címzet fn 3B (rég)címezet

1. ’szellemi, művészi alkotásnak, kiadványnak v. vmely mű kisebb részének, egységének rövid megjelölése, ill. az azzal megjelölt mű v. szöveg’ ❖ [Liebenpfeiffer úr] egy nem-politikai nép-lapot (Volksblatt) kiván ezentul „Hausfreund” (házibarát) czimzet alatt közleni (1832 Jelenkor C0223, 223) | a mi még a tanulmányi értesitőt illeti, legterjedelmesebb e czimzetre nézve a kimutatás a szónokköltészi osztályrol (1848 Tavasi Lajos 8469011, 122) | Íme az 1723. évi törvénycikkek címzetei (1865 Deák Ferenc CD51) | [kétszázötven] versecskét ád az említett czímezet alatt (1880 Árvízkönyv Szeged javára C0667, 455).

1a. (ritk) ’könyv, kiadvány v. egyéb irat címlapja’ ❖ A’ Rajzolat’ leg elején, egy gyülekezetben láttszattnak egynehány képző Személyek […]. Ezek körül feküsznek ismét több Pergaménák, mellyeknek tzimzettyein […] nevezetessebb Magyar Tudósok és Versszerzők’ neveik, olvastattnak (1818 Tudományos Gyűjtemény C5503, 129) | mulatságomat lelem az ezernyi ájtatos könyvek cifra címzeteiben, a sok finom metszésű képekben (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 113).

1b. (ritk) ’címke felirata, szövege’ ❖ Hadd lássam újra a föliratot. Mit mond ez ólom láda czimzete (1864 Ács Zsigmond ford.–Shakespeare CD11).

2. ’〈Cím, rang megnevezésére.〉’

2a. ’vmely hivatali rangra, nemesi címre stb. utaló megnevezés’ ❖ vallyon vólt-è akkor [ti. az oklevél keletkezése idején] szokásban az a’ czimezet, mely a’ levélben említetik? viselte-è a’ levélben meg-nevezett Király az ott elő-ſzámláltt Orſzágoknak Királyságát? (1809 Georch Illés C1875, 125) | Az előlülő, népszószóló czimzettel él ’s gyüléskor a’ város birája mellett jobbkézt ül (1833 Jelenkor C0225, 99) | Garanvölgyi nem akarván csalódásából fölébreszteni a’ kedves hölgyet, […] folyvást elfogadá a’ báró czimzetet (1848 Sepsy Károly 8406003, 19) | előszeretettel hangoskodva a rangosabb nevekkel, bizalmaskodva címzeteikkel, vagy dobálózva százezreikkel (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2b. (ritk) ’〈településre, országrészre vonatkoztatva:〉 vmely kiváltságra utaló megjelölés’ ❖ Melly város a’ mostani „szabad királyi” vagy „kiváltságos” czímzet mellé […] ezen nevet „mivelt város” akarja hordani (1843 Wesselényi Miklós 8528009, 291) | A’ 12-ik czikknél a’ horvát követ ovást tett arra nézve, hogy „a’ kapcsolt részek” a’ szerkezetben nem egész czimzettel jelennek meg (1844 Pesti Hírlap CD61).

3. ’Név, elnevezés, megnevezés.’

3a. ’vkire vmely tulajdonsága, tette, mivolta, ill. vmely dologra tulajdonsága, jellege stb. alapján vonatk. megnevezés, név v. jelző’ ❖ meg nem érdemlett […] „jó ember” czimzetét (1831 Széchenyi István CD1501) | fő szavainknak első osztályát, mellyeket […] tárgyszó, tárgynév, főnév […] czímzetekkel különböztetnek meg (1839 Szász Károly¹ 8425002, 10) | megérdemelte azt a hízelgő címezetet, amivel őt a népszerű közvélemény felruházta: „a kiskirály” (1874 Jókai Mór CD18) | rohan egyenest beverni a testes, kajla s kopaszodó úr fogait a selyemfiú címzetért (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A felújítások miatt nem lehet pontosan megállapítani, melyik [a házban] a legrégibb darab […], mindenesetre több, múlt század közepi darab (asztal, női íróasztal, írószekrény) küzd ezért a címzetért (1995 Magyar Hírlap CD09).

3b. (ritk) ’cégnév, ill. cégjelzés’ ❖ [Erdélyi János népdalokat ad ki] a kisfaludy-társaság czimzete alatt (1845 Pesti Divatlap C5836, 1226).

3c. (ritk) ’vmely mesterség jelvényeként haszn., rendsz. a műhely, üzlet stb. bejárata fölé kifüggesztett tárgy v. címerszerű ábra, alakzat, ill. ahhoz kapcsolódó felirat; cégér’ ❖ uj bolt nyittatott meg s fölébe két iparos ember függesztette ki czimzetét (1846 Hetilap CD61).

4. ’〈levélen v. más küldeményen:〉 az a felirat v. pusztán a név, amely megnevezi az(oka)t a személy(eke)t, aki(k)nek a levelet v. küldeményt kézbesíteni kell, ill. 〈kül. postai kézbesítésnél:〉 ilyen személy(ek) v. intézmény, cég stb. neve a tartózkodási v. működési hely adataival együtt’ ❖ A czímezetre tedd ezt is: Budán (1805 Vitkovics Mihály C4531, 6) | Holmimat egy bőr ládában s egy bőrzsákban a gyorskocsi viszi le, czímzeted alatt szállásodra útasítottam (Kecskeméti útcza 446.) (1838 Deák Ferenc CD51) | Milyen pompásan hangzana, mikor hozzám írott leveled címzetén ez állana: Tekintetes Patay István úrnak. Hordóban (1871 Mikszáth Kálmán CD04).

4a. (ritk) ’〈felhívás, ajánlás, beadvány stb. élén:〉 az irattal, szöveggel kapcsolatban illetékes személy(eke)t megjelölő adatok összessége’ ❖ [a báró] egynémely aktának a czímzetéből megtanulta, hogy az első viczispánnak a neve Thomasius de Dédes (1896 Jókai Mór C2332, 13).

5. (ritk) ’vminek a megtételére jogosító ok, érv, alap, ill. indok, ürügy’ ❖ A végső eszköz, melyet némileg törvényesnek látszó czimzettel, mint utolsó ütő kártyát kijátszottak, a hirhedt memorandum átnyujtása volt Bécsben (1894 Hazánk 8634001, 3).

J: cím.

Sz: címzetű.

Vö. CzF. czímėzet, czímzet; SzT.; ÚMTsz.

címzet főnév 3B (rég)
címezet 3B
1.
szellemi, művészi alkotásnak, kiadványnak v. vmely mű kisebb részének, egységének rövid megjelölése, ill. az azzal megjelölt mű v. szöveg
[Liebenpfeiffer úr] egy nem-politikai nép-lapot (Volksblatt) kiván ezentul „Hausfreund” (házibarát) czimzet alatt közleni
(1832 Jelenkor)
a mi még a tanulmányi értesitőt illeti, legterjedelmesebb e czimzetre nézve a kimutatás a szónokköltészi osztályrol
(1848 Tavasi Lajos)
Íme az 1723. évi törvénycikkek címzetei
(1865 Deák Ferenc)
[kétszázötven] versecskét ád az említett czímezet alatt
(1880 Árvízkönyv Szeged javára)
1a. (ritk)
könyv, kiadvány v. egyéb irat címlapja
A’ Rajzolat’ leg elején, egy gyülekezetben láttszattnak egynehány képző Személyek […]. Ezek körül feküsznek ismét több Pergaménák, mellyeknek tzimzettyein […] nevezetessebb Magyar Tudósok és Versszerzők’ neveik, olvastattnak
(1818 Tudományos Gyűjtemény)
mulatságomat lelem az ezernyi ájtatos könyvek cifra címzeteiben, a sok finom metszésű képekben
(1834 Ormós Zsigmond)
1b. (ritk)
címke felirata, szövege
Hadd lássam újra a föliratot. Mit mond ez ólom láda czimzete
(1864 Ács Zsigmond ford.Shakespeare)
2.
〈Cím, rang megnevezésére.〉
2a.
vmely hivatali rangra, nemesi címre stb. utaló megnevezés
vallyon vólt-è akkor [ti. az oklevél keletkezése idején] szokásban az a’ czimezet, mely a’ levélben említetik? viselte-è a’ levélben meg-nevezett Király az ott elő-ſzámláltt Orſzágoknak Királyságát?
(1809 Georch Illés)
Az előlülő, népszószóló czimzettel él ’s gyüléskor a’ város birája mellett jobbkézt ül
(1833 Jelenkor)
Garanvölgyi nem akarván csalódásából fölébreszteni a’ kedves hölgyet, […] folyvást elfogadá a’ báró czimzetet
(1848 Sepsy Károly)
előszeretettel hangoskodva a rangosabb nevekkel, bizalmaskodva címzeteikkel, vagy dobálózva százezreikkel
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
2b. (ritk)
〈településre, országrészre vonatkoztatva:〉 vmely kiváltságra utaló megjelölés
Melly város a’ mostani „szabad királyi” vagy „kiváltságos” czímzet mellé […] ezen nevet „mivelt város” akarja hordani
(1843 Wesselényi Miklós)
A’ 12-ik czikknél a’ horvát követ ovást tett arra nézve, hogy „a’ kapcsolt részek” a’ szerkezetben nem egész czimzettel jelennek meg
(1844 Pesti Hírlap)
3.
Név, elnevezés, megnevezés.
3a.
vkire vmely tulajdonsága, tette, mivolta, ill. vmely dologra tulajdonsága, jellege stb. alapján vonatk. megnevezés, név v. jelző
meg nem érdemlett […] „jó ember” czimzetét
(1831 Széchenyi István)
fő szavainknak első osztályát, mellyeket […] tárgyszó, tárgynév, főnév […] czímzetekkel különböztetnek meg
(1839 Szász Károly¹)
megérdemelte azt a hízelgő címezetet, amivel őt a népszerű közvélemény felruházta: „a kiskirály”
(1874 Jókai Mór)
rohan egyenest beverni a testes, kajla s kopaszodó úr fogait a selyemfiú címzetért
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
A felújítások miatt nem lehet pontosan megállapítani, melyik [a házban] a legrégibb darab […], mindenesetre több, múlt század közepi darab (asztal, női íróasztal, írószekrény) küzd ezért a címzetért
(1995 Magyar Hírlap)
3b. (ritk)
cégnév, ill. cégjelzés
[Erdélyi János népdalokat ad ki] a kisfaludy-társaság czimzete alatt
(1845 Pesti Divatlap)
3c. (ritk)
vmely mesterség jelvényeként haszn., rendsz. a műhely, üzlet stb. bejárata fölé kifüggesztett tárgy v. címerszerű ábra, alakzat, ill. ahhoz kapcsolódó felirat; cégér
uj bolt nyittatott meg s fölébe két iparos ember függesztette ki czimzetét
(1846 Hetilap)
4.
〈levélen v. más küldeményen:〉 az a felirat v. pusztán a név, amely megnevezi az(oka)t a személy(eke)t, aki(k)nek a levelet v. küldeményt kézbesíteni kell, ill. 〈kül. postai kézbesítésnél:〉 ilyen személy(ek) v. intézmény, cég stb. neve a tartózkodási v. működési hely adataival együtt
A czímezetre tedd ezt is: Budán
(1805 Vitkovics Mihály)
Holmimat egy bőr ládában s egy bőrzsákban a gyorskocsi viszi le, czímzeted alatt szállásodra útasítottam (Kecskeméti útcza 446.)
(1838 Deák Ferenc)
Milyen pompásan hangzana, mikor hozzám írott leveled címzetén ez állana: Tekintetes Patay István úrnak. Hordóban
(1871 Mikszáth Kálmán)
4a. (ritk)
〈felhívás, ajánlás, beadvány stb. élén:〉 az irattal, szöveggel kapcsolatban illetékes személy(eke)t megjelölő adatok összessége
[a báró] egynémely aktának a czímzetéből megtanulta, hogy az első viczispánnak a neve Thomasius de Dédes
(1896 Jókai Mór)
5. (ritk)
vminek a megtételére jogosító ok, érv, alap, ill. indok, ürügy
A végső eszköz, melyet némileg törvényesnek látszó czimzettel, mint utolsó ütő kártyát kijátszottak, a hirhedt memorandum átnyujtása volt Bécsben
(1894 Hazánk)
J: cím
Sz: címzetű
Vö. CzF. czímėzet, czímzet; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások