cserkész¹ fn 4B (jelzőként is)

’a test edzését és kül. a jellem nevelését célul tűző, angol eredetű, széles körben elterjedt nemzetközi ifjúsági mozgalomban, a cserkészetben részt vevő személy’ ❖ A tribüntől jobbra az állatkerti cserkészek állottak sorfalat (1900 Budapesti Napló máj. 5. C5243, 5) | [az árvalányhaj] szőkén, büszkén pompázik a magyar cserkész kalapján (1932 Rapaics Rajmund CD35) | cserkész kisfiú (1935 RévaiNagyLex. C5717, 323) | soha sem lépünk be az úttörő mozgalomba hanem titokban cserkészek maradunk (1989 Kemenes Géfin László 2001005, 19) | „Most van a jövő” – hangzik a cserkészek tizennyolcadik világtalálkozójának mottója (1998 Magyar Hírlap CD09).

UB: -ruha.

ÖU: kis~, öreg~.

ÖE: ~avatás, ~bolt, ~dal, ~egyenruha, ~élet, ~felszerelés, ~fiú, ~fogadalom, ~foglalkozás, ~gyűlés, ~induló, ~ing, ~jelvény, ~kirándulás, ~lány, ~otthon, ~őrs, ~parancsnok, ~raj, ~szövetség, ~találkozó, ~tiszt, ~vezető, ~zászló.

Vö. CzF. cserkész²; ÉrtSz. cserkész²; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cserkész¹ főnév 4B (jelzőként is)
a test edzését és kül. a jellem nevelését célul tűző, angol eredetű, széles körben elterjedt nemzetközi ifjúsági mozgalomban, a cserkészetben részt vevő személy
A tribüntől jobbra az állatkerti cserkészek állottak sorfalat
(1900 Budapesti Napló máj. 5.)
[az árvalányhaj] szőkén, büszkén pompázik a magyar cserkész kalapján
(1932 Rapaics Rajmund)
cserkész kisfiú
(1935 RévaiNagyLex.)
soha sem lépünk be az úttörő mozgalomba hanem titokban cserkészek maradunk
(1989 Kemenes Géfin László)
„Most van a jövő” – hangzik a cserkészek tizennyolcadik világtalálkozójának mottója
(1998 Magyar Hírlap)
UB: -ruha
ÖU: kiscserkész, öregcserkész
ÖE: cserkészavatás, cserkészbolt, cserkészdal, cserkészegyenruha, cserkészélet, cserkészfelszerelés, cserkészfiú, cserkészfogadalom, cserkészfoglalkozás, cserkészgyűlés, cserkészinduló, cserkészing, cserkészjelvény, cserkészkirándulás, cserkészlány, cserkészotthon, cserkészőrs, cserkészparancsnok, cserkészraj, cserkészszövetség, cserkésztalálkozó, cserkésztiszt, cserkészvezető, cserkészzászló
Vö. CzF. cserkész²; ÉrtSz. cserkész²; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cserkész² l. cserkészik

cserkészik ige 15b1cserkész (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. tn ’eleséget, zsákmányt, alkalmat stb. keresve jár(kál), jön-megy’ ❖ Gróf Blatovszki ott tserkésze, Hogy neki gátot tegyen (1791 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Homérosz C1330, 25) | Odafel az egek körűl, a’ jégtengerek’ környékin, a’ hol a’ birkák ’s fejős tehenek tserkésznek, szedik a’ legszebb és legjobb ízű epreket (1805 Pethe Ferenc 8364014, 157) | a véletlenül arra cserkésző fiákeresnek intene (1914 Ambrus Zoltán CD10) | A fecskepapa már rég a levegőben cserkész, hogy betömhesse hat neveletlen gyermekének örökké éhes, csácsogó száját (1922 Szenes Piroska CD10) | Kacsmárék elől cserkésztek, mint holmi hírszerzők (1946 Illyés Gyula 9274058, 237) | [a megtalált vargányát] hátizsákunkba tesszük, és cserkészünk tovább (1955 Antalffy Gyula 1004009, 46).

1a. ts (átv is) ’〈terepet〉 ilyen céllal keresztül-kasul végigjár, ill. 〈zsákmányt, eleséget〉 ilyen módon keres(gél)’ ❖ adjam át magamat egy olyan boldog életnek, melynek mindennapi feladata puskával a vállon cserkészni az erdőt (1872 Jókai Mór C2283, 267) | az álmok rengetegében cserkészi az ideált (1898 Pekár Gyula C3459, 92) | A medve egyedül cserkészi az erdőt (1989 Konrád György 9351007, 625).

2. tn (Vad, átv is) ’olyan módon vadászik vki, hogy a zsákmány nyomát fürkészve óvatosan, lopva annak közelébe férkőzik’ ❖ Cserkészni […] a vadászat azon módja, melly vizslával nyúlra, fáczánra […] cserjés bokros helyeken történik (1860 Bérczy Károly C1039, 38) | Cserkészvén a biróság erdejében: E kisvadat megkeritette (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 351) | a kiadók cserkésznek a vad talentumokra (1900 Jókai Mór CD18) | a vadász többedmagával könnyebben megközelítheti a dámcsapatot, mint ha csak magánosan cserkészik (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132003, 44).

J: cserkel.

Ö: becserkész.

Vö. CzF. csėrkész¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cserkész² lásd cserkészik
cserkészik ige 15b1
cserkész (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. tárgyatlan
eleséget, zsákmányt, alkalmat stb. keresve jár(kál), jön-megy
Gróf Blatovszki ott tserkésze, Hogy neki gátot tegyen
(1791 Csokonai Vitéz Mihály ford.Homérosz)
Odafel az egek körűl, a’ jégtengerek’ környékin, a’ hol a’ birkák ’s fejős tehenek tserkésznek, szedik a’ legszebb és legjobb ízű epreket
(1805 Pethe Ferenc)
a véletlenül arra cserkésző fiákeresnek intene
(1914 Ambrus Zoltán)
A fecskepapa már rég a levegőben cserkész, hogy betömhesse hat neveletlen gyermekének örökké éhes, csácsogó száját
(1922 Szenes Piroska)
Kacsmárék elől cserkésztek, mint holmi hírszerzők
(1946 Illyés Gyula)
[a megtalált vargányát] hátizsákunkba tesszük, és cserkészünk tovább
(1955 Antalffy Gyula)
1a. tárgyas (átv is)
〈terepet〉 ilyen céllal keresztül-kasul végigjár, ill. 〈zsákmányt, eleséget〉 ilyen módon keres(gél)
adjam át magamat egy olyan boldog életnek, melynek mindennapi feladata puskával a vállon cserkészni az erdőt
(1872 Jókai Mór)
az álmok rengetegében cserkészi az ideált
(1898 Pekár Gyula)
A medve egyedül cserkészi az erdőt
(1989 Konrád György)
2. tárgyatlan (Vad, átv is)
olyan módon vadászik vki, hogy a zsákmány nyomát fürkészve óvatosan, lopva annak közelébe férkőzik
Cserkészni […] a vadászat azon módja, melly vizslával nyúlra, fáczánra […] cserjés bokros helyeken történik
(1860 Bérczy Károly)
Cserkészvén a biróság erdejében: E kisvadat megkeritette
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
a kiadók cserkésznek a vad talentumokra
(1900 Jókai Mór)
a vadász többedmagával könnyebben megközelítheti a dámcsapatot, mint ha csak magánosan cserkészik
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
J: cserkel
Vö. CzF. csėrkész¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cserkész³ (I. 14B1 II. 4B) l. cserkesz

cserkesz mn és fn  cserkész (rég)

I. mn 14B1

1. ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő, kaukázusi nyelvet beszélő 〈népcsoport〉’ ❖ [a baskírok és kozákok] a maroknyi cserkesz népet sem képesek legyőzni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [a Kaukázusban] él a cserkesz nemzet, viseletére, szokásaira nézve őseinkhez annyira hasonló (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Az orosz-török háború után (1829.) az oroszok leigázták a legtöbb cserkesz törzset s az oroszoké lett az egész Kubán-vidék és az Azovi-tenger melléke (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ valódi cserkesz anyátul születtél (1836 Vajda Péter C4666, 91) | Bibarsz, cserkesz származásu rabszolga, ki Khalil és Mohammed szultánok alatt a legmagasabb államhivatalokra emelkedett (1893 PallasLex. CD02) | A 1841. évi zendülés, valamint Samil cserkesz vezér tízesztendei hősies ellenállása eredménytelen maradt (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210) | Az Oroszországi Föderációhoz tartozó Karacsáj-Cserkesz Köztársaság cserkesz képviselői tegnap autonóm területté nyilvánították Cserkeszföldet, azzal, hogy az megmarad Oroszország határain belül (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈E néppel kapcs.〉’

2a. ’e nép által létrehozott, ill. haszn.’ ❖ [a] Nikomi nevű austriai brigget […] egyszerre 3 negyven evedzős Cserkesz rabló gálya megtámadá (1832 Jelenkor C0223, 176) | A cserkesz írás olyan, mint egy arabeszk rajz egymásba font kacskaringós cikornyával (1877 Jókai Mór CD18) | A cserkesz férfiviselet, amelyet az orosz kozákok a cári testőrezredekben is utánoztak, igen festői: térden alul érő felsőruha, nyakig begombolva, ezüstös öv, rajta elől a kinzsál lóg (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210).

2b. ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ A cserkesz és georgiai nemes vér a török fajnak egy uj s egy szebb ábrázatjelleget adott (1862 e. Szemere Bertalan C3938, 146) | egy cserkesz vérbosszú kalandjában kell részt vennünk (1877 Jókai Mór CD18).

3. (Nyelvt is) ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő népcsoport által beszélt, a kaukázusi nyelvcsaládba sorolt 〈nyelv〉’ ❖ A cserkesz nyelv a kaukázusi nyelv családhoz tartozik (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210) | ma is élő kaukázusi – cserkesz, láz, georgiai és egyéb – nyelvek (1943–1944 Hóman Bálint CD42).

3a. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Minden falu (cserkészül „alu”) tart két lovat a vezér izeneteinek tova szállitására, ez a postarendszer (1854 Vasárnapi Újság CD56) | nem beszéltem vele többet se cserkeszül, se csecsencül (1898 Jókai Mór CD18) | Vladikavkáz (osszet nyelven Kapkaj, cserkeszül Terek-kala) (1926 RévaiNagyLex. C5715, 431).

4. ’e nép által lakott 〈terület〉’ ❖ Kinek jutna eszébe Himrit megtámadni, ezt a kis cserkesz falut, alig ötszáz lakosával, kiknek nincs egyebök, mint teheneik, kecskéik és szép leányaik (1854 Jókai Mór CD18) | Az új tatár és még inkább cserkesz telepítvények […] keresik a főbb utvonalak fontosabb pontjait (1877 Márkus István¹ C3034, 42) | [1864-ben] Észak-Dagesztán, Csecsenföld, a cserkesz területek és a Kaukázus északnyugati része is az Orosz Birodalomhoz került (1999 Majoros István CD17).

II. fn 4B

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő, kaukázusi nyelvet beszélő népcsoport’ ❖ a’ muszka nagy erőt gyüjt a’ cserkeszek ellen, már most is készen áll e’ végre 72 ezer embere (1841 Pesti Hírlap CD61) | A cserkeszekben megvan a harcias és szabadságszerető népek minden erénye és hibája (1893 PallasLex. CD02) | [Tamar királynő a 12. század végén] egyes kaukázusi hegyi népekre, így az oszétekre, cserkeszekre és durdzukokra is kiterjesztette Grúzia fennhatóságát (1991 Bíró Margit CD17).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi’ ❖ cserkësz: ein Cirkassier (1805 Verseghy Ferenc C4436, 22) | Tserkész, L. circassius (1816 Gyarmathi Sámuel C1948, 82) | A török kormány vagy 200,000 [hazájából kivándorolt] cserkeszt Bolgárországban telepített le (1884 Hunfalvy János 8191005, 230) | Egy cserkesz egy hónap leforgása alatt annyira belovagolta [a szilaj lovat], hogy parancs szóra még a földre is lefeküdt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a 12. századi kijevi] fejedelmi testőrségben az orosz bojárokon kívül találunk: normannokat, magyarokat, lengyeleket, alánokat, cserkeszeket stb. (1974 Képes Géza 9323028, 153).

2. (Nyelvt) ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő népcsoport által beszélt, a kaukázusi nyelvcsaládba sorolt nyelv’ ❖ [a kaukázusi nyelvek északi csoportjába] tartozik: az abcház, kabardi, cserkesz, csecsen, lezg, avar, lák, dargva, küri és ud (1937 Zsirai Miklós 9805001, 21) | A cserkeszt hatszázezren beszélik a Kaukázusban, legalább annyian Törökországban, és irodalom is kialakult rajta (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

cserkész³ lásd cserkesz
cserkesz melléknév és főnév
cserkész I. 14B1 II. 4B (rég)
I. melléknév 14B1
1.
a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő, kaukázusi nyelvet beszélő 〈népcsoport〉
[a baskírok és kozákok] a maroknyi cserkesz népet sem képesek legyőzni
(1848 Kossuth Hírlapja)
[a Kaukázusban] él a cserkesz nemzet, viseletére, szokásaira nézve őseinkhez annyira hasonló
(1854 Vasárnapi Újság)
Az orosz-török háború után (1829.) az oroszok leigázták a legtöbb cserkesz törzset s az oroszoké lett az egész Kubán-vidék és az Azovi-tenger melléke
(1926 TolnaiÚjLex.)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉
valódi cserkesz anyátul születtél
(1836 Vajda Péter)
Bibarsz, cserkesz származásu rabszolga, ki Khalil és Mohammed szultánok alatt a legmagasabb államhivatalokra emelkedett
(1893 PallasLex.)
A 1841. évi zendülés, valamint Samil cserkesz vezér tízesztendei hősies ellenállása eredménytelen maradt
(1926 TolnaiÚjLex.)
Az Oroszországi Föderációhoz tartozó Karacsáj-Cserkesz Köztársaság cserkesz képviselői tegnap autonóm területté nyilvánították Cserkeszföldet, azzal, hogy az megmarad Oroszország határain belül
(1999 Magyar Hírlap)
2.
〈E néppel kapcs.〉
2a.
e nép által létrehozott, ill. haszn.
[a] Nikomi nevű austriai brigget […] egyszerre 3 negyven evedzős Cserkesz rabló gálya megtámadá
(1832 Jelenkor)
A cserkesz írás olyan, mint egy arabeszk rajz egymásba font kacskaringós cikornyával
(1877 Jókai Mór)
A cserkesz férfiviselet, amelyet az orosz kozákok a cári testőrezredekben is utánoztak, igen festői: térden alul érő felsőruha, nyakig begombolva, ezüstös öv, rajta elől a kinzsál lóg
(1926 TolnaiÚjLex.)
2b.
e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos
A cserkesz és georgiai nemes vér a török fajnak egy uj s egy szebb ábrázatjelleget adott
(1862 e. Szemere Bertalan)
egy cserkesz vérbosszú kalandjában kell részt vennünk
(1877 Jókai Mór)
3. (Nyelvt is)
a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő népcsoport által beszélt, a kaukázusi nyelvcsaládba sorolt 〈nyelv〉
A cserkesz nyelv a kaukázusi nyelv családhoz tartozik
(1926 TolnaiÚjLex.)
ma is élő kaukázusi – cserkesz, láz, georgiai és egyéb – nyelvek
(1943–1944 Hóman Bálint)
3a. (-ül raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
Minden falu (cserkészül „alu”) tart két lovat a vezér izeneteinek tova szállitására, ez a postarendszer
(1854 Vasárnapi Újság)
nem beszéltem vele többet se cserkeszül, se csecsencül
(1898 Jókai Mór)
Vladikavkáz (osszet nyelven Kapkaj, cserkeszül Terek-kala)
(1926 RévaiNagyLex.)
4.
e nép által lakott 〈terület〉
Kinek jutna eszébe Himrit megtámadni, ezt a kis cserkesz falut, alig ötszáz lakosával, kiknek nincs egyebök, mint teheneik, kecskéik és szép leányaik
(1854 Jókai Mór)
Az új tatár és még inkább cserkesz telepítvények […] keresik a főbb utvonalak fontosabb pontjait
(1877 Márkus István¹)
[1864-ben] Észak-Dagesztán, Csecsenföld, a cserkesz területek és a Kaukázus északnyugati része is az Orosz Birodalomhoz került
(1999 Majoros István)
II. főnév 4B
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő, kaukázusi nyelvet beszélő népcsoport
a’ muszka nagy erőt gyüjt a’ cserkeszek ellen, már most is készen áll e’ végre 72 ezer embere
(1841 Pesti Hírlap)
A cserkeszekben megvan a harcias és szabadságszerető népek minden erénye és hibája
(1893 PallasLex.)
[Tamar királynő a 12. század végén] egyes kaukázusi hegyi népekre, így az oszétekre, cserkeszekre és durdzukokra is kiterjesztette Grúzia fennhatóságát
(1991 Bíró Margit)
1a.
e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi
cserkësz: ein Cirkassier
(1805 Verseghy Ferenc)
Tserkész, L.Latine ’latinul’ circassius
(1816 Gyarmathi Sámuel)
A török kormány vagy 200,000 [hazájából kivándorolt] cserkeszt Bolgárországban telepített le
(1884 Hunfalvy János)
Egy cserkesz egy hónap leforgása alatt annyira belovagolta [a szilaj lovat], hogy parancs szóra még a földre is lefeküdt
(1929 Az állatok világa ford.)
[a 12. századi kijevi] fejedelmi testőrségben az orosz bojárokon kívül találunk: normannokat, magyarokat, lengyeleket, alánokat, cserkeszeket stb.
(1974 Képes Géza)
2. (Nyelvt)
a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő népcsoport által beszélt, a kaukázusi nyelvcsaládba sorolt nyelv
[a kaukázusi nyelvek északi csoportjába] tartozik: az abcház, kabardi, cserkesz, csecsen, lezg, avar, lák, dargva, küri és ud
(1937 Zsirai Miklós)
A cserkeszt hatszázezren beszélik a Kaukázusban, legalább annyian Törökországban, és irodalom is kialakult rajta
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások