csavargás fn 4A

1. ’a csavarog igével kifejezett cselekvés’ ❖ Nézvén csavargását áldozat’ füstyének (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 151).

2. ’hosszabb, határozott irány, cél nélkül megtett séta, ill. utazás’ ❖ egy nyughatatlan magyar poéta csavargásaiból fenmaradt emlékek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ezek a kettesben való csavargások felüdítették Mariet (1918 Kádár Endre CD10) | [a regény hőse] többesztendős külföldi csavargás után visszaérkezik szülőfaluja határába (1932 Fenyő László CD10) | ha nagy „csavargásaimból” visszatértem a szülői házba, Anyám második szava, kérdése az volt: „mit főzzek?” (1980 Béres Ferenc 2206024, 7).

2a. (ritk) ’vkinek a vándorlása(i), utazása(i) alatt szerzett élménye’ ❖ ha egyszer megírom a csavargásaimat, mindenki el fog csodálkozni rajta (1931 Kassák Lajos 9314010, 36) | [Trivulzió] viharvert füllentő, de csavargásainak elmondásában eredeti egyéniség (1940 Pintér Jenő CD44).

3. ’csavargó életmód, életforma’ ❖ a’ jobbágyra nézve inkább kár, mint haszon, mert csavargásra szokik (1840 Figyelmező C0154, 59) | Tanitsátok a ti gyermekeiteket […] folytonos munkára, Ne a csavargásra vagy devernyaságra (1862 Tatár Péter 8303002, 10) | a vele egy osztályhoz tartozó, a társadalom legalsó szintjén született rendőr, irgalmatlanul felrázza és csavargás vétsége miatt beviszi a fogdába (1949 Nagy Lajos 9472005, 188) | [a polgármester] önkényes lakásfoglalással, tolvajlással és csavargással vádolta a romákat (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’csavaró v. csavarodó mozdulat’ ❖ leginkább forgásokból tsavargásokból áll az ö’ hadi gyakorlások (1789 Gvadányi József C1925, 230) | [a muréna] a farkával kígyószerű csavargást mívelve (1887 Jókai Mór CD18) | [A ruhakapcsok] az egyszerü tűkből fejlődtek oly módon, hogy a tű középen kettőbe hajlíttatott s aztán […] a felső feléből […] a hajlítás helyén pár csavargással rúgót, a végén pedig hurkot csináltak, melybe a tű végét belé akasztották (1893 PallasLex. CD02).

5. (rég) ’út v. folyó kanyarja, kanyarulata’ ❖ az útaknak … tsavargása miatt (1783 Magyar Hírmondó C0271, 651) | a mellette folyó Szaltza vizének tsavargási kellemetessé teszik a’ [város] fekvését (1792 Magyar Hírmondó C5808, 158) | Albanytól fogva a’ tengerig szinte egyenes a folyama, s kevés csavargásai lévén a tenger dagadás egészen … felhalad (1833 Bölöni Farkas Sándor C1176, 52).

6. (rég) ’belemagyarázás, ill. mellébeszélés, kertelés’ ❖ a kenyér és bor szine alatt való tulajdon jelen-létele egyenesen ki-teszék mind a’ kettőből [ti. az Ó- és az Újszövetségből] minden tsavargás nélkül (1774 Molnár János C3194, 112) | mond meg kereken; tégy félre tsavargást (1802 Baróti Szabó Dávid C0821, 29) | Gyulának elébe terjeszté, sok csavargás […] után, hogy ő öcscse’ számára szeretné Tözséry Lenkét megnyerni (1843 Athenaeum C0027, 262) | A nyilt őszinteség, minden hamis Csavargástól menten, hűn s igazán […] mond néked üdvöt, Dicső Hektor! (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11).

Sz: csavargási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

csavargás főnév 4A
1.
a csavarog igével kifejezett cselekvés
Nézvén csavargását áldozat’ füstyének
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
2.
hosszabb, határozott irány, cél nélkül megtett séta, ill. utazás
egy nyughatatlan magyar poéta csavargásaiból fenmaradt emlékek
(1858 Vasárnapi Újság)
Ezek a kettesben való csavargások felüdítették Mariet
(1918 Kádár Endre)
[a regény hőse] többesztendős külföldi csavargás után visszaérkezik szülőfaluja határába
(1932 Fenyő László)
ha nagy „csavargásaimból” visszatértem a szülői házba, Anyám második szava, kérdése az volt: „mit főzzek?”
(1980 Béres Ferenc)
2a. (ritk)
vkinek a vándorlása(i), utazása(i) alatt szerzett élménye
ha egyszer megírom a csavargásaimat, mindenki el fog csodálkozni rajta
(1931 Kassák Lajos)
[Trivulzió] viharvert füllentő, de csavargásainak elmondásában eredeti egyéniség
(1940 Pintér Jenő)
3.
csavargó életmód, életforma
a’ jobbágyra nézve inkább kár, mint haszon, mert csavargásra szokik
(1840 Figyelmező)
Tanitsátok a ti gyermekeiteket […] folytonos munkára, Ne a csavargásra vagy devernyaságra
(1862 Tatár Péter)
a vele egy osztályhoz tartozó, a társadalom legalsó szintjén született rendőr, irgalmatlanul felrázza és csavargás vétsége miatt beviszi a fogdába
(1949 Nagy Lajos)
[a polgármester] önkényes lakásfoglalással, tolvajlással és csavargással vádolta a romákat
(1998 Magyar Hírlap)
4. (rég)
csavaró v. csavarodó mozdulat
leginkább forgásokból tsavargásokból áll az ö’ hadi gyakorlások
(1789 Gvadányi József)
[a muréna] a farkával kígyószerű csavargást mívelve
(1887 Jókai Mór)
[A ruhakapcsok] az egyszerü tűkből fejlődtek oly módon, hogy a tű középen kettőbe hajlíttatott s aztán […] a felső feléből […] a hajlítás helyén pár csavargással rúgót, a végén pedig hurkot csináltak, melybe a tű végét belé akasztották
(1893 PallasLex.)
5. (rég)
út v. folyó kanyarja, kanyarulata
az útaknak … tsavargása miatt
(1783 Magyar Hírmondó)
a mellette folyó Szaltza vizének tsavargási kellemetessé teszik a’ [város] fekvését
(1792 Magyar Hírmondó)
Albanytól fogva a’ tengerig szinte egyenes a folyama, s kevés csavargásai lévén a tenger dagadás egészen … felhalad
(1833 Bölöni Farkas Sándor)
6. (rég)
belemagyarázás, ill. mellébeszélés, kertelés
a kenyér és bor szine alatt való tulajdon jelen-létele egyenesen ki-teszék mind a’ kettőből [ti. az Ó- és az Újszövetségből] minden tsavargás nélkül
(1774 Molnár János)
mond meg kereken; tégy félre tsavargást
(1802 Baróti Szabó Dávid)
Gyulának elébe terjeszté, sok csavargás […] után, hogy ő öcscse’ számára szeretné Tözséry Lenkét megnyerni
(1843 Athenaeum)
A nyilt őszinteség, minden hamis Csavargástól menten, hűn s igazán […] mond néked üdvöt, Dicső Hektor!
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
Sz: csavargási
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások