damaszk¹ fn és mn 3A1 (rég)damasz

I. fn

’damaszkuszi acél, ill. abból készült tárgy, kül. fegyver’ ❖ Minden aczél, mellynek felszinén fekete vonalakból szerkesztett alakzatok tünnek elő, damaszknak neveztetik (1846 Hetilap CD61) | ugy intéztem a dolgot, hogy két adag lőpor jusson mindenik csőbe; ennyi gondolám, kölcsönöz elég erőt a kis golyónak, melly a damaszkba fér (1853 Andrássy Manó 8011001, 92) | a lovagkor ábrándos világa mosolygott rá egy damaszkká edzett, müvészileg csiszolt milanói vasöltözetből (1911 Harsányi Kálmán ford.–Balzac 9225003, 28).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

’a Damaszkuszban szokásos módon készült, rendkívül kemény és hajlékony, jellegzetes mintázatú 〈acél〉’ ❖ széles gyönyörű mivű damaszk aczél kard (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Damaszk acélpengéjén aranybetűkkel a halottbúcsúztató mondás: „Dámeh Allah, hu teála remaéti.” [= Allah legyen neki örökké kegyelmes.] (1892 Jókai Mór CD18).

a. ’damaszkuszi acélból készült 〈tárgy, kül. fegyver〉’ ❖ Hozunk damaszk handzsárt (1842 Bodor Lajos C1129, 115) | nem egy eset volt, hogy a legjobb nyulászó nemzetőr kakastalan puskát kapott, mig a puska használatában a ma született gyermekként járatlan jámbor kezébe hatalmas damaszk kétcsővüt játszott a szeszélyes sors (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | az ő kardja damasz volt, azaz Dömöczkben (Damaskusban) készült (1877 Greguss Ágost C1906, 111).

ÖE: ~acél, ~cső, ~fegyver, ~handzsár, ~kard, ~puska, ~vas.

Sz: damaszki, damaszkoz.

damaszk¹ főnév és melléknév 3A1 (rég)
damasz 4A
I. főnév
damaszkuszi acél, ill. abból készült tárgy, kül. fegyver
Minden aczél, mellynek felszinén fekete vonalakból szerkesztett alakzatok tünnek elő, damaszknak neveztetik
(1846 Hetilap)
ugy intéztem a dolgot, hogy két adag lőpor jusson mindenik csőbe; ennyi gondolám, kölcsönöz elég erőt a kis golyónak, melly a damaszkba fér
(1853 Andrássy Manó)
a lovagkor ábrándos világa mosolygott rá egy damaszkká edzett, müvészileg csiszolt milanói vasöltözetből
(1911 Harsányi Kálmán ford.Balzac)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is)
a Damaszkuszban szokásos módon készült, rendkívül kemény és hajlékony, jellegzetes mintázatú 〈acél〉
széles gyönyörű mivű damaszk aczél kard
(1858 Vasárnapi Újság)
Damaszk acélpengéjén aranybetűkkel a halottbúcsúztató mondás: „Dámeh Allah, hu teála remaéti.” [= Allah legyen neki örökké kegyelmes.]
(1892 Jókai Mór)
a.
damaszkuszi acélból készült 〈tárgy, kül. fegyver〉
Hozunk damaszk handzsárt
(1842 Bodor Lajos)
nem egy eset volt, hogy a legjobb nyulászó nemzetőr kakastalan puskát kapott, mig a puska használatában a ma született gyermekként járatlan jámbor kezébe hatalmas damaszk kétcsővüt játszott a szeszélyes sors
(1848 Kossuth Hírlapja)
az ő kardja damasz volt, azaz Dömöczkben (Damaskusban) készült
(1877 Greguss Ágost)
ÖE: damaszkacél, damaszkcső, damaszkfegyver, damaszkhandzsár, damaszkkard, damaszkpuska, damaszkvas
Sz: damaszki, damaszkoz

Beállítások