céh fn 9B1 

1. (/Tört) ’〈a feudalizmusban:〉 azonos foglalkozású iparosok és kereskedők, ill. vmely egyéb mesterséget űzők zárt, önkormányzattal bíró érdekvédelmi testülete’ ❖ A Kőmivesek Papista Szabók, Lakatosok, Órás, Susterek Acsok egy Czéhet állitván Privilégiumot nyertek F(elséges) Mária Theresiától (1780 Csokonai József 7503002, 21) | [Szakosi János, egri csizmadia] a’ Tzébe kéſzíté Remekét (1808 Farkas András 7041004, 17) | az [1698-ból származó] utasitás kötelességévé teszi az ispánnak, hogy […] a czéhokat igazaikban, a czéhszabályaik szerénti jogkörükben megoltalmazza (1871 Jakab Elek 8202004, 21) | a könyvárusok czéhének (1886 Csiky Gergely CD11) | A tizenharmadik század piacválságait megoldhatta a céhekben a munka kartelszerű felosztása (1935 Németh László² 9485058, 28) | a céhet mint feudalizmus kori szervezeti formát 1872-ben törvény szüntette meg (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (/Tört) ’ilyen szervezethez tartozó személyek közössége’ ❖ [Kováts Józsefet] két vagy 3 mester emberi Czéhekkel ’s egynehány praedikator és mesterekből álló harmonica [= többszólamú] énekléssel el temettettem (1809 Sárközy István C2559, 219) | Debrecenben, a vásáron, a csizmadiák között, ha elkiáltotta magát egy tréfás deák: „Itt egy geszterédi ember!” – az egész nemes céh sámfát, dikicset ragadott (1906 Krúdy Gyula CD54) | [az ifjúság Hegedüs Géza Mátyás király Debrecenben című darabja] segítségével többet tud meg a magyar céhek, városok, mesterlegények életéből […], mint a tanórákon (1968–1969 Siklós Olga 1141003, 345).

2. (tréf v. pejor) ’azonos szellemi pályán, es. egyéb területen működő személyek közössége, köre’ ❖ Minden helységeket nyomtató présekkel, Minden paraszt kunyhót újdon-új könyvekkel Kész volna megtömni [Scriblerus] bódúlt tudománya […]. Részeg tisztelje választott czéhének (1796 Kis János¹ 8240026, 38) | ki lehetett látni hogy ő a’ Kalvin’ czéhébe tartozik (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 239) | [a siketfajd dürgése] a zöldkabátosok [ti. a vadászok] czéhén kívül állók figyelmét is megkaphatja (1899 Chernel István CD34) | [minden koldus legalább két névvel] rendelkezett; egyet magával hozott, másikkal a czéh boldogitotta (1900 Varga Mihály 8511009, 138) | Aznap délután mindenki a Zilahy-ügyről beszélt. Az irodalom körül olyan ritkán van valami mozgalom, hogy ez felkavarta a céhet (1981 Móricz Virág 9461002, 409).

2a. (rég v. nyj) ’közös tevékenység, kül. szórakozás céljából összegyűlt társaság’ ❖ a’ Bakkhósz borivó czehe gajdola (1818 Ungvárnémeti Tóth László ford.–Ungvárnémeti Tóth C4476, 87) | Más ivók’ céha is létez itt (1834 Tiboldi István C4163, 32) | céh, tanyacéh: tanyákból beszélgetésre összeverődött társaság (1915 Túri Mészáros István C5972, 453) | [a kártyapartinak] egy este sem volt szabad elmaradni. Ha pedig mégis valamilyen oknál fogva valamelyik szomszéd egy este nem jelent volna meg a céhben, akkor annak feltétlenül igazolni kellett az elmaradás okát (1954 Népünk hagyományaiból C6376, 24).

Ö: a -céh címszó alatt: csizmadia~, fazekas~, festő~, halász~, kereskedő~, szabó~, takács~.

UB: -gyűlés, -tag.

ÖU: ács~, fiók~, kovács~, lakatos~, legény~, mészáros~, molnár~, posztós~, szűcs~, varga~.

ÖE: ~bíró, ~biztos, ~egyesülés, ~élet, ~elöljáró, ~főnök, ~irat, ~legény, ~reform, ~szabályzat, ~társ, ~törvény, ~vagyon.

Sz: céhes, céhi, céhtelen.

Vö. CzF. czéh, czéhenként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

céh- (előtagként)

’vmely céhhez tartozó, annak jelképével ellátott, a céh életében vmely (jelképes) szerepet betöltő, kül. ünnepi alkalmakkor, összejöveteleken haszn. 〈tárgy〉’ ❖ ‖ céhkancsó fn 1A (Tört v. Népr) | A keresztelő medencze mellett a czinöntő legfontosabb készítménye a czéhkancsó (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A soproni molnárok céhkancsója. Ón. 1803. (1941 Csipkés Kálmán CD52) | céhkancsó: a céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény (1977 NéprajziLex. CD47) ‖ céhkorsó fn 1A (Tört v. Népr) | A 8 db. 50–63 cm. magas czéhkorsón kezdve tehát a leírást, ezek között legnevezetesebb a göllniczbányai, gyönyörűn vésett alakjaival; és a soproni szabó czéh korsaja (1877 Szalay Imre CD57) | a keszthelyi múzeumban találtuk három hires bokor céhkorsóját (1912 Malonyay Dezső CD07) | Gazdagon díszített, 1669-ből származó, ón céhkorsó (1964 Népszabadság ápr. 26. C1501, 7) ‖ céhláda fn 6A (/Tört) | Tzéhláda, der Zunftkasten, die Lade (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 424. hasáb) | a’ czéhládába gyülő öszveg, […] fordittassék egy középponti intézet felállitására, mellyben minden kézmüveslegénynek alkalom nyujtassék magát bővebben kimüvelni (1842 Pesti Hírlap CD61) | 1767-ben, amikor a céhládát felavatták, 29 német nemzetiségű kertészt jegyeztek be alapító tagként (1999 Magyar néprajz CD47) | fegyverműves céhládát (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ céhzászló fn 6A4 (/Tört) | néhány egyenruhás polgárlövész ’s – ha jól láttam – két czéhzászló alatti mesteremberek képezék a’ bejövetelnél a’ tisztelkedők személyzetét (1841 Pesti Hírlap CD61) | Szélnek bontva lobog a piros czéhzászló, Rajta a kovácsok pátrónusa: László (1884 Vargha Gyula C4359, 25) | [az] egyesületi és céhzászlók nemcsak szimbólumokként hatottak, hanem gonoszelhárító szerepet is tulajdonítottak nekik (1990 Magyar néprajz CD47).

-céh (utótagként) (/Tört)

’〈vmely mesterség v. szakma képviselőit〉 tömörítő, zárt, önkormányzattal bíró érdekvédelmi testület’ ❖ ‖ csizmadiacéh fn 9B1 | [a nemesek és az adófizetők adakozása] hasonló segedelem adásra inditotta az üveges, aſztalos, lakatos és tsizmadia tzéheket (1796 Magyar Kurír C0329, 153) | a magyar Akademiára a szatmári csizmadiaczéh 100 ftot […] ajánlt fel (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Szabó Mihály] részére a csepregi csizmadiacéh 1752. január 10-én mesterlevelet állított ki (2000 Gyurácz Ferenc CD36) ‖ fazekascéh fn 9B1 | [a céhládát] tsinálta a nemes fazekas ché 1819 14. mart. (1819 Természet Világa CD50) | alig találtunk a fazekasczéhből embert, ki a nagyszerü kemenczék rajzolását elkészitette volna (1846 Hetilap CD61) | 1848 és 1872 között 74 legény kereste fel vándorlásai során a miskolci fazekascéhet (1995 Vida Gabriella C7128, 528) ‖ festőcéh fn 9B1 | a miskolczi festő czeh’ adománya 15 fr. (1844 Pesti Hírlap CD61) | [David Teniers] 1616-ban visszatért szülővárosába, ahol a festőcéh tagja lett (1925 MűvészetiLex. C6812, 773) | Az önálló festőcéheket védőszentjükről, Szent Lukácsról szokták elnevezni (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ halászcéh fn 9B1 | a halász-czéh a tanácshoz folyamodott, hogy azon [ti. a pesti] piacz közepin egy kutat állithasson (1847 Hetilap CD61) | a vízmenti városokban virágzó halászcéhek voltak, amelyek a lakosság legvagyonosabb elemeit egyesítették (1915 RévaiNagyLex. C5709, 206) | Noha léteztek Magyarországon halászcéhek, a halászat gyakorlásának korántsem volt feltétele a céhtagság (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ kereskedőcéh fn 9B1 | Csakhogy a kereskedő czéhbe beállhattam, a többi az én gondom (1838 Balog István¹ C0155, 42) | [Pisa városa a középkorban, függetlenségének kivívása után] a köztársasági kormányformát fogadta el, a melynek élén a kereskedő czéh állott (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A nagyobb kereskedőcéhek eleinte évente varrattak új egyenruhát (1998 Velich Andrea CD58) ‖ szabócéh fn 9B1 | [a köntös] formáját akarnám feſteni. De úgy Szabó-Tzéhet kellene gyjteni (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 472) | [László Boldizsár] több évi fáradalom után szerencsés volt […] rendelést nyerni, hogy a’ pesti szabóczéh mesterei közé felvétessék (1841 Pesti Hírlap CD61) | a szabócéh 1599. évi szabályzatában külön artikulus foglalkozott a szűrszabók és a helybeli szűrcsapók viszonyával (1995 Pach Zsigmond Pál CD58) ‖ takácscéh fn 9B1 | Egyházi szózat a saármellék-kerületi nemes privilegiált takács czéh felszentelt zászlójának a fülei kath. szent egyházba béhozatása alkalmakor (1836 Magyar írók élete CD27) | A XVI. sz. végén [Belényes] ötvösművei és takácscéhei ismertek voltak (1911 RévaiNagyLex. C5699, 29) | [a helyi takácsok próbálkozása,] hogy Kölesd központtal hozzanak létre egy takácscéhet, […] ellenállásába ütközött (2000 Glósz József CD36).