csap¹ ige 2a6

1. ts ’úgy üt meg vkit v. vmit, hogy az ütés csattanó hangot ad’ ❖ [a szerzetest] az ördög artzúl tsapván: Háláadatlan Fráter, ugy mond, miért nem hajtaſz térdet? (1774 Vajda Sámuel 7365003, 108) | fején csapja pálcájával a zsoldost; ez pedig őtet dühödten összekoncolja (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 575) | nyujtott kézzel csapjuk a vizet a háton úszásnál (1897 PallasLex. CD02) | Serfőző András hátulról fejbe csapta gumibottal Vécsey Tamást (1986 Gion Nándor 9190004, 97).

1a. tn (tárgyragos határozóval is) ’úgy üt vkire, vhova, hogy ütése csattan’ ❖ Ne búsúlj semmit. Eb ellette országán! ha akarod, még azt-is meg-tselekeszem, hogy húszon ötöt tsapjanak rajtad (1775 Simai Kristóf C3746, 69) | – Itt a kezem! – szólt versenytársa tenyerébe csapva az idegen legény minden hosszas gondolkozás nélkül (1853 Jókai Mór 8209014, 160) | – Tényleg! – csapott homlokára a bakter. – Hogy erre nem is gondoltam! (1949 Hollós Korvin Lajos 9252012, 49) | Stanley akkorát csap az asztalra, hogy darabokra törnek a tányérok (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 53).

2. ts (átv is) ’nagy erővel, ill. lendülettel, hirtelen mozdulattal tesz v. dob, hajít vhova vmit, es. vkit’ ❖ Bizonyos iffiút le-vetvén a’ ló, egy darabon meg-is hurtzolta az utánn az iſtáló ajtajához tſapta (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 454) | Mester-emberek is nem tsapnák fellyebb a’ magok munkájoknak ’s mesterſégeknek betsét (1791 Mindenes Gyűjtemény 7457066, 136) | irományait és könyveit hóna alá csapta (1855 e. Obernyik Károly 8339005, 209) | Nekünk most csak azt kell kikerülnünk, hogy [a hullám] valamiképp a szikla oldalához ne csapjon bennünket, ahol a hajónk darabokra zúzódik (1904 Jókai Mór CD18) | [a kutya] lába közé csapott farkkal, lesunyított fülekkel […] eszeveszett gyorsasággal elvágtatott (1956 Déry Tibor 2051030, 9) | A földre csapja a tányért (1979 Kornis Mihály 1082001, 123).

2a. ts (rég v. nyj) ’〈állatokat, jószágot〉 hajt, terel vhova’ ❖ Ved le rólla [ti. a lóról] hámját: tſapd ötet is ſzabadon (1779 Bessenyei György¹ C1082, 193) | [a juhokat] olyan kertébe tsapta télbenn, az hól még lábonn állottak a’ dohány Kórók (1792 Benkő József 7037002, 36) | Sok jámbor még a gondolatától is irtóznék annak, hogy jószágát a más földére csapja legelni (1891 Baksay Sándor C0734, 448) | Szárazmalmok lovait csapták nyaranta az ún. őrlős ménesbe (1999 Magyar néprajz CD47).

2b. ts ’〈kül. heves szél esőt, havat〉 nagy erővel folyamatosan ver vhova’ ❖ [a tenger] fel-tolúlt habját tsillagokig tsapja, Majd fenekén marad tsak zavart iszapja (1787 Főldi János ford.–Reland C1758, 186) | Jerünk tovább, édes lovam, vihar kél, Szemem közé hideg havat csap a szél (1862 Vadrózsák 8258166, 392) | [a vihar] az esőt a kozákok szemébe csapta (1940 Bánlaky József CD16) | a szél arcába csapja a havas esőt (1983 Polgár András 1121004, 202).

2c. ts vmibe csapja magát (kissé rég) ’〈rendsz. ünneplő ruhába〉 gyorsan felöltözik’ ❖ amint megérté Biróczytól a helyzetet, rögtön gálába csapta magát, s vitte Kálmánt a hercegnőhöz, hogy bemutassa őt neki (1872 Jókai Mór CD18) | Az első dolgom az volt, mihelyt megérkeztem reggel a vonaton, feketébe csaptam magamat, s beállítottam a miniszteriumba (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | nagy díszbe csaptam magamat, fölraktam a vállrojtokat (1917 Schöpflin Aladár ford.–Barbey d’Aurevilly 9590007, 18).

2d. ts (kissé rég) ’〈zálogba〉 tesz vmit’ ❖ a pezsgőt ittuk valahol a Zugligetben a zálogba csapott óra árából (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Fedja kitartó, ott ül reggeltől estig a rulett asztal mellett, jegygyűrűjét is zálogba csapja (1925 Fenyő Miksa CD10) | a föld, amit zálogba csaptam (1940 Háy Gyula 9232002, 53) | zaciba csapja a családi ezüstöt, hogy kifizethesse a lakbért (1999 Figyelő CD2601).

2e. ts ’(sebtében) még hozzátesz, hozzácsatol, ill. hozzászámít vmit vmihez’ ❖ [az igazi neve mellé] csapták a’ Petronella nevet is (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 246) | a termesztő nem kénytelen időveszteségét, rendkivüli áldozatait és nagy költségeket a portékák árához csapni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a Timár Virgil fia végéhez csapot novellák (1924 Benedek Marcell 9042004, 78) | [kidolgozták] a monarchia azon új felosztási terveit, melyek a Felvidéket Csehországhoz csapják (1933 Szekfű Gyula CD42) | ezt a pénzintézetet is könnyen a Kereskedelmi és Hitelbankhoz csaphatják (1996 Figyelő CD2601).

2f. ts csapja magát (rég) ’pártol vhova, társul szegődik vkihez, vmihez’ ❖ most hozánk, most máshoz tsapja magát (1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák 7401002, 97) | én nagyon sajnálom, hogy Antal, a’ ki derék és jó fiú, olly emberekhez csapja magát, mint a’ sánta Melczer (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 117) | saját pártja is odább áll tőle [ti. a kormánytól], hogy új zászló alá csapja magát (1847 Kuthy Lajos 8261004, 64) | Magát a szélső párthoz csapja (1869–1872 Gyulai Pál CD01).

2g. tn (rég, ritk) ’ua.’ ❖ Ide hallatszanak egy hiven szerető, de máshoz csapott neje által megcsalatott férjnek […] esdeklő jajjai (1838 Zsoldos Ignác 8540003, 167) | a tojó felrepül s egy másik kis tarka madárhoz csap s együtt surrognak vigan (1927 Móricz Zsigmond CD10).

3. tn ’nagy lendülettel odasújt, odavág vhova vmivel vki’ ❖ Ulrik kardot rántt, mellyel úgy Láſzlóhoz tsap, hogyha Láſzló jobb kezét annak elébe nem vetette vólna, őtet Ulrik minden bizonnyal agyon vágta vólna (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 278) | vasával Zúgva csap [a török vitéz] arczához (1832 Baksay Dániel 8359019, 110) | a kezében levő meztelen karddal Bárdy Pálhoz csapott és őt halálosan megsebzette (1876 Deák Farkas CD57) | Akkor ugrott félre [a farkas], mikor már a léc a lábai előtt volt, menetközben feléje csaptam a bottal, de nem érte (1960 Sarkadi Imre 9586018, 455).

3a. (kissé rég, átv is) ’〈hadsereg(gel)〉 hirtelen, meglepetésszerűen támad vkire, ill. 〈idegen területre〉 meglepetésszerűen behatol’ ❖ tizen-három ſzáz lovas vólt Aigáſſal; Murtazánra tsapott ſzörnyü rikoltáſſal (1777 Kónyi János C2731, 52) | a török 1672-ben Moldvába csapott (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 140) | A’ vad pogányok, a’ haza pártosi, szomszéd vidékek népei álnokúl Ősinkre tsapván vég veszélylyel rettegeték szomorú határit (1819 Vörösmarty Mihály 8524055, 137) | Lesbe állsz egy csapattal, s mikor az üldöző ellenség az én hátamat verve, vakon előrerohan, akkor az oldalába csapsz, s két tűz közé szorítod (1882 Jókai Mór CD18) | Csak nem fogunk szertartásoskodni [ti. vizitre bejelentkezni]. A legjobb váratlan rájuk csapni. Akkor látni meg, mi van az emberekben (1947 Németh László² 9485004, 122).

4. tn ’Nagy erővel, lendülettel ér, jut vhova vmi.’

4a. ’〈lövedék, villám〉 hirtelen, éles, csattanó hanggal bevágódik, becsapódik (vhova)’ ❖ Jupiter hogy halgat moſt meg-búsúlt Éged! M’ért nem drgſz? tſattogj, hadd tſapjon meny-kved (1772 Bessenyei György¹ C1076, 75) | egy villám csapott hajónkba, mellyről első perczben azt hittük, hogy muszka bomba (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Most hallom itt a födözék szelelőlyukán át, hogy két pontonunkba csapott az imént repülőbomba (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 116) | Négy golyó csapott a paliszád [= védőfal] fenyőgerendáiba, csörömpölt a szétszakadó vas, faforgács repült szerteszét (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 515).

4b. ’〈víz, szél, hő stb.〉 nagy erővel verődik, csapódik vhova’ ❖ [a megáradt patakok] ſzabadon tsapnak rétekre, mezkre (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 9) | Alig léptem-ki a’ kapun, szemembe csap a’ szél (1827 Kisfaludy Károly C2675, 176) | Az oleander tűzben égő virágai, a jázmin ágai, az illatos mirtusz arcába csapnak (1903 Prohászka Ottokár 1125022, 114) | nagyot lélegzett az arcába csapó friss levegőből (1938 Benedek Marcell ford.–Martin du Gard 9042009, 858) | a lángok heve oly forrón csapott arcába, hogy először a kezét tapasztotta [a szemére] (1957 Kodolányi János 9342008, 172) | Amikor felemeltem a kanna tetejét, hirtelen gőz csapott felém (1996 Természet Világa CD50).

4c. ’〈hang, szag vmely érzékszervbe〉 hirtelen(, nagy erővel) ér, jut’ ❖ egy harsány beható asszonyi sikoltás csapott fülébe (1836 Gaal József C1789, 46) | [a vadkan] annak a jóféle gombaillatnak a fészkét keresi meg, ami éppen az orrába csapott (1895 Bársony István C0835, 89) | Dohos régi holmik szaga csapott orrába, belépett a padlásra (1922 Szerb Antal CD10) | szemükbe világított a messze vöröslő tűzláng és fülükbe csapott a jajveszékelés, a kiáltások (1971 Szemlér Ferenc 9655002, 228).

4d. (átv is) ’〈tűz, láng stb.〉 hirtelen, nagy erővel fellobban(va vhova jut)’ ❖ Nem jó szemmel nézvén a magyarok ama kegyeket, melyekben a király a jövevényeket folyvást részelteté: lángba csapának a surlódások (1853 Kunsch József C4016, 268) | a magasra csapó láng pernyével szórja be a havas ágakat (1970 Mészöly Miklós 9439001, 724).

4e. ’〈kül. érzés〉 hirtelen felerősödik, megnő(, és így ér vhova)’ ❖ Szigvárt tsendeſen ſzívéhez ſzorítá, és tsak egygyetlen egygy pertzetskén múlt el, hogy a’ mértéken fell tsapott nagy halmaz öröm miatt egygyſzeribe le nem rogya (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller 7018002, 623) | Ha egy csatát nyer a magyar, egyszerre magasra csap az önbizalom (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | magasabbra csap szerelmi szenvedélye (1921 Földessy Gyula 9156002, 106) | [az iskolában] a zsíros kenyér árfolyama magasra csapott a megunt reformételekével szemben (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. tn (kissé rég)(hirtelen) irányt változtatva megy, fordul vmerre’ ❖ ? tsap jóra gonoſzra ſzerentsénk (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 13) | a helyett, hogy hazafelé indulna, egészen más irányba csapott (1861 Arany János ford.–Gogol C0661, 19) | A harmadik utcában van egy boltocska, csak át kell mennem a kishídon, aztán jobbra csapni, majd balra (1925 Kosztolányi Dezső 9359449, 70).

5a. tn (kissé vál) ’hirtelen másba fordul, mássá alakul vmi’ ❖ Mind a’ három kép pastellben vala dolgozva, ’s nem rosszul, csak hogy a’ colorit mocskos és a’ feketésbe csap (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 240) | Elméssége, melly gyakran az élességbe csap, szinte csodálást érdemlő (1820 Szentmiklóssy Alajos C2570, 189) | [Tompa Mihály] szelíd merengése magas pathoszba csap és szilaj haragja utoljára megint ellágyúl (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | tragédiába csapó esemény (1947 Major Ottó 2052014, 126) | a sírás visításba, aztán ordításba csapott (1975 Hajnóczy Péter 9215003, 99).

5b. ts (rég) ’〈beszédtémát〉 hirtelen elterel’ ❖ azzal a’ Grófné másfelé tsapta a’ beszédet (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 438) | tsak másra tsapja, Ha kérdem, hogy szeret e? (1811 Terhes Sámuel C4120, 40) | Mint a király, akarja mondani, de hirtelen másra csapja beszédét (1867 Arany János 8014006, 114).

6. ts ’〈lármát, zajt〉 kelt, előidéz heves megnyilvánulásával, működésével v. vmely eszközzel, ill. 〈vmely eseményt〉 nagy lármával, felhajtással rendez vki’ ❖ [az istenek] el-katzagák magokat, és nagy hahotát tsapának (1776 Esopus meséi ford. C1642, 145) | Hadd tsapjon velek egy farsangot Földes Uránál (1814 Fazekas Mihály C1699, 11) | olyan lakzit csapott Vas Benedek, A melyhez hasonlót nem lát minden gyerek (1846 Tompa Mihály 8484064, 98) | [a zenészek] pokoli lármát csaptak trombitákkal (1852 Jókai Mór C2241, 197) | A házassága második hetében már nagy veszekedést csapott az apósának, mert eszébe jutott, hogy mégis csak igen kevés a pénz, a mit a lánynyal kapott (1903 Thury Zoltán 8479006, 294) | A repülők olyan égi muzsikát csapnak fejük felett, hogy egymás szavát alig hallják (1942 Függetlenség 2203002, 2) | kisebbségi helyzete szüntelenül arra kényszeríti [az ellenzéket], hogy hangoskodjék, botrányt csapjon, kivonuljon (1994 Magyar Hírlap CD09).

Ö: agyon~, át~, be~, bele~, csélcsap¹, el~, fel~, félre~, hozzá~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~, rá~, szét~, túl~, vissza~.

Fr: asztal, fej, föld, kéz, nyak.

ÖU: alá~, egybe~, hátra~, ide~, közé~, szembe~, szerte~, végig~.

Vö. CzF. csap¹, csapott; ÉrtSz. csap¹; SzólKm. csap²; TESz. csap¹, csapat; ÉKsz. csap¹; SzT. csap [1] , csapattatik, csaphat, csapó¹, csaptat, csaptathat; ÚMTsz. csap¹, csapva

csap¹ ige 2a6
1. tárgyas
úgy üt meg vkit v. vmit, hogy az ütés csattanó hangot ad
[a szerzetest] az ördög artzúl tsapván: Háláadatlan Fráter, ugy mond, miért nem hajtaſz térdet?
(1774 Vajda Sámuel)
fején csapja pálcájával a zsoldost; ez pedig őtet dühödten összekoncolja
(1831 Kazinczy Ferenc)
nyujtott kézzel csapjuk a vizet a háton úszásnál
(1897 PallasLex.)
Serfőző András hátulról fejbe csapta gumibottal Vécsey Tamást
(1986 Gion Nándor)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
úgy üt vkire, vhova, hogy ütése csattan
Ne búsúlj semmit. Eb ellette országán! ha akarod, még azt-is meg-tselekeszem, hogy húszon ötöt tsapjanak rajtad
(1775 Simai Kristóf)
– Itt a kezem! – szólt versenytársa tenyerébe csapva az idegen legény minden hosszas gondolkozás nélkül
(1853 Jókai Mór)
– Tényleg! – csapott homlokára a bakter. – Hogy erre nem is gondoltam!
(1949 Hollós Korvin Lajos)
Stanley akkorát csap az asztalra, hogy darabokra törnek a tányérok
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
2. tárgyas (átv is)
nagy erővel, ill. lendülettel, hirtelen mozdulattal tesz v. dob, hajít vhova vmit, es. vkit
Bizonyos iffiút le-vetvén a’ ló, egy darabon meg-is hurtzolta az utánn az iſtáló ajtajához tſapta
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Mester-emberek is nem tsapnák fellyebb a’ magok munkájoknak ’s mesterſégeknek betsét
(1791 Mindenes Gyűjtemény)
irományait és könyveit hóna alá csapta
(1855 e. Obernyik Károly)
Nekünk most csak azt kell kikerülnünk, hogy [a hullám] valamiképp a szikla oldalához ne csapjon bennünket, ahol a hajónk darabokra zúzódik
(1904 Jókai Mór)
[a kutya] lába közé csapott farkkal, lesunyított fülekkel […] eszeveszett gyorsasággal elvágtatott
(1956 Déry Tibor)
A földre csapja a tányért
(1979 Kornis Mihály)
2a. tárgyas (rég v. nyj)
〈állatokat, jószágot〉 hajt, terel vhova
Ved le rólla [ti. a lóról] hámját: tſapd ötet is ſzabadon
(1779 Bessenyei György¹)
[a juhokat] olyan kertébe tsapta télbenn, az hól még lábonn állottak a’ dohány Kórók
(1792 Benkő József)
Sok jámbor még a gondolatától is irtóznék annak, hogy jószágát a más földére csapja legelni
(1891 Baksay Sándor)
Szárazmalmok lovait csapták nyaranta az ún.úgynevezett őrlős ménesbe
(1999 Magyar néprajz)
2b. tárgyas
〈kül. heves szél esőt, havat〉 nagy erővel folyamatosan ver vhova
[a tenger] fel-tolúlt habját tsillagokig tsapja, Majd fenekén marad tsak zavart iszapja
(1787 Főldi János ford.Reland)
Jerünk tovább, édes lovam, vihar kél, Szemem közé hideg havat csap a szél
(1862 Vadrózsák)
[a vihar] az esőt a kozákok szemébe csapta
(1940 Bánlaky József)
a szél arcába csapja a havas esőt
(1983 Polgár András)
2c. tárgyas vmibe csapja magát (kissé rég)
〈rendsz. ünneplő ruhába〉 gyorsan felöltözik
amint megérté Biróczytól a helyzetet, rögtön gálába csapta magát, s vitte Kálmánt a hercegnőhöz, hogy bemutassa őt neki
(1872 Jókai Mór)
Az első dolgom az volt, mihelyt megérkeztem reggel a vonaton, feketébe csaptam magamat, s beállítottam a miniszteriumba
(1885 Mikszáth Kálmán)
nagy díszbe csaptam magamat, fölraktam a vállrojtokat
(1917 Schöpflin Aladár ford.Barbey d’Aurevilly)
2d. tárgyas (kissé rég)
〈zálogba〉 tesz vmit
a pezsgőt ittuk valahol a Zugligetben a zálogba csapott óra árából
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Fedja kitartó, ott ül reggeltől estig a rulett asztal mellett, jegygyűrűjét is zálogba csapja
(1925 Fenyő Miksa)
a föld, amit zálogba csaptam
(1940 Háy Gyula)
zaciba csapja a családi ezüstöt, hogy kifizethesse a lakbért
(1999 Figyelő)
2e. tárgyas
(sebtében) még hozzátesz, hozzácsatol, ill. hozzászámít vmit vmihez
[az igazi neve mellé] csapták a’ Petronella nevet is
(1807 Kazinczy Ferenc)
a termesztő nem kénytelen időveszteségét, rendkivüli áldozatait és nagy költségeket a portékák árához csapni
(1855 Vasárnapi Újság)
a Timár Virgil fia végéhez csapot novellák
(1924 Benedek Marcell)
[kidolgozták] a monarchia azon új felosztási terveit, melyek a Felvidéket Csehországhoz csapják
(1933 Szekfű Gyula)
ezt a pénzintézetet is könnyen a Kereskedelmi és Hitelbankhoz csaphatják
(1996 Figyelő)
2f. tárgyas csapja magát (rég)
pártol vhova, társul szegődik vkihez, vmihez
most hozánk, most máshoz tsapja magát
(1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák)
én nagyon sajnálom, hogy Antal, a’ ki derék és jó fiú, olly emberekhez csapja magát, mint a’ sánta Melczer
(1803 Kazinczy Ferenc)
saját pártja is odább áll tőle [ti. a kormánytól], hogy új zászló alá csapja magát
(1847 Kuthy Lajos)
Magát a szélső párthoz csapja
(1869–1872 Gyulai Pál)
2g. tárgyatlan (rég, ritk)
ua.
Ide hallatszanak egy hiven szerető, de máshoz csapott neje által megcsalatott férjnek […] esdeklő jajjai
(1838 Zsoldos Ignác)
a tojó felrepül s egy másik kis tarka madárhoz csap s együtt surrognak vigan
(1927 Móricz Zsigmond)
3. tárgyatlan
nagy lendülettel odasújt, odavág vhova vmivel vki
Ulrik kardot rántt, mellyel úgy Láſzlóhoz tsap, hogyha Láſzló jobb kezét annak elébe nem vetette vólna, őtet Ulrik minden bizonnyal agyon vágta vólna
(1802 e. Budai Ferenc)
vasával Zúgva csap [a török vitéz] arczához
(1832 Baksay Dániel)
a kezében levő meztelen karddal Bárdy Pálhoz csapott és őt halálosan megsebzette
(1876 Deák Farkas)
Akkor ugrott félre [a farkas], mikor már a léc a lábai előtt volt, menetközben feléje csaptam a bottal, de nem érte
(1960 Sarkadi Imre)
3a. (kissé rég, átv is)
〈hadsereg(gel) hirtelen, meglepetésszerűen támad vkire, ill. 〈idegen területre〉 meglepetésszerűen behatol
tizen-három ſzáz lovas vólt Aigáſſal; Murtazánra tsapott ſzörnyü rikoltáſſal
(1777 Kónyi János)
a török 1672-ben Moldvába csapott
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
A’ vad pogányok, a’ haza pártosi, szomszéd vidékek népei álnokúl Ősinkre tsapván vég veszélylyel rettegeték szomorú határit
(1819 Vörösmarty Mihály)
Lesbe állsz egy csapattal, s mikor az üldöző ellenség az én hátamat verve, vakon előrerohan, akkor az oldalába csapsz, s két tűz közé szorítod
(1882 Jókai Mór)
Csak nem fogunk szertartásoskodni [ti. vizitre bejelentkezni]. A legjobb váratlan rájuk csapni. Akkor látni meg, mi van az emberekben
(1947 Németh László²)
4. tárgyatlan
Nagy erővel, lendülettel ér, jut vhova vmi.
4a.
〈lövedék, villám〉 hirtelen, éles, csattanó hanggal bevágódik, becsapódik (vhova)
Jupiter hogy halgat moſt meg-búsúlt Éged! M’ért nem drgſz? tſattogj, hadd tſapjon meny-kved
(1772 Bessenyei György¹)
egy villám csapott hajónkba, mellyről első perczben azt hittük, hogy muszka bomba
(1854 Vasárnapi Újság)
Most hallom itt a födözék szelelőlyukán át, hogy két pontonunkba csapott az imént repülőbomba
(1948 Tersánszky Józsi Jenő)
Négy golyó csapott a paliszád [= védőfal] fenyőgerendáiba, csörömpölt a szétszakadó vas, faforgács repült szerteszét
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
4b.
〈víz, szél, hő stb.〉 nagy erővel verődik, csapódik vhova
[a megáradt patakok] ſzabadon tsapnak rétekre, mezkre
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Alig léptem-ki a’ kapun, szemembe csap a’ szél
(1827 Kisfaludy Károly)
Az oleander tűzben égő virágai, a jázmin ágai, az illatos mirtusz arcába csapnak
(1903 Prohászka Ottokár)
nagyot lélegzett az arcába csapó friss levegőből
(1938 Benedek Marcell ford.Martin du Gard)
a lángok heve oly forrón csapott arcába, hogy először a kezét tapasztotta [a szemére]
(1957 Kodolányi János)
Amikor felemeltem a kanna tetejét, hirtelen gőz csapott felém
(1996 Természet Világa)
4c.
〈hang, szag vmely érzékszervbe〉 hirtelen(, nagy erővel) ér, jut
egy harsány beható asszonyi sikoltás csapott fülébe
(1836 Gaal József)
[a vadkan] annak a jóféle gombaillatnak a fészkét keresi meg, ami éppen az orrába csapott
(1895 Bársony István)
Dohos régi holmik szaga csapott orrába, belépett a padlásra
(1922 Szerb Antal)
szemükbe világított a messze vöröslő tűzláng és fülükbe csapott a jajveszékelés, a kiáltások
(1971 Szemlér Ferenc)
4d. (átv is)
〈tűz, láng stb.〉 hirtelen, nagy erővel fellobban(va vhova jut)
Nem jó szemmel nézvén a magyarok ama kegyeket, melyekben a király a jövevényeket folyvást részelteté: lángba csapának a surlódások
(1853 Kunsch József)
a magasra csapó láng pernyével szórja be a havas ágakat
(1970 Mészöly Miklós)
4e.
〈kül. érzés〉 hirtelen felerősödik, megnő(, és így ér vhova)
Szigvárt tsendeſen ſzívéhez ſzorítá, és tsak egygyetlen egygy pertzetskén múlt el, hogy a’ mértéken fell tsapott nagy halmaz öröm miatt egygyſzeribe le nem rogya
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Ha egy csatát nyer a magyar, egyszerre magasra csap az önbizalom
(1892 Mikszáth Kálmán)
magasabbra csap szerelmi szenvedélye
(1921 Földessy Gyula)
[az iskolában] a zsíros kenyér árfolyama magasra csapott a megunt reformételekével szemben
(1997 Magyar Hírlap)
5. tárgyatlan (kissé rég)
(hirtelen) irányt változtatva megy, fordul vmerre
?
tsap jóra gonoſzra ſzerentsénk
(1774 Révai Miklós ford.Beniczky)
a helyett, hogy hazafelé indulna, egészen más irányba csapott
(1861 Arany János ford.Gogol)
A harmadik utcában van egy boltocska, csak át kell mennem a kishídon, aztán jobbra csapni, majd balra
(1925 Kosztolányi Dezső)
5a. tárgyatlan (kissé vál)
hirtelen másba fordul, mássá alakul vmi
Mind a’ három kép pastellben vala dolgozva, ’s nem rosszul, csak hogy a’ colorit mocskos és a’ feketésbe csap
(1814 Kazinczy Ferenc)
Elméssége, melly gyakran az élességbe csap, szinte csodálást érdemlő
(1820 Szentmiklóssy Alajos)
[Tompa Mihály] szelíd merengése magas pathoszba csap és szilaj haragja utoljára megint ellágyúl
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
tragédiába csapó esemény
(1947 Major Ottó)
a sírás visításba, aztán ordításba csapott
(1975 Hajnóczy Péter)
5b. tárgyas (rég)
〈beszédtémát〉 hirtelen elterel
azzal a’ Grófné másfelé tsapta a’ beszédet
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
tsak másra tsapja, Ha kérdem, hogy szeret e?
(1811 Terhes Sámuel)
Mint a király, akarja mondani, de hirtelen másra csapja beszédét
(1867 Arany János)
6. tárgyas
〈lármát, zajt〉 kelt, előidéz heves megnyilvánulásával, működésével v. vmely eszközzel, ill. 〈vmely eseményt〉 nagy lármával, felhajtással rendez vki
[az istenek] el-katzagák magokat, és nagy hahotát tsapának
(1776 Esopus meséi ford.)
Hadd tsapjon velek egy farsangot Földes Uránál
(1814 Fazekas Mihály)
olyan lakzit csapott Vas Benedek, A melyhez hasonlót nem lát minden gyerek
(1846 Tompa Mihály)
[a zenészek] pokoli lármát csaptak trombitákkal
(1852 Jókai Mór)
A házassága második hetében már nagy veszekedést csapott az apósának, mert eszébe jutott, hogy mégis csak igen kevés a pénz, a mit a lánynyal kapott
(1903 Thury Zoltán)
A repülők olyan égi muzsikát csapnak fejük felett, hogy egymás szavát alig hallják
(1942 Függetlenség)
kisebbségi helyzete szüntelenül arra kényszeríti [az ellenzéket], hogy hangoskodjék, botrányt csapjon, kivonuljon
(1994 Magyar Hírlap)
ÖU: alácsap, egybecsap, hátracsap, idecsap, közécsap, szembecsap, szertecsap, végigcsap
Vö. CzF. csap¹, csapott; ÉrtSz. csap¹; SzólKm. csap²; TESz. csap¹, csapat; ÉKsz. csap¹; SzT. csap [1] , csapattatik, csaphat, csapó¹, csaptat, csaptathat; ÚMTsz. csap¹, csapva

Beállítások