darázs fn 5A9derázs (nyj)

(Áll is) ’akár 5,5 centiméteresre is megnövő, gyakr. élénk, fekete-sárga színezetű, társas életmódú és fészket építő, rendsz. jellegzetesen nyeles potrohú, ragadozó v. növényevő hártyás szárnyú rovar, amelynek nősténye méregmirigyhez csatlakozó, hegyes fullánkjával többszöri szúrásra is képes’ ❖ méhektl vagy daráſoktól vagy ſzunyogoktúl vagy egyéb apró férgektl marattatnak meg mi körlttünk az emberek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 292) | ha történetesen ivás közben darázst nyeltünk le, s az nyeldeklőnket megszurta, legjobb sósvizet és pedig gyakrabban inni (1859 Vasárnapi Újság CD56) | dërázs: darázs (1913 Magyar Nyelvőr C5970, 296) | A darazsak legmagasabban specializálódott csoportját kétségkívül a Vespidae-család tagjai alkotják, nemcsak testalkatuknál fogva, hanem azért is, mert ő náluk találkozunk a szociális életnek magasabb formájával (1933 Az állatok világa ford. CD46) | alig kaptunk be néhány falatot, megjelentek a darazsak. […] Két-három darázs keringett körülöttünk, s Gáll még élvezte is ügyes agresszivitásukat, ahogyan a sonkát megszerezték (1983 Bertha Bulcsu 9053002, 38).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Közönséges Darázs. V. [= Vespa] vulgaris (1799 Főldi János C6339, 346) | Francia darázs (Polistes gallicus L.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Szöcskeölő darázs Sphex rufocinctus (1995 Magyarország állatvilága CD14).

b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈az ilyen rovarok fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Darazsak v. Darázsok (Vespidæ), a Fullánkos hártyaszárnyu rovarok (Aculeata) egyik családja (1893 PallasLex. CD02) | 21. család: Darazsak (Vespidae) (1933 Az állatok világa ford. CD46).

Ö: fa~, fém~, fürkész~, gömböc~, gubacs~, kaparó~, kecske~, levél~, ló~, repce~, szalma~, szövő~, tőrös~.

UB: -csípés.

ÖU: füge~, szilva~.

ÖE: ~dongó, ~fullánk, ~raj.

Vö. CzF. darázs¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

darázs főnév 5A9
derázs 5A9 (nyj)
(Áll is)
akár 5,5 centiméteresre is megnövő, gyakr. élénk, fekete-sárga színezetű, társas életmódú és fészket építő, rendsz. jellegzetesen nyeles potrohú, ragadozó v. növényevő hártyás szárnyú rovar, amelynek nősténye méregmirigyhez csatlakozó, hegyes fullánkjával többszöri szúrásra is képes
méhektl vagy daráſoktól vagy ſzunyogoktúl vagy egyéb apró férgektl marattatnak meg mi körlttünk az emberek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
ha történetesen ivás közben darázst nyeltünk le, s az nyeldeklőnket megszurta, legjobb sósvizet és pedig gyakrabban inni
(1859 Vasárnapi Újság)
dërázs: darázs
(1913 Magyar Nyelvőr)
A darazsak legmagasabban specializálódott csoportját kétségkívül a Vespidae-család tagjai alkotják, nemcsak testalkatuknál fogva, hanem azért is, mert ő náluk találkozunk a szociális életnek magasabb formájával
(1933 Az állatok világa ford.)
alig kaptunk be néhány falatot, megjelentek a darazsak. […] Két-három darázs keringett körülöttünk, s Gáll még élvezte is ügyes agresszivitásukat, ahogyan a sonkát megszerezték
(1983 Bertha Bulcsu)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Közönséges Darázs. V. [= Vespa] vulgaris
(1799 Főldi János)
Francia darázs (Polistes gallicus L.Linnaeus)
(1933 Az állatok világa ford.)
Szöcskeölő darázs Sphex rufocinctus
(1995 Magyarország állatvilága)
b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll)
〈az ilyen rovarok fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
Darazsak v.vagy Darázsok (Vespidæ), a Fullánkos hártyaszárnyu rovarok (Aculeata) egyik családja
(1893 PallasLex.)
21. család: Darazsak (Vespidae)
(1933 Az állatok világa ford.)
UB: -csípés
ÖU: fügedarázs, szilvadarázs
ÖE: darázsdongó, darázsfullánk, darázsraj
Vö. CzF. darázs¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások