csontállomány fn 4A (Anat)

’〈gerincesekben:〉 a csontozatot alkotó magas mésztartalmú, tömör, ill. szivacsos felépítésű szövetfajta (összessége)’ ❖ Substantia ossea. Csontállomány (1828 Az egészséges emberi test C1210, 6) | A csontot a szervezet rendes viszonyok között felszivja és ujraképezi, ugy hogy a felnőtt emberben nyoma sincsen annak a csontállománynak, mely a 2-3 éves gyermek vázát alkotta (1893 PallasLex. CD02) | A mélyvízi életkörülményekhez való alkalmazkodás következtében a csontállomány annyira visszafejlődött [az ún. olajoshalaknál], hogy a váz puha, papirosszerű (1933 Az állatok világa ford. CD46) | tömött csontállomány (1964 TermészettudományiLex. C5475, 794) | A csontállomány csökkenése közös problémája az öregedésnek és az űrutazásnak (1999 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉKsz.

csontállomány főnév 4A (Anat)
〈gerincesekben:〉 a csontozatot alkotó magas mésztartalmú, tömör, ill. szivacsos felépítésű szövetfajta (összessége)
Substantia ossea. Csontállomány
(1828 Az egészséges emberi test)
A csontot a szervezet rendes viszonyok között felszivja és ujraképezi, ugy hogy a felnőtt emberben nyoma sincsen annak a csontállománynak, mely a 2-3 éves gyermek vázát alkotta
(1893 PallasLex.)
A mélyvízi életkörülményekhez való alkalmazkodás következtében a csontállomány annyira visszafejlődött [az ún. olajoshalaknál], hogy a váz puha, papirosszerű
(1933 Az állatok világa ford.)
tömött csontállomány
(1964 TermészettudományiLex.)
A csontállomány csökkenése közös problémája az öregedésnek és az űrutazásnak
(1999 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉKsz.

Beállítások