csipke¹ fn és mn 6B

I. fn

1. (átv is) ’rendsz. lenfonálból készült, áttört szerkezetű, lyukacsos mintázatú (díszítő) textília’ ❖ A’ patyalatok, pántlikák, és tſipkék, miként nevelték félig el takart ſzépſégeket [ti. az asszonyokét]! (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 245) | két ezer rőf valencziai csipkét kapott a herczegnő ruhái felpiperézésére (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Az erdő fekete csipkéjén áttetszik az ég (1918 Laczkó Géza CD10) | A sok kézimunkát igénylő hímzéseket kezdetben kiegészítette, később pótolta a gyári készítésű csipke (2000 Szilágyi Mihály CD36).

1a. (részben) ebből az anyagból készült v. ezzel díszített ruhanemű (mint a gazdagság, előkelőség jelképe)’ ❖ Durva fátyol válttya búja tsipkéinket (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 454) | Cseléd vagyok a háznál, akit a nagyságos úr tréfából selyemben, csipkében járat (1865 Jókai Mór CD18) | [A lány] karját egész vállhegyig csak csipke fedezte (1914 Oláh Gábor 9487063, 180) | [A falu lakói] nézik a hófehér, gyöngyökkel hímzett [menyasszonyi] ruhát, az uszály többméteres, az ünneplőbe, csipkébe öltöztetett kicsik vigyázzák, nehogy a porba érjen (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈rendsz. női ruhán:〉 ebből az anyagból készült dísz, betét v. szegély’ ❖ [a kisasszony] elejbe Bóbita, pántlika, gyöngy, tsipke ki-rakva vagyon (1786 Baróti Szabó Dávid 7021022, 85) | [az esküvőn Török Sophie] fejér atlaszban, kövek nélkül, de gazdag brabantziai csipkékkel, haja fekete fürtjeiben, ’s a’ rozmarint csak kezébe fogván (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 246) | Az ingújj bő, néhol egy csík hímzéssel, rendesen csipkével végződik (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [A hercegné] széttárta karját, hogy megmutassa csupa csipke borította, gyönyörű ruháját (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 16).

1c. ’ebből az anyagból készült terítő, ill. függöny’ ❖ Alakod úgy illan át hűs szobámon, Hol ó csipkéktől bánatos az ablak (1909 Tóth Árpád 9720030, 7) | Laci leült a piros bársony ülésre, a fejét hátrahajtotta a fehér horgolt csipkére (1925 Harsányi Zsolt 9226002, 36) | a karnisról szakadt a csipke (1947 Örkény István 2005106, 27) | a csipkével takart komód a sok dísztárggyal vitrinként szolgál (1996 Lakáskultúra CD39).

2. ’vminek a szélén (sort, mintázatot alkotó,) kiálló hegyes rész, ill. bevágás’ ❖ [a levélen] semmi fogak tsipkék ’s a’ t. nintsenek (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 31) | Gyönyörű csepegő kő ’s mintegy csipkékkel körülvett vízmedenczék találtatnak ezen üregben (1842 Pesti Hírlap CD61) | A felsőmajori juhász tudja hogy az ő birkája fülén két csipke van (1911 Malonyay Dezső 8292036, 248) | egy óriási krokodílus közeledett s páncéljának csipkéi kilátszottak a vízből (1933 Az állatok világa ford. CD46).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

’ebből az anyagból készült v. ezzel díszített 〈textília, kül. ruhanemű〉’ ❖ csipke fejkötőjét szél úgy lebegtette (1782 Ányos Pál CD01) | ruhája csipke melldíszét (1877 Jókai Mór CD18) | kezén rajt volt könyékig erő csipke kesztyűje (1955 Tatay Sándor 9704002, 214) | ma az élet nem olyan, hogy keményre vasalt csipkeblúzokban járkáljunk (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: arany-, cérna~, kő~.

Fr: [Boldogasszony], brüsszeli, halasi, vert.

ÖU: ezüst~.

ÖE: ~árus, ~blúz, ~darab, ~felhő, ~haraszt, ~ing, ~szegély, ~szövet.

Vö. CzF.; ÉrtSz. csipke¹; SzólKm. csipke¹; TESz. csipke²; ÉKsz. csipke¹; SzT. csipke¹; ÚMTsz. csipke¹

csipke¹ főnév és melléknév 6B
I. főnév
1. (átv is)
rendsz. lenfonálból készült, áttört szerkezetű, lyukacsos mintázatú (díszítő) textília
A’ patyalatok, pántlikák, és tſipkék, miként nevelték félig el takart ſzépſégeket [ti. az asszonyokét]!
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
két ezer rőf valencziai csipkét kapott a herczegnő ruhái felpiperézésére
(1856 Vasárnapi Újság)
Az erdő fekete csipkéjén áttetszik az ég
(1918 Laczkó Géza)
A sok kézimunkát igénylő hímzéseket kezdetben kiegészítette, később pótolta a gyári készítésű csipke
(2000 Szilágyi Mihály)
1a.
(részben) ebből az anyagból készült v. ezzel díszített ruhanemű (mint a gazdagság, előkelőség jelképe)
Durva fátyol válttya búja tsipkéinket
(1803 Baróti Szabó Dávid)
Cseléd vagyok a háznál, akit a nagyságos úr tréfából selyemben, csipkében járat
(1865 Jókai Mór)
[A lány] karját egész vállhegyig csak csipke fedezte
(1914 Oláh Gábor)
[A falu lakói] nézik a hófehér, gyöngyökkel hímzett [menyasszonyi] ruhát, az uszály többméteres, az ünneplőbe, csipkébe öltöztetett kicsik vigyázzák, nehogy a porba érjen
(1999 Magyar Hírlap)
1b.
〈rendsz. női ruhán:〉 ebből az anyagból készült dísz, betét v. szegély
[a kisasszony] elejbe Bóbita, pántlika, gyöngy, tsipke ki-rakva vagyon
(1786 Baróti Szabó Dávid)
[az esküvőn Török Sophie] fejér atlaszban, kövek nélkül, de gazdag brabantziai csipkékkel, haja fekete fürtjeiben, ’s a’ rozmarint csak kezébe fogván
(1805 Kazinczy Ferenc)
Az ingújj bő, néhol egy csík hímzéssel, rendesen csipkével végződik
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[A hercegné] széttárta karját, hogy megmutassa csupa csipke borította, gyönyörű ruháját
(1954 Makai Imre ford.Tolsztoj²)
1c.
ebből az anyagból készült terítő, ill. függöny
Alakod úgy illan át hűs szobámon, Hol ó csipkéktől bánatos az ablak
(1909 Tóth Árpád)
Laci leült a piros bársony ülésre, a fejét hátrahajtotta a fehér horgolt csipkére
(1925 Harsányi Zsolt)
a karnisról szakadt a csipke
(1947 Örkény István)
a csipkével takart komód a sok dísztárggyal vitrinként szolgál
(1996 Lakáskultúra)
2.
vminek a szélén (sort, mintázatot alkotó,) kiálló hegyes rész, ill. bevágás
[a levélen] semmi fogak tsipkék ’s a’ t.s a többi nintsenek
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Gyönyörű csepegő kő ’s mintegy csipkékkel körülvett vízmedenczék találtatnak ezen üregben
(1842 Pesti Hírlap)
A felsőmajori juhász tudja hogy az ő birkája fülén két csipke van
(1911 Malonyay Dezső)
egy óriási krokodílus közeledett s páncéljának csipkéi kilátszottak a vízből
(1933 Az állatok világa ford.)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is)
ebből az anyagból készült v. ezzel díszített 〈textília, kül. ruhanemű〉
csipke fejkötőjét szél úgy lebegtette
(1782 Ányos Pál)
ruhája csipke melldíszét
(1877 Jókai Mór)
kezén rajt volt könyékig erő csipke kesztyűje
(1955 Tatay Sándor)
ma az élet nem olyan, hogy keményre vasalt csipkeblúzokban járkáljunk
(1999 Magyar Hírlap)
ÖU: ezüstcsipke
ÖE: csipkeárus, csipkeblúz, csipkedarab, csipkefelhő, csipkeharaszt, csipkeing, csipkeszegély, csipkeszövet
Vö. CzF.; ÉrtSz. csipke¹; SzólKm. csipke¹; TESz. csipke²; ÉKsz. csipke¹; SzT. csipke¹; ÚMTsz. csipke¹

csipke² fn 6Bbicske (nyj) , csitke (nyj)

1. ’csipkebogyó mint termés’ ❖ Holyagban lévö fövényt ki-hajt a’ [vadrózsa] gyümöltsének vagy Csipkéjének magva pora törve be-vétettvén (1775 Csapó József 7062001, 77) | Az évszázad harmadik negyedében is ugy kaptak új [rózsa]fajtát (még a lyoni Schwartz is), hogy a csipke magváról kelt csemeték virágzását megvárták és a tetszetőset szaporították (1897 PallasLex. CD02) | Furuglyát készítenek még istenátkozta tüskefából is, tüskerózsa-fából, amelynek sok apró tüskéje van s kis piros bicskét terem (csipkerózsa terem rajta) (1911 Malonyay Dezső CD07) | [A gyepűrózsa] gyümölcse az ismert csipkebogyó, csitke, hecseli, melyből jóízű lekvár, kitűnő bor és mégkitűnőbb pálinka készíthető (1943 Főző Géza CD52) | A csipkét (hecserli) vadas húsok mellé ettük, azt legtöbbször a román asszonyok kádakból árusították „előfőzött” állapotban (1980 Borsos Miklós 2206020, 8).

2. (rég, irod is) ’gyepűrózsa mint növény’ ❖ A’ sr Mogyoró fákat, Tſipkéket, Galagonyákat, forráſok kövérítik (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 120) | A tölgyfa makkot hord, a csipke vérbogyót (1867 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | Őszbevegyül az erdő zöld haja, piroslik már a som, meg a fagyal, a galagonyabokor, meg a csipke lánggal lobog és elnémult a dal (1934 Erdélyi József CD10).

3. (rég v. nyj) ’tövis, tüske’ ❖ Tsipke: töviſs (1792 Kisded szótár C0816, 245) | csipke ment a’ talpába (1838 Magyar tájszótár C6656, 73) | Csipke (növ.), mint szurós képlet a. m. tüske (1893 PallasLex. CD02).

J: csipkebogyó, csipkebokor, csipkefa, csipkerózsa, vadrózsa.

Fr: [Boldogasszony].

ÖU: eb~.

ÖE: ~virág.

Vö. CzF.; ÉrtSz. csipke²; SzólKm. csipke²; TESz. csipke¹; ÉKsz. csipke²; SzT. csipke²; ÚMTsz. csipke²

csipke² főnév 6B
bicske (nyj)
csitke 6B (nyj)
1.
csipkebogyó mint termés
Holyagban lévö fövényt ki-hajt a’ [vadrózsa] gyümöltsének vagy Csipkéjének magva pora törve be-vétettvén
(1775 Csapó József)
Az évszázad harmadik negyedében is ugy kaptak új [rózsa]fajtát (még a lyoni Schwartz is), hogy a csipke magváról kelt csemeték virágzását megvárták és a tetszetőset szaporították
(1897 PallasLex.)
Furuglyát készítenek még istenátkozta tüskefából is, tüskerózsa-fából, amelynek sok apró tüskéje van s kis piros bicskét terem (csipkerózsa terem rajta)
(1911 Malonyay Dezső)
[A gyepűrózsa] gyümölcse az ismert csipkebogyó, csitke, hecseli, melyből jóízű lekvár, kitűnő bor és mégkitűnőbb pálinka készíthető
(1943 Főző Géza)
A csipkét (hecserli) vadas húsok mellé ettük, azt legtöbbször a román asszonyok kádakból árusították „előfőzött” állapotban
(1980 Borsos Miklós)
2. (rég, irod is)
gyepűrózsa mint növény
A’ sr Mogyoró fákat, Tſipkéket, Galagonyákat, forráſok kövérítik
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
A tölgyfa makkot hord, a csipke vérbogyót
(1867 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
Őszbevegyül az erdő zöld haja, piroslik már a som, meg a fagyal, a galagonyabokor, meg a csipke lánggal lobog és elnémult a dal
(1934 Erdélyi József)
3. (rég v. nyj)
tövis, tüske
Tsipke: töviſs
(1792 Kisded szótár)
csipke ment a’ talpába
(1838 Magyar tájszótár)
Csipke (növ.növény), mint szurós képlet a. m.annyi mint tüske
(1893 PallasLex.)
ÖU: ebcsipke
ÖE: csipkevirág
Vö. CzF.; ÉrtSz. csipke²; SzólKm. csipke²; TESz. csipke¹; ÉKsz. csipke²; SzT. csipke²; ÚMTsz. csipke²

csipke- (előtagként)

’csipkéből készült 〈dolog〉’ ❖ csipkebetét fn 3B2 | Szliminszkyné negédesen vonogatta a csipkebetéten keresztül kicsillámló fehér vállát (1895 Mikszáth Kálmán 8312007, 144) | A király, azt hiszem, kegyesen fogadná, ha egy szép, fátyolfinomságú inget nyújtanának át neki, csipkebetéttel, valencienne-fodrokkal, diadalmas rózsaszín vállszalagokkal (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 295) | Az újabb divatú párnák végeibe […] horgoltak fehér csipke betéteket (1979 NéprajziLex. CD47)  csipkedísz fn 4B8 (átv is) | [az ágynak] vánkosin […] Hónál fehérebb csipkedísz rezeg (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 307) | az erdő sötét fái elkezdenek megvilágosodni, galyaikra [zúzmarából] remekművü csipkedísz szövődik (1894 Bársony István C0838, 132) | A XVIII. században az ing alkotó elemévé válik a férfi és női piperének. Szebbnél szebb, drágábbnál drágább csipkedísszel ékesítik (1957 Ráth-Végh István 9556006, 724) | Gyakori az ing ujjának felső, hosszanti részén futó szerkezeti hímzés- vagy csipkedísz (1980 NéprajziLex. CD47)  csipkefátyol fn 7A2 (átv is) | [a leány kalapjának] tetejéből hátul német-alföldi széles csipkefátyol ereszkedett le (1837 Jósika Miklós C2386, 77) | Félig nyitott keblét fedi csipkefátyol (1888 Jeszenszky Danó C2225, 171) | a langyos eső könnyű csipkefátyla Szitál-e még szeliden Úrnapon? (1924 Budapesti Hírlap márc. 2. C4712, 1) | [Jászai Mari] széles karimájú, barna kalapja széléről körös-körül krémszínű csipkefátyol lógott le, és eltakarta arcát (1957 Csathó Kálmán C1267, 117)  csipkefodor fn 7A3 (átv is) | A’ fejdísz azonban igazán csínos és gazdag volt, éjszakhollandi arany homlokkötő, négyszegű boglárokkal a’ halantékon, felette szűk, redőzetlen fejkötő, mellyen a csipkefodrok csak fül mellett kezdődnek, alantabb a vállakhoz simulók (1839 Pulszky Ferenc ford.–Pulszky C1204, 149) | Karcsu termetét a legegyszerübb fehér ruha födé, mellynek kivágott nyakát egyszerü csipkefodor ékesitette (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Oh, mily csodás [a Balaton], a mint a tavaszi verőfény ragyogásában sütkérezik s mig tömege mozdulatlan szélén fehér csipkefodrokat verdes a part homokjához (1901 Budapesti Hírlap máj. 26. C0056, 3) | A [pusztafalui] lányok vállkendője hímzett gyolcs, csipkefodorral (1981 NéprajziLex. CD47)  csipkefüggöny fn 4C (átv is) | Szerafin sohasem vonul hálószobájába hamarább, mint mikor már virradni kezd; akkor sem záratja be ablaktábláit, csupán a vékony csipkefüggönyök szűrik meg a beható napvilágot (1862–1863 Jókai Mór CD18) | a fehér ágy csipkefüggönyei (1893 Iványi Ödön C2184, 90) | a fák fekete csipkefüggönye mögött a pesti lámpákkal szórakozott a Duna (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 117) | Az előszobaajtón recésüveg, fehér csipkefüggöny (1978 Lengyel Péter 9397002, 220)  csipkegallér fn 4A9 | némellyek e’ csipkegallérok közül (1845 Életképek C0102, 32) | A kis trónörökösön fehér matrózruha van csipkegallérral (1918 Az Est júl. 17. C5228, 5) | [a nénike] felöltötte ünneplő kék ruháját, ami csak abban különbözött a hétköznapitól, hogy feltűzött rá egy csipkegallért (1997 Magyar Hírlap CD09)  csipkekendő fn 1C | a hölgy csipkekendőjébe rejté a második könyet (1852 Kuthy Lajos C2864, 71) | A terem elején állt egy pompás mozaikasztal, melyre egy aranytálca volt letéve, s a tálca csipkekendővel beterítve (1869 Jókai Mór CD18) | a csipkekendő romantikus hanyagsággal volt a vállakra vetve (1912 Krúdy Gyula C2837, 4) | [A dédmama] kövéren és méltóságteljesen, fekete csipkekendővel a fején, összeszorított ajakkal bámul a róla készült felvételen (1997 Magyar Hírlap CD09)  csipkeruha fn 6A | [A] tsipke ruha … 10 nap múlva elkészl (1807 Hazai Tudósítások C0189, 350) | [Klári] fekete, könnyű csipkeruhába volt öltözve (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [Mariska] a tavalyi báli ruhácskáját választotta ki, egy … egyszerű fehér csipkeruhát (1913 Móricz Zsigmond C3222, 194) | fekete csipkeruha is volt rajta, olyan, amely mögött fényes fekete selyem alátét van (1956 Csillag C0091, 1137)  csipketerítő fn 1C | [a folyosó] arab faragásai, mint egy hoszu tüzből szőtt csipketeritő – pattogó lángfolyamban úsztak (1852 Jósika Miklós C2394, 126) | gondosan kidolgozott, de már erősen megsárgult csipketerítő (1936 Thein Alfréd CD10) | dohányzóasztal jó fotelekkel, földig érő, kézzel horgolt csipketerítővel (1991 Rentz Mátyás 2038028, 85).

csipke- (előtagként)
csipkéből készült 〈dolog〉
csipkebetét főnév 3B2
Szliminszkyné negédesen vonogatta a csipkebetéten keresztül kicsillámló fehér vállát
(1895 Mikszáth Kálmán)
A király, azt hiszem, kegyesen fogadná, ha egy szép, fátyolfinomságú inget nyújtanának át neki, csipkebetéttel, valencienne-fodrokkal, diadalmas rózsaszín vállszalagokkal
(1959 Benedek Marcell ford.France)
Az újabb divatú párnák végeibe […] horgoltak fehér csipke betéteket
(1979 NéprajziLex.)
csipkedísz főnév 4B8 (átv is)
[az ágynak] vánkosin […] Hónál fehérebb csipkedísz rezeg
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
az erdő sötét fái elkezdenek megvilágosodni, galyaikra [zúzmarából] remekművü csipkedísz szövődik
(1894 Bársony István)
A XVIII. században az ing alkotó elemévé válik a férfi és női piperének. Szebbnél szebb, drágábbnál drágább csipkedísszel ékesítik
(1957 Ráth-Végh István)
Gyakori az ing ujjának felső, hosszanti részén futó szerkezeti hímzés- vagy csipkedísz
(1980 NéprajziLex.)
csipkefátyol főnév 7A2 (átv is)
[a leány kalapjának] tetejéből hátul német-alföldi széles csipkefátyol ereszkedett le
(1837 Jósika Miklós)
Félig nyitott keblét fedi csipkefátyol
(1888 Jeszenszky Danó)
a langyos eső könnyű csipkefátyla Szitál-e még szeliden Úrnapon?
(1924 Budapesti Hírlap márc. 2.)
[Jászai Mari] széles karimájú, barna kalapja széléről körös-körül krémszínű csipkefátyol lógott le, és eltakarta arcát
(1957 Csathó Kálmán)
csipkefodor főnév 7A3 (átv is)
A’ fejdísz azonban igazán csínos és gazdag volt, éjszakhollandi arany homlokkötő, négyszegű boglárokkal a’ halantékon, felette szűk, redőzetlen fejkötő, mellyen a csipkefodrok csak fül mellett kezdődnek, alantabb a vállakhoz simulók
(1839 Pulszky Ferenc ford.Pulszky)
Karcsu termetét a legegyszerübb fehér ruha födé, mellynek kivágott nyakát egyszerü csipkefodor ékesitette
(1857 Vasárnapi Újság)
Oh, mily csodás [a Balaton], a mint a tavaszi verőfény ragyogásában sütkérezik s mig tömege mozdulatlan szélén fehér csipkefodrokat verdes a part homokjához
(1901 Budapesti Hírlap máj. 26.)
A [pusztafalui] lányok vállkendője hímzett gyolcs, csipkefodorral
(1981 NéprajziLex.)
csipkefüggöny főnév 4C (átv is)
Szerafin sohasem vonul hálószobájába hamarább, mint mikor már virradni kezd; akkor sem záratja be ablaktábláit, csupán a vékony csipkefüggönyök szűrik meg a beható napvilágot
(1862–1863 Jókai Mór)
a fehér ágy csipkefüggönyei
(1893 Iványi Ödön)
a fák fekete csipkefüggönye mögött a pesti lámpákkal szórakozott a Duna
(1918 Molnár Ferenc²)
Az előszobaajtón recésüveg, fehér csipkefüggöny
(1978 Lengyel Péter)
csipkegallér főnév 4A9
némellyek e’ csipkegallérok közül
(1845 Életképek)
A kis trónörökösön fehér matrózruha van csipkegallérral
(1918 Az Est júl. 17.)
[a nénike] felöltötte ünneplő kék ruháját, ami csak abban különbözött a hétköznapitól, hogy feltűzött rá egy csipkegallért
(1997 Magyar Hírlap)
csipkekendő főnév 1C
a hölgy csipkekendőjébe rejté a második könyet
(1852 Kuthy Lajos)
A terem elején állt egy pompás mozaikasztal, melyre egy aranytálca volt letéve, s a tálca csipkekendővel beterítve
(1869 Jókai Mór)
a csipkekendő romantikus hanyagsággal volt a vállakra vetve
(1912 Krúdy Gyula)
[A dédmama] kövéren és méltóságteljesen, fekete csipkekendővel a fején, összeszorított ajakkal bámul a róla készült felvételen
(1997 Magyar Hírlap)
csipkeruha főnév 6A
[A] tsipke ruha … 10 nap múlva elkészl
(1807 Hazai Tudósítások)
[Klári] fekete, könnyű csipkeruhába volt öltözve
(1896 Mikszáth Kálmán)
[Mariska] a tavalyi báli ruhácskáját választotta ki, egy … egyszerű fehér csipkeruhát
(1913 Móricz Zsigmond)
fekete csipkeruha is volt rajta, olyan, amely mögött fényes fekete selyem alátét van
(1956 Csillag)
csipketerítő főnév 1C
[a folyosó] arab faragásai, mint egy hoszu tüzből szőtt csipketeritő – pattogó lángfolyamban úsztak
(1852 Jósika Miklós)
gondosan kidolgozott, de már erősen megsárgult csipketerítő
(1936 Thein Alfréd)
dohányzóasztal jó fotelekkel, földig érő, kézzel horgolt csipketerítővel
(1991 Rentz Mátyás)

Beállítások