csusza¹ fn 6A

1. (gyakr. jelzővel) ’vékonyra nyújtott, hosszúkásra v. négyzet alakúra szaggatott v. vágott tészta, ill. abból v. ritk. más alapanyagból főtt étel’ ❖ [Kamcsatkán] a’ gyenge nyírfa héjját, mikor még zöld, apróra el-vagdalják, metéltet (laskát, tsuſzát) kéſzítenek belle (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 227) | kemény, alig elnyujtható tésztát kell gyurni, főleg a turós csuszába (1892 Zilahy Ágnes C6079, 28) | krumplis-csusza (1937 Nagy Lajos 9472004, 45) | A kifőzni való gyúrt tészta […] leggyakoribb két formaváltozata ma a metéltre […], ill. kockára (pacó, haluska, galuska, csusza) vágott alak (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (biz) ’〈asztaliteniszben:〉 az az eset, hogy a labda éppen csak súrolja az asztal szélét(, és erről kiszámíthatatlan irányba pattan el)’ ❖ Bátorfi is türelmetlen volt, a harmadik, döntő játszmában 9 : 10-es állásnál egy „csusza” miatt vált kapkodóvá Csilla, ellenfele ezt kihasználta, s jelentős előnyre tett szert (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~leső.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csusza¹

csusza¹ főnév 6A
1. (gyakr. jelzővel)
vékonyra nyújtott, hosszúkásra v. négyzet alakúra szaggatott v. vágott tészta, ill. abból v. ritk. más alapanyagból főtt étel
[Kamcsatkán] a’ gyenge nyírfa héjját, mikor még zöld, apróra el-vagdalják, metéltet (laskát, tsuſzát) kéſzítenek belle
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
kemény, alig elnyujtható tésztát kell gyurni, főleg a turós csuszába
(1892 Zilahy Ágnes)
krumplis-csusza
(1937 Nagy Lajos)
A kifőzni való gyúrt tészta […] leggyakoribb két formaváltozata ma a metéltre […], ill.illetve kockára (pacó, haluska, galuska, csusza) vágott alak
(1979 NéprajziLex.)
2. (biz)
〈asztaliteniszben:〉 az az eset, hogy a labda éppen csak súrolja az asztal szélét(, és erről kiszámíthatatlan irányba pattan el)
Bátorfi is türelmetlen volt, a harmadik, döntő játszmában 9 : 10-es állásnál egy „csusza” miatt vált kapkodóvá Csilla, ellenfele ezt kihasználta, s jelentős előnyre tett szert
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: csuszaleső
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csusza¹

csusza² fn 6A (nyj)

’〈Kukoricacső része.〉’

a. ’kukoricacső torzsája, amelyről a szemet már lemorzsolták, kukoricacsutka’ ❖ Török-búza-katsany, v. tsusza, v. tsutkó (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 150) | A tüzet anyám kelti életre maréknyi petróleumos hamuval és három csuszával (1970 Sütő András 9620013, 74) | Vonatozás csuszán (csuszázás): 1-2 méter hosszan kukoricacsutkát fektetnek le, és egymás háta mögé állva, egymás derekát megfogva talpuk alatt görgetik a csutkákat (1979 NéprajziLex. CD47).

b. (rég, ritk) ’kukoricacső lefosztott buroklevele’ ❖ csusza: háncsu; törökbuza csuszája: hántott lapija (1862 Vadrózsák C2827, 494).

ÖU: kukorica~.

Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz. csusza²

csusza² főnév 6A (nyj)
〈Kukoricacső része.〉
a.
kukoricacső torzsája, amelyről a szemet már lemorzsolták, kukoricacsutka
Török-búza-katsany, v.vagy tsusza, v.vagy tsutkó
(1786 Baróti Szabó Dávid)
A tüzet anyám kelti életre maréknyi petróleumos hamuval és három csuszával
(1970 Sütő András)
Vonatozás csuszán (csuszázás): 1-2 méter hosszan kukoricacsutkát fektetnek le, és egymás háta mögé állva, egymás derekát megfogva talpuk alatt görgetik a csutkákat
(1979 NéprajziLex.)
b. (rég, ritk)
kukoricacső lefosztott buroklevele
csusza: háncsu; törökbuza csuszája: hántott lapija
(1862 Vadrózsák)
ÖU: kukoricacsusza
Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz. csusza²

Beállítások