein honos, vastag gyökerű, sárga, lila, kék v. vöröses pillangós virágú lágy szárú növény, es. cserje, amelynek egyes fajait sarlószerűen meggörbült, madárkaromra emlékeztető hüvelytermés jellemzi’ ❖ Tsőd Bóka Astragalus (1813 Diószegi Sámuel C5316, 393).

ÖE: ~íz.

Vö. CzF. csűd, csüg vagy csűg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csög⁴, ~

csőd² lásd csüd
csüd főnév 3C1
csőd 3C1 (rég)
csűg 3C1 (nyj)
1. (Áll is)
a ló, ill. 〈az állattan, ill. az állattenyésztők nyelvében:〉 egyéb patás állatok és a kutya lábvégeinek bőrrel borított, első ujjperce
Homlokán, és az Hasán egy kis Fejérség láttzik, az Jobb Lábán Csongban meg vagyon vágva
(1789 Magyar Nyelv)
[a lónál a kapta nevű] csontbetegség a’ csüd’ vagy pártacsont’ izesülésén vagy benne fészkel
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Medveláb, igy nevezik a lónál és a szarvasmarhánál a nagyon hajlott csüdöt. Ez gyenge
(1896 PallasLex.)
véres a fű, de a mancsa is, csüdje is az ünőnek
(1916 Laczkó Géza)
[az ún. mongolgazella] hasoldala, valamint combjainak belső oldala a csüdig fehérek
(1929 Az állatok világa ford.)
Vízben jár csüdig a ló
(1963 Csoóri Sándor)
A fiatal kutyáknak kezdetben nem szabad megengedni, hogy túl sokat kapaszkodjanak vagy ugorjanak, mielőtt vállizmaik teljesen kifejlődtek volna. A vállízületek és a csüd ugyanis komoly károsodást szenvedhet, amikor az állat földet ér
(1992 Szinák János–Veress István)
2. (Sp is, biz is)
emberi lábfej felső, domború része
Ezidei nyelvtisztitó pályázatunk eredménye: lelátó (tribűn), csüd (rüszt), kezez (hand-et, kézihibát vét)
(1938 Nemzeti Sport dec. 23.)
Két év múlva ismét előttem ültél, lefeszített csüdödet vizsgálgatva
(1969 Konrád György)
Külön fejezetekben tekinti át a szerző a labdakezelés technikáit (passzolás, rúgás belsővel, külsővel, csüddel, fejelés, a labda átvétele, továbbítása, vezetése és megállítása stb.s a többi)
(1996 Új Könyvek)
3. (Áll)
a madár lábának azon szakasza, amelynek belső vázát a lábtő- és lábközépcsontokból összeolvadt, statikailag egységes csont képezi
[az uhut] csüdjeit marokba szorítva a karon hordják
(1893 PallasLex.)
[a csuklyás keselyű] csüdje meztelen, kékes; karma erős, de nem éles, inkább megállásra alkalmatos
(1901 Herman Ottó)
[A pintyféléknél] a csűd hátsó részén a pikkelyek síma lemezzé forrtak össze, elől azonban pikkelyes
(1933 Az állatok világa ford.)
a szűk gyűrűn a madár ujjai már nem férnek át, így az a csüdre nem húzható fel
(1998 Tények könyve)
4. (rég)
〈kéz- és lábizületek csontos, kidudorodó részének megnevezéseként〉
tsöd [=] boka, tsög, bötk
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Tsöd: tsüd, apró, gombolyü tsont, kezekbenn, és lábakbann
(1792 Baróti Szabó Dávid)
5. (rég, nyj)
elejtett, levágott v. elhullott állat csontja, ill. húsa
Tsűd, v.vagy Tsűg: (Erd.Erdély) Döglött marhának el maradott tsontja
(1836 Kassai József)
Csűg, vadtól elkárosodott marhának a’ tett’ helyén maradt ízekje. […] Székely szó
(1838 Magyar tájszótár)
[a] csalétket a csügg (a leütött szarvasmarha maradék húsa, amelyre a medve visszajár) mellé tették ki
(1982 NéprajziLex.)
5a. (/nyj)
állati csont, es. fadarab mint gyermekek játékszere, ill. az ezt eszközül használó játéktevékenység
[A játékban] az ersſebb vagy meſzſzebb ütötte a’ csüdöt; vagy tovább baktatta furkóját
(1786 Dugonics András)
Csűdöt hántak a’ legénycsek [= fiatal legények], vagy karikát kergettek
(1807 Dugonics András ford.Voltaire)
A játékot [ti. a csüdözést] lehet páros csűddel és magányos csűddel játszani
(1939 Herkely Károly)
Más játékom nem is volt soha, csak két csüdem, amit nagyapám hozott tavasszal a sintértelepről
(1967 Kamjén István)
csűdözés, csűd: apró kocsonyacsontokkal, csűdökkel való [játék]
(1977 NéprajziLex.)
6. (rég, ritk, Növ)
az északi félteke mérsékelt égövi területein honos, vastag gyökerű, sárga, lila, kék v. vöröses pillangós virágú lágy szárú növény, es. cserje, amelynek egyes fajait sarlószerűen meggörbült, madárkaromra emlékeztető hüvelytermés jellemzi
Tsőd Bóka Astragalus
(1813 Diószegi Sámuel)
ÖE: csüdíz
Vö. CzF. csűd, csüg vagy csűg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csög, ~

Beállítások