cselfogás fn 4A

1. ’az a cselekvés, eljárás, hogy vki cselt, fortélyt alkalmaz, ill. az így alkalmazott csel, furfang, fortély’ ❖ Csató bezzeg nem szorúlt illy roszúl elfedett cselfogásra (1838 Figyelmező C0152, 702) | [Garibaldi] mesterre valló s jeles ezredese, utóbb hadügyministere, Orsini által mesterileg foganatosított cselfogás által az ellenséget félrevezetve, május 27-én már magában Palermóban támadta meg a királyiakat (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | Mivel erős is voltam s a reggel jól is laktam volt, bírtam szépen a terhet, de cselfogásból mégis úgy tettem, mintha erősen roskadoznám (1934 Tamási Áron 9701011, 67) | A Fejérváry kormány megígérte a munkásoknak az általános titkos választójogot, és erre a cselfogásra a magyar urak megrémültek (1970 Molnár József CD52).

2. ’cselekvésben, eljárásban alkalmazott célszerű, ügyes(, fortélyos, ravasz) mód(ozat)’ ❖ [a lengyel herceg] az inakat átvágó cselfogásokra tanította a fiatalembereket (1913 Krúdy Gyula CD54) | diplomáciai cselfogásokkal (1942 Függetlenség 2203002, 2) | az egész csak amolyan üzleti cselfogás tulajdonképpen, […] hogy ezalatt a bevételről se kelljen egészen lemondanunk (1975 Kertész Imre² 1078001, 7) | Annak ellenére, hogy a Szappanbuborék nem vígjáték, bővelkedik a békebeli kabarékra jellemző dramaturgiai cselfogásokban (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

cselfogás főnév 4A
1.
az a cselekvés, eljárás, hogy vki cselt, fortélyt alkalmaz, ill. az így alkalmazott csel, furfang, fortély
Csató bezzeg nem szorúlt illy roszúl elfedett cselfogásra
(1838 Figyelmező)
[Garibaldi] mesterre valló s jeles ezredese, utóbb hadügyministere, Orsini által mesterileg foganatosított cselfogás által az ellenséget félrevezetve, május 27-én már magában Palermóban támadta meg a királyiakat
(1894 e. Kossuth Lajos)
Mivel erős is voltam s a reggel jól is laktam volt, bírtam szépen a terhet, de cselfogásból mégis úgy tettem, mintha erősen roskadoznám
(1934 Tamási Áron)
A Fejérváry kormány megígérte a munkásoknak az általános titkos választójogot, és erre a cselfogásra a magyar urak megrémültek
(1970 Molnár József)
2.
cselekvésben, eljárásban alkalmazott célszerű, ügyes(, fortélyos, ravasz) mód(ozat)
[a lengyel herceg] az inakat átvágó cselfogásokra tanította a fiatalembereket
(1913 Krúdy Gyula)
diplomáciai cselfogásokkal
(1942 Függetlenség)
az egész csak amolyan üzleti cselfogás tulajdonképpen, […] hogy ezalatt a bevételről se kelljen egészen lemondanunk
(1975 Kertész Imre²)
Annak ellenére, hogy a Szappanbuborék nem vígjáték, bővelkedik a békebeli kabarékra jellemző dramaturgiai cselfogásokban
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások