dacára hsz 0

(nu-szerűen is) ’a szóban forgó dolgot figyelmen kívül hagyva, azzal nem törődve, ill. azzal ellentétben, annak ellentmondva’ ❖ füty, dal, ’s egymást kergetése lőnek az éhség’ daczára vigasztalóik (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 8) | A kincses könyvet, nehogy baleset érje, terjedelmessége daczára is, pauvreje [= kabátja] alatt keblén tartá (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 253) | A férfi tárt karokkal fogadá a szép syrént, daczára, hogy otthon szép, fiatal neje van (1857 Beöthy László¹ 8046002, 61) | Nem találtam otthon, dacára annak, hogy ő tűzte ki az órát (1883–1884 Degré Alajos 8100009, 324) | [az ellenzékben levő pártok] óriási felelősséggel bírnak a nemzet boldogulása szempontjából, annak dacára, hogy látszólag a felelősség csakis a mindenkori kormányokat terheli (1932 Bethlen István 9055001, 10) | a kód teszi lehetővé, hogy a rendőrautókban vagy a határátkelőhelyeken lévő számítógépek egyértelműen azonosíthassák az autót, dacára minden fondorlatos trükknek, amit az autótolvajok megpróbálhatnak (1994 Magyar Hírlap CD09) | A diákság zúgolódásának dacára a fővárosban is több intézmény bezárja a kapuit (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (minden sz-ben) (rég) ’a szóban forgó személy(ek) tetszése, kedve, akarata ellenére 〈vmi (meg)történik, ill. vki (meg)tesz vmit〉’ ❖ csak daczodra is atyámnak ösmerem őt (1836 Gaal József C1790, 127) | ha pedig a balsors daczomra csakugyan megtagadná tőlem az élet kéjeit és nyomort mérne rám, mindegy akár hol szenvedjem, koldusok közt égalj nem tesz különbséget (1844 Czakó Zsigmond 8073001, 11) | Ezer hibát találnak benned ők; De szűm imádja, mit azok megvetnek, S szeret (daczukra) foltot és redőt (1878 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11).

J: ellenére.

Vö. ÉrtSz.; TESz. dacos; ÉKsz.; ÚMTsz.

dacára határozószó 0
(nu-szerűen is)
a szóban forgó dolgot figyelmen kívül hagyva, azzal nem törődve, ill. azzal ellentétben, annak ellentmondva
füty, dal, ’s egymást kergetése lőnek az éhség’ daczára vigasztalóik
(1829 Vörösmarty Mihály)
A kincses könyvet, nehogy baleset érje, terjedelmessége daczára is, pauvreje [= kabátja] alatt keblén tartá
(1853 e. Fáy András¹)
A férfi tárt karokkal fogadá a szép syrént, daczára, hogy otthon szép, fiatal neje van
(1857 Beöthy László¹)
Nem találtam otthon, dacára annak, hogy ő tűzte ki az órát
(1883–1884 Degré Alajos)
[az ellenzékben levő pártok] óriási felelősséggel bírnak a nemzet boldogulása szempontjából, annak dacára, hogy látszólag a felelősség csakis a mindenkori kormányokat terheli
(1932 Bethlen István)
a kód teszi lehetővé, hogy a rendőrautókban vagy a határátkelőhelyeken lévő számítógépek egyértelműen azonosíthassák az autót, dacára minden fondorlatos trükknek, amit az autótolvajok megpróbálhatnak
(1994 Magyar Hírlap)
A diákság zúgolódásának dacára a fővárosban is több intézmény bezárja a kapuit
(1997 Magyar Hírlap)
a. (minden sz-ben) (rég)
a szóban forgó személy(ek) tetszése, kedve, akarata ellenére 〈vmi (meg)történik, ill. vki (meg)tesz vmit〉
csak daczodra is atyámnak ösmerem őt
(1836 Gaal József)
ha pedig a balsors daczomra csakugyan megtagadná tőlem az élet kéjeit és nyomort mérne rám, mindegy akár hol szenvedjem, koldusok közt égalj nem tesz különbséget
(1844 Czakó Zsigmond)
Ezer hibát találnak benned ők; De szűm imádja, mit azok megvetnek, S szeret (daczukra) foltot és redőt
(1878 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Vö. ÉrtSz.; TESz. dacos; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások