cukorborsó fn 1A

1. (Növ is) ’az ún. veteményborsónak a Pisum sativum convar. axiphium fajtaköre, ill. az abba tartozó zöldségnövény, amelynek terméséből a belső rostos hártya hiányzik, így a zsenge magok a hüvellyel együtt fogyaszthatóak’ ❖ ? azok tzukorborſók, a’ Báró’ kertébl valók. Azokat is magam plántáltam (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 188) | Tzúkor borsó (Pisum, sine cortice duriore. Bauh.); melynek a’ virága fejér, a’ tsőve igen húsos és gyenge, hüvelyknyi széles, négyöt hüvelyknyi hoszszú, lapos, görbe, 6, 7 talpnyira felfut (1805 Pethe Ferenc 8364012, 107) | Az édes v. cukorborsó (P. [= Pisum] saccharatum hort. [= hortulanorum, vagyis kertészeti]) kétágu fürtjének hüvelye a gyér magvak közt bemélyed; magva zöld marad, hüvelye husos és édes (1893 PallasLex. CD02) | A cukorborsó jellemzője: a hüvelyből a belső rostos hártya hiányzik (1963 KertészetiLex. C6668, 124) | [Pisum] sativum subsp. sativum var. axiphium (var. saccharatum) cukorborsó (1998 Növényneveink C6120, 458).

1a. (rég v. nyj) ’zöldborsó mint növény’ ❖ Az Indás és Hüvelykes Vetemények közzül valók mindenféle Bab vagy Paſzúly […], Tzúkor és más Kerti Borsó, Hártyátlan Borsó, Cſitseri Borsó, és több ezekhez hasonló Hüvelykes Palánták (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 182) | borsó: bab (a borsót cukorborsó-nak hívják [a mohácsiak]) (1898 Kalma István C5240, 111) | Cukorborsó szára, Felúszott a fára, De nem ám a fára, Kocsisék házára (1953 Magyar néprajz CD47) | A hagymának trágyázott, de nem vizenyős, paprikának a gazdag víztartalmú, mélyebben fekvő földek, cukorborsónak a kissé homokos, partos, hamar felmelegedők voltak alkalmasak (1965 Boross Marietta CD52).

2. (ritk) ’e növények vmelyikének egy területre vetett, egy területen növő összessége’ ❖ a korai salátát, cukorborsót, kalarábét, uborkát, amelyet melegágyakba vetnek normális időben már januárban, és éjszakára gyékénnyel letakarnak, megette a fene (1933 Krúdy Gyula CD54) | A dinnye mellett néhány sor mák, hagyma, sárgarépa, gyökér, cukorborsó tette teljesebbé a „dinnyeföldet” (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

3. ’e növények vmelyikének zöld v. száraz magja’ ❖ [a kolibri] tojásai minteggy Czúkorborsó, mellyeket tized napra kikltenek (1799 Főldi János C6339, 150) | egy harmad rész Kávéból, két harmad rész Czíczer, vagy Czúkor Borsóból való italt iszik (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások C0196, 176) | a nyírthaju kis kölyköket mint cukorborsót a héjból, ágyukból kipörgeted (1956 Nagy László² 9473053, 62) | A cukorborsót hüvelyestől fogyasztják (1958 MezőgazdaságiLex. C5413, 201).

3a. ’e növények vmelyikének (hüvelyes) magjából készült étel’ ❖ visszatért az étvágya, háromszor vett a czukorborsóból (1886 Rákosi Viktor C3602, 49) | [az Őrségben] a cukorborsu-t megkészítik rántással, zsírizzítással, tejfölös habarással (1943 Kardos László C6417, 31).

ÖE: ~-főzelék, ~mag, ~szem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cukorborsó főnév 1A
1. (Növ is)
az ún. veteményborsónak a Pisum sativum convar. axiphium fajtaköre, ill. az abba tartozó zöldségnövény, amelynek terméséből a belső rostos hártya hiányzik, így a zsenge magok a hüvellyel együtt fogyaszthatóak
?
azok tzukorborſók, a’ Báró’ kertébl valók. Azokat is magam plántáltam
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Tzúkor borsó (Pisum, sine cortice duriore. Bauh.Bauhin); melynek a’ virága fejér, a’ tsőve igen húsos és gyenge, hüvelyknyi széles, négyöt hüvelyknyi hoszszú, lapos, görbe, 6, 7 talpnyira felfut
(1805 Pethe Ferenc)
Az édes v.vagy cukorborsó (P. [= Pisum] saccharatum hort. [= hortulanorum, vagyis kertészeti]) kétágu fürtjének hüvelye a gyér magvak közt bemélyed; magva zöld marad, hüvelye husos és édes
(1893 PallasLex.)
A cukorborsó jellemzője: a hüvelyből a belső rostos hártya hiányzik
(1963 KertészetiLex.)
[Pisum] sativum subsp.subspecies ’alfaj’ sativum var.varietas ’változat’ axiphium (var.varietas ’változat’ saccharatum) cukorborsó
(1998 Növényneveink)
1a. (rég v. nyj)
zöldborsó mint növény
Az Indás és Hüvelykes Vetemények közzül valók mindenféle Bab vagy Paſzúly […], Tzúkor és más Kerti Borsó, Hártyátlan Borsó, Cſitseri Borsó, és több ezekhez hasonló Hüvelykes Palánták
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
borsó: bab (a borsót cukorborsó-nak hívják [a mohácsiak])
(1898 Kalma István)
Cukorborsó szára, Felúszott a fára, De nem ám a fára, Kocsisék házára
(1953 Magyar néprajz)
A hagymának trágyázott, de nem vizenyős, paprikának a gazdag víztartalmú, mélyebben fekvő földek, cukorborsónak a kissé homokos, partos, hamar felmelegedők voltak alkalmasak
(1965 Boross Marietta)
2. (ritk)
e növények vmelyikének egy területre vetett, egy területen növő összessége
a korai salátát, cukorborsót, kalarábét, uborkát, amelyet melegágyakba vetnek normális időben már januárban, és éjszakára gyékénnyel letakarnak, megette a fene
(1933 Krúdy Gyula)
A dinnye mellett néhány sor mák, hagyma, sárgarépa, gyökér, cukorborsó tette teljesebbé a „dinnyeföldet”
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)
3.
e növények vmelyikének zöld v. száraz magja
[a kolibri] tojásai minteggy Czúkorborsó, mellyeket tized napra kikltenek
(1799 Főldi János)
egy harmad rész Kávéból, két harmad rész Czíczer, vagy Czúkor Borsóból való italt iszik
(1811 Hazai és Külföldi Tudósítások)
a nyírthaju kis kölyköket mint cukorborsót a héjból, ágyukból kipörgeted
(1956 Nagy László²)
A cukorborsót hüvelyestől fogyasztják
(1958 MezőgazdaságiLex.)
3a.
e növények vmelyikének (hüvelyes) magjából készült étel
visszatért az étvágya, háromszor vett a czukorborsóból
(1886 Rákosi Viktor)
[az Őrségben] a cukorborsu-t megkészítik rántással, zsírizzítással, tejfölös habarással
(1943 Kardos László)
ÖE: cukorborsó-főzelék, cukorborsómag, cukorborsószem
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások