csígat ts ige 5a (rég v. nyj)csíget, csiggat

(/nyj) ’〈hangosan beszélő, kiabáló, síró, ill. felindult személyt v. állatot〉 elhallgattatni törekszik, ill. nyugtatgat, csitít(gat)’ ❖ Tsigetni: tsittegetni, tsittet mondani (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 150) | Nem győztem csiggatni, beleordítozott az éljenzésbe (1873 Baksay Sándor C0734, 413) | Odament, megveregette a csikó nyakát, megölelte, csígatta (1898 Móra István C3208, 19) | „Ne gondojjon vele, Józsi bácsi! Hát nem lössz itt semmi baj se. Hát talán nem szokott ez a ló ehhő a sok néphöl” – meg mindönhogyan csígette (1953 Magyar Nyelvőr C6005, 97).

a. (rég) ’〈panaszt, indulatot, veszekedést〉 tompítani, csillapítani igyekszik’ ❖ kedves jaján, mit dajka csígatott (1841 Beöthy Zsigmond ford.–Hugo C1011, 126) | Csiggassátok kissé heves indulattok (1893 Jánosi Gusztáv ford.–Tasso C2214, 120) | Kiskocsmáhon köl’ mönni, Veszeködés fog lönni, Három juhász indítytya, A negyedik csígatytya (1919 e. Alföldi népballadák C6587, 137) | Bethlenék házassága összetörődés, ahol az asszony kalitba szorult elégedetlenségét a férj odaadása csiggatja szerelemmé (1926 Németh László² 9485028, 65).

Vö. CzF. csígat, csíget; ÉrtSz.; TESz. csicsí; ÉKsz.; ÚMTsz. csígat, csíget

csígat tárgyas ige 5a (rég v. nyj)
csíget 5b
csiggat 5a
(/nyj)
〈hangosan beszélő, kiabáló, síró, ill. felindult személyt v. állatot〉 elhallgattatni törekszik, ill. nyugtatgat, csitít(gat)
Tsigetni: tsittegetni, tsittet mondani
(1786 Baróti Szabó Dávid)
Nem győztem csiggatni, beleordítozott az éljenzésbe
(1873 Baksay Sándor)
Odament, megveregette a csikó nyakát, megölelte, csígatta
(1898 Móra István)
„Ne gondojjon vele, Józsi bácsi! Hát nem lössz itt semmi baj se. Hát talán nem szokott ez a ló ehhő a sok néphöl” – meg mindönhogyan csígette
(1953 Magyar Nyelvőr)
a. (rég)
〈panaszt, indulatot, veszekedést〉 tompítani, csillapítani igyekszik
kedves jaján, mit dajka csígatott
(1841 Beöthy Zsigmond ford.Hugo)
Csiggassátok kissé heves indulattok
(1893 Jánosi Gusztáv ford.Tasso)
Kiskocsmáhon köl’ mönni, Veszeködés fog lönni, Három juhász indítytya, A negyedik csígatytya
(1919 e. Alföldi népballadák)
Bethlenék házassága összetörődés, ahol az asszony kalitba szorult elégedetlenségét a férj odaadása csiggatja szerelemmé
(1926 Németh László²)
Vö. CzF. csígat, csíget; ÉrtSz.; TESz. csicsí; ÉKsz.; ÚMTsz. csígat, csíget

Beállítások