csipke² fn 6Bbicske (nyj) , csitke (nyj)

1. ’csipkebogyó mint termés’ ❖ Holyagban lévö fövényt ki-hajt a’ [vadrózsa] gyümöltsének vagy Csipkéjének magva pora törve be-vétettvén (1775 Csapó József 7062001, 77) | Az évszázad harmadik negyedében is ugy kaptak új [rózsa]fajtát (még a lyoni Schwartz is), hogy a csipke magváról kelt csemeték virágzását megvárták és a tetszetőset szaporították (1897 PallasLex. CD02) | Furuglyát készítenek még istenátkozta tüskefából is, tüskerózsa-fából, amelynek sok apró tüskéje van s kis piros bicskét terem (csipkerózsa terem rajta) (1911 Malonyay Dezső CD07) | [A gyepűrózsa] gyümölcse az ismert csipkebogyó, csitke, hecseli, melyből jóízű lekvár, kitűnő bor és mégkitűnőbb pálinka készíthető (1943 Főző Géza CD52) | A csipkét (hecserli) vadas húsok mellé ettük, azt legtöbbször a román asszonyok kádakból árusították „előfőzött” állapotban (1980 Borsos Miklós 2206020, 8).

2. (rég, irod is) ’gyepűrózsa mint növény’ ❖ A’ sr Mogyoró fákat, Tſipkéket, Galagonyákat, forráſok kövérítik (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 120) | A tölgyfa makkot hord, a csipke vérbogyót (1867 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | Őszbevegyül az erdő zöld haja, piroslik már a som, meg a fagyal, a galagonyabokor, meg a csipke lánggal lobog és elnémult a dal (1934 Erdélyi József CD10).

3. (rég v. nyj) ’tövis, tüske’ ❖ Tsipke: töviſs (1792 Kisded szótár C0816, 245) | csipke ment a’ talpába (1838 Magyar tájszótár C6656, 73) | Csipke (növ.), mint szurós képlet a. m. tüske (1893 PallasLex. CD02).

J: csipkebogyó, csipkebokor, csipkefa, csipkerózsa, vadrózsa.

Fr: [Boldogasszony].

ÖU: eb~.

ÖE: ~virág.

Vö. CzF.; ÉrtSz. csipke²; SzólKm. csipke²; TESz. csipke¹; ÉKsz. csipke²; SzT. csipke²; ÚMTsz. csipke²

csipke² főnév 6B
bicske (nyj)
csitke 6B (nyj)
1.
csipkebogyó mint termés
Holyagban lévö fövényt ki-hajt a’ [vadrózsa] gyümöltsének vagy Csipkéjének magva pora törve be-vétettvén
(1775 Csapó József)
Az évszázad harmadik negyedében is ugy kaptak új [rózsa]fajtát (még a lyoni Schwartz is), hogy a csipke magváról kelt csemeték virágzását megvárták és a tetszetőset szaporították
(1897 PallasLex.)
Furuglyát készítenek még istenátkozta tüskefából is, tüskerózsa-fából, amelynek sok apró tüskéje van s kis piros bicskét terem (csipkerózsa terem rajta)
(1911 Malonyay Dezső)
[A gyepűrózsa] gyümölcse az ismert csipkebogyó, csitke, hecseli, melyből jóízű lekvár, kitűnő bor és mégkitűnőbb pálinka készíthető
(1943 Főző Géza)
A csipkét (hecserli) vadas húsok mellé ettük, azt legtöbbször a román asszonyok kádakból árusították „előfőzött” állapotban
(1980 Borsos Miklós)
2. (rég, irod is)
gyepűrózsa mint növény
A’ sr Mogyoró fákat, Tſipkéket, Galagonyákat, forráſok kövérítik
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
A tölgyfa makkot hord, a csipke vérbogyót
(1867 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
Őszbevegyül az erdő zöld haja, piroslik már a som, meg a fagyal, a galagonyabokor, meg a csipke lánggal lobog és elnémult a dal
(1934 Erdélyi József)
3. (rég v. nyj)
tövis, tüske
Tsipke: töviſs
(1792 Kisded szótár)
csipke ment a’ talpába
(1838 Magyar tájszótár)
Csipke (növ.növény), mint szurós képlet a. m.annyi mint tüske
(1893 PallasLex.)
ÖU: ebcsipke
ÖE: csipkevirág
Vö. CzF.; ÉrtSz. csipke²; SzólKm. csipke²; TESz. csipke¹; ÉKsz. csipke²; SzT. csipke²; ÚMTsz. csipke²

Beállítások