csíkmák fn 3A1 (nyj)

’hosszúra metélt (főtt) tészta’ ❖ laska [=] mák-tsik, tsík-mák’ módjára hoszszúra metéltt tészta (1784 Kisded szótár C0815, 50) | Végre fölrakta Bözse néne az asztal közepére, mázas nagy tálban, a mákos csíkmákot (1881 Vajkay Károly C4676, 77) | A kifőzni való gyúrt tészta országos általánosításban leggyakoribb két formaváltozata ma a metéltre (mácsik, csíkmák, laska, laposka, szabógallér), ill. kockára (pacó, haluska, galuska, csusza) vágott alak (1979 NéprajziLex. CD47).

a. ’mákos metélt’ ❖ Tsíkmák v. Mákostsík (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 506) | Mátyusföldén csikmák, a székelyeknél csak mákos csík, nagypénteki eledel (1895 PallasLex. CD02) | A mácsik szó eredetileg mákos csíkot (metéltet) jelentett, a csíkmák az összetétel elemeinek felcserélésével alakult (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csíkmák főnév 3A1 (nyj)
hosszúra metélt (főtt) tészta
laska [=] mák-tsik, tsík-mák’ módjára hoszszúra metéltt tészta
(1784 Kisded szótár)
Végre fölrakta Bözse néne az asztal közepére, mázas nagy tálban, a mákos csíkmákot
(1881 Vajkay Károly)
A kifőzni való gyúrt tészta országos általánosításban leggyakoribb két formaváltozata ma a metéltre (mácsik, csíkmák, laska, laposka, szabógallér), ill.illetve kockára (pacó, haluska, galuska, csusza) vágott alak
(1979 NéprajziLex.)
a.
mákos metélt
Tsíkmák v.vagy Mákostsík
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Mátyusföldén csikmák, a székelyeknél csak mákos csík, nagypénteki eledel
(1895 PallasLex.)
A mácsik szó eredetileg mákos csíkot (metéltet) jelentett, a csíkmák az összetétel elemeinek felcserélésével alakult
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások