csörgedezik tn ige 14b2csergedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: kissé rég v. nyj), csergedezik (kissé rég v. nyj) , csörgedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)

1. ’〈forrás, patak v. szökőkút vize, es. más folyékony anyag〉 vékony érben v. sugárban (vhonnan) folyik, folydogál(, s eközben halk, csobogó hangot hallat)’ ❖ [a patak] Tölgy-fák árnyékában tsergedez alá-felé (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 21) | A mily jó bor csapjából, Oly jó víz folyt csörgedezve Mellette egy sziklából (1805 Kisfaludy Sándor CD01) | egy szökőkút vize mormogva csörgedez (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 119) | Egy szép kilátóhelyről keskeny ösvény vezetett le egy mohos kövek között csörgedező forráshoz (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 31) | A parlagfüvet ringató árkok mélyén csörgedezik a fáradt olaj (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (átv is) ’〈(vmilyen) vér vkinek, vminek az ereiben, ill. testében〉 áramlik, folyik’ ❖ Magyar nemes vér tsergedezett az  ereiben (1790 Péczeli József C3451, 308) | A’ folyó részek között legnevezetesebb a’ vér, mellyből ismét különféle nedvek származnak u. m. a’ vérviz, vagy savó, melly leginkább az erekben csergedez (1845 Beke Ince Kristóf 8035002, 146) | minden szoknya-lebbenésre felpezsdülő vérem most nyugodtan csörgedez (1918 Laczkó Géza CD10) | [Az ún. törpe snaucer] kialakulásának körülményei homályosak, valószínűleg különböző kis termetű terrierek és a majompincs vére csörgedezik ereiben (1996 Szinák János–Veress István CD59).

1b. (irod, túlzó is) ’〈vér, könny〉 erősen szivárog vhonnan, ill. vékony csíkban folyik lefelé vmin’ ❖ Kedvei közt, tudjuk, oly soká zengedez, Hogy végtére nyelvén vére is csergedez (1772 Bessenyei György¹ CD01) | A hajdu nem küzd, a megjött huszárnak Kardján most nem vér – csak köny csergedez (1849 Vörösmarty Mihály CD01) | Az öreg Boér szemeiből könnyek csergedeztek (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | Sápadt fejéből csörgedez a vér (1918 Kosztolányi Dezső 9359005, 98).

2. (vál) ’〈vmely tevékenység, történés (ideje)〉 lassan, de folyamatosan zajlik, halad’ ❖ A hol bájos erőd a szíveket hattya, Csergedez az öröm édes folyamattya (1807 Kézy Mózes C2558, 230) | Lyányka, kunyhóm’ rejtekén Csendes élet csörgedez (1835 Bajza József 8021019, 146) | A beszélgetés csergedezett tovább (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 228) | Hol realisztikusan csörgedezik a játék, hol groteszkbe fordul át, attól függően, hogy ki van éppen színen (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé biz) ’〈anyagi juttatás, támogatás, ill. információ〉 apránként, kis tételekben jut, kerül vhova’ ❖ a XVI-ik századtól oly bőven csörgedeznek a religionariákra [= vallási ügyekre] vonatkozó adatok, hogy alig hasonlítható e tekintetben más levéltár a pozsonyi városival össze (1877 Deák Farkas CD57) | [Noszty Ferinek] otthonról nagyon vékonyan csörgedezik a segítség (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 4) | igen lassan csörgedeznek a Halászbástya felújítására szánt milliók (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (kissé rég) ’〈kül. érzelem〉 ered, ill. árad (vhonnan)’ ❖ Emberi hív érzés csergedez szívedbül (1777 Bessenyei György¹ CD01) | alsóbb müveltségű nemeseink közül számosan találtatnak, kikben – kelet népéhez különben nem illetlen – amaz ősi szokásból, a’ lovaglás kedveléséből csergedező lószerelme már ma igen balirányt vett (1841 Pesti Hírlap CD61) | a szándék becsületes kebelből csergedezett (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 576) | Itt [Tolcsván] nem csörgedezett Reb Joel bölcsesége meg Béle vidámsága. Azoknál [Ráchelke] otthonn érezte magát (1922 Fényes Samu 9144002, 54).

Vö. CzF. csėrgedėz, csėrgedėző, csörgedėz, csörgedėző; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.

csörgedezik tárgyatlan ige 14b2
csergedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: kissé rég v. nyj)
csergedezik 14b2 (kissé rég v. nyj)
csörgedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)
1.
〈forrás, patak v. szökőkút vize, es. más folyékony anyag〉 vékony érben v. sugárban (vhonnan) folyik, folydogál(, s eközben halk, csobogó hangot hallat)
[a patak] Tölgy-fák árnyékában tsergedez alá-felé
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
A mily jó bor csapjából, Oly jó víz folyt csörgedezve Mellette egy sziklából
(1805 Kisfaludy Sándor)
egy szökőkút vize mormogva csörgedez
(1862 e. Szemere Bertalan)
Egy szép kilátóhelyről keskeny ösvény vezetett le egy mohos kövek között csörgedező forráshoz
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
A parlagfüvet ringató árkok mélyén csörgedezik a fáradt olaj
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (átv is)
(vmilyen) vér vkinek, vminek az ereiben, ill. testében〉 áramlik, folyik
Magyar nemes vér tsergedezett az  ereiben
(1790 Péczeli József)
A’ folyó részek között legnevezetesebb a’ vér, mellyből ismét különféle nedvek származnak u. m.úgymint a’ vérviz, vagy savó, melly leginkább az erekben csergedez
(1845 Beke Ince Kristóf)
minden szoknya-lebbenésre felpezsdülő vérem most nyugodtan csörgedez
(1918 Laczkó Géza)
[Az ún. törpe snaucer] kialakulásának körülményei homályosak, valószínűleg különböző kis termetű terrierek és a majompincs vére csörgedezik ereiben
(1996 Szinák János–Veress István)
1b. (irod, túlzó is)
〈vér, könny〉 erősen szivárog vhonnan, ill. vékony csíkban folyik lefelé vmin
Kedvei közt, tudjuk, oly soká zengedez, Hogy végtére nyelvén vére is csergedez
(1772 Bessenyei György¹)
A hajdu nem küzd, a megjött huszárnak Kardján most nem vér – csak köny csergedez
(1849 Vörösmarty Mihály)
Az öreg Boér szemeiből könnyek csergedeztek
(1888 Mikszáth Kálmán)
Sápadt fejéből csörgedez a vér
(1918 Kosztolányi Dezső)
2. (vál)
〈vmely tevékenység, történés (ideje) lassan, de folyamatosan zajlik, halad
A hol bájos erőd a szíveket hattya, Csergedez az öröm édes folyamattya
(1807 Kézy Mózes)
Lyányka, kunyhóm’ rejtekén Csendes élet csörgedez
(1835 Bajza József)
A beszélgetés csergedezett tovább
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
Hol realisztikusan csörgedezik a játék, hol groteszkbe fordul át, attól függően, hogy ki van éppen színen
(2000 Magyar Hírlap)
3. (kissé biz)
〈anyagi juttatás, támogatás, ill. információ〉 apránként, kis tételekben jut, kerül vhova
a XVI-ik századtól oly bőven csörgedeznek a religionariákra [= vallási ügyekre] vonatkozó adatok, hogy alig hasonlítható e tekintetben más levéltár a pozsonyi városival össze
(1877 Deák Farkas)
[Noszty Ferinek] otthonról nagyon vékonyan csörgedezik a segítség
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
igen lassan csörgedeznek a Halászbástya felújítására szánt milliók
(1997 Magyar Hírlap)
4. (kissé rég)
〈kül. érzelem〉 ered, ill. árad (vhonnan)
Emberi hív érzés csergedez szívedbül
(1777 Bessenyei György¹)
alsóbb müveltségű nemeseink közül számosan találtatnak, kikben – kelet népéhez különben nem illetlen – amaz ősi szokásból, a’ lovaglás kedveléséből csergedező lószerelme már ma igen balirányt vett
(1841 Pesti Hírlap)
a szándék becsületes kebelből csergedezett
(1854 Gazdasági Lapok)
Itt [Tolcsván] nem csörgedezett Reb Joel bölcsesége meg Béle vidámsága. Azoknál [Ráchelke] otthonn érezte magát
(1922 Fényes Samu)
Vö. CzF. csėrgedėz, csėrgedėző, csörgedėz, csörgedėző; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.

Beállítások