csíny¹ fn 4B11csín (rég)

1. ’vkinek a megtévesztésére, zavarba ejtésére, bosszantására, rendsz. mások örömére, mulattatására végrehajtott pajkos cselekedet(sorozat)’ ❖ Ilyly helyen meg ſzokott Vénus is jelenni, És hamis Fiával olylykor sok tsint tenni (1789 Barcsay Ábrahám 7019004, 86) | Minden lépése, szava: tréfa, csíny. Áprilist járat, pénzt ásat veled, A lutrin ternót, quinternót nyeret; Talál mindenkit gyenge oldalán, De nem sebez, csak csíp mint a csalán (1855 Tompa Mihály CD01) | Naiv sznob is akadt, aki fölült a csínynek (1938 Babits Mihály CD10) | [Sütő András színművében Balogh Ábelnek] egykoron diákos csíny miatt – piros-fehér-zöld zászlót tűzött egy éjszaka a városháza tornyára – kellett átszöknie a határon (1999 Új Könyvek CD29).

1a. (rég) ’vkinek (szándékosan) okozott bántalom, kár, vmiben okozott hiba’ ❖ az illyen világtalan embereken mások igen hamar meg-is könyörlnek, és nem engedik, hogy rajtok az istentelen emberek valami tsínt tehessenek (1791 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252007, 110) | [az írás] Pesten nem fog nyomtattatni, mert a’ mi Corrigátoraink csínt ejthetnének benne (1824 Kazinczy Ferenc C4936, 224).

2. (/szépítő) ’vmely szabályt v. törvényt (tudatosan) megszegő cselekedet’ ❖ Nem szokás rettegni csint követett vadtúl (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 8) | A’ „Jackson county” banknak 11 külön pénzfiókja volt ’s ezek bádoggal, szögekkel, tört üvegekkel valának megtöltve, felül egy réteg tallér feküdt, összsen 5090 darab. A’ bank megvizsgáltatása előtt harmadnappal 20,000 dollárnyira tette kéznél levő értékét. […] Szintén illynemű csínyeket követtek el az egyesült tartományok több más bankjai is (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A regény főszereplője] a legkomiszabb csínyek egész sorát követi el: lop, csal, hazudik, embereket gonoszul megkínoz, puszta gyakorlásul (1926 Komlós Aladár CD10) | Az adakozó kedvű osztrákok az ilyen csínyt [ti. a segélyre szánt pénz eltulajdonítását] aligha bocsátják meg (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’vmire irányuló tevékenység (mozzanata), cselekedet’ ❖ [A hercegi kisasszony] meg vetette Sólomot-is, mint valami új Nemesnek Fiát, és magátúl örökre el-tíltotta. Leányának ezen csinnyát édes Annya-is szeretvén; […] oda-hagyták Budát-is, és lakni Taksonba mentenek (1807 Dugonics András ford.–Voltaire 8116004, 16) | A szintén fürgeség által kitünt tatárokat meglepni a legszebb huszáros csínyek közé tartozott (1865 Salamon Ferenc 8402009, 321) | Csókfergetegre, vágy-viharra Vágyott remegve a kicsiny, Lelkét tüzes hévvel ragadta Egy elképzelt szerelmi csíny (1906 Kosztolányi Dezső 9359460, 97).

4. (rég) ’esemény, eset, történés’ ❖ Bár ſoha ezen erdbe ne érkezett vólna. De ennek csinnyérl ez-után fog el-kerekenni a’ beſzéd (1790 Dugonics András 7087008, 168) | a’ leg-csekélyebb csinok-is az Isteni Gondviselésnek alája vannak vettetve (1806 Dugonics András C1481, 87) | képzeld az iszonyú botlást [ti. Kazinczynak a szigeti hősről szóló írása elé tévedésből a költő Zrínyi Miklós képét nyomtatták] – Abderítai csíny! (1824 Kazinczy Ferenc C4936, 222).

Ö: állam~, diák~.

ÖE: ~tétel, ~tett, ~tevés.

Vö. CzF. csín · csin¹ · csíny; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csíny¹ főnév 4B11
csín 4B11 (rég)
1.
vkinek a megtévesztésére, zavarba ejtésére, bosszantására, rendsz. mások örömére, mulattatására végrehajtott pajkos cselekedet(sorozat)
Ilyly helyen meg ſzokott Vénus is jelenni, És hamis Fiával olylykor sok tsint tenni
(1789 Barcsay Ábrahám)
Minden lépése, szava: tréfa, csíny. Áprilist járat, pénzt ásat veled, A lutrin ternót, quinternót nyeret; Talál mindenkit gyenge oldalán, De nem sebez, csak csíp mint a csalán
(1855 Tompa Mihály)
Naiv sznob is akadt, aki fölült a csínynek
(1938 Babits Mihály)
[Sütő András színművében Balogh Ábelnek] egykoron diákos csíny miatt – piros-fehér-zöld zászlót tűzött egy éjszaka a városháza tornyára – kellett átszöknie a határon
(1999 Új Könyvek)
1a. (rég)
vkinek (szándékosan) okozott bántalom, kár, vmiben okozott hiba
az illyen világtalan embereken mások igen hamar meg-is könyörlnek, és nem engedik, hogy rajtok az istentelen emberek valami tsínt tehessenek
(1791 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
[az írás] Pesten nem fog nyomtattatni, mert a’ mi Corrigátoraink csínt ejthetnének benne
(1824 Kazinczy Ferenc)
2. (/szépítő)
vmely szabályt v. törvényt (tudatosan) megszegő cselekedet
Nem szokás rettegni csint követett vadtúl
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
A’ „Jackson county” banknak 11 külön pénzfiókja volt ’s ezek bádoggal, szögekkel, tört üvegekkel valának megtöltve, felül egy réteg tallér feküdt, összsen 5090 darab. A’ bank megvizsgáltatása előtt harmadnappal 20,000 dollárnyira tette kéznél levő értékét. […] Szintén illynemű csínyeket követtek el az egyesült tartományok több más bankjai is
(1841 Pesti Hírlap)
[A regény főszereplője] a legkomiszabb csínyek egész sorát követi el: lop, csal, hazudik, embereket gonoszul megkínoz, puszta gyakorlásul
(1926 Komlós Aladár)
Az adakozó kedvű osztrákok az ilyen csínyt [ti. a segélyre szánt pénz eltulajdonítását] aligha bocsátják meg
(1998 Magyar Hírlap)
3. (rég)
vmire irányuló tevékenység (mozzanata), cselekedet
[A hercegi kisasszony] meg vetette Sólomot-is, mint valami új Nemesnek Fiát, és magátúl örökre el-tíltotta. Leányának ezen csinnyát édes Annya-is szeretvén; […] oda-hagyták Budát-is, és lakni Taksonba mentenek
(1807 Dugonics András ford.Voltaire)
A szintén fürgeség által kitünt tatárokat meglepni a legszebb huszáros csínyek közé tartozott
(1865 Salamon Ferenc)
Csókfergetegre, vágy-viharra Vágyott remegve a kicsiny, Lelkét tüzes hévvel ragadta Egy elképzelt szerelmi csíny
(1906 Kosztolányi Dezső)
4. (rég)
esemény, eset, történés
Bár ſoha ezen erdbe ne érkezett vólna. De ennek csinnyérl ez-után fog el-kerekenni a’ beſzéd
(1790 Dugonics András)
a’ leg-csekélyebb csinok-is az Isteni Gondviselésnek alája vannak vettetve
(1806 Dugonics András)
képzeld az iszonyú botlást [ti. Kazinczynak a szigeti hősről szóló írása elé tévedésből a költő Zrínyi Miklós képét nyomtatták] – Abderítai csíny!
(1824 Kazinczy Ferenc)
ÖE: csínytétel, csínytett, csínytevés
Vö. CzF. csín · csin¹ · csíny; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások