deákság fn 3A8

1. (kissé rég) ’a latin nyelv(nek vmely korban v. vmely személy által haszn. jellegzetes, sajátos változata), ill. latintudás; latinság’ ❖ a Deák ſzókbann nem válogatott, hanem a köz Magyar Deákságot követte (1781 Magyar Hírmondó C0269, 718) | Zápolya Borbála … olly Deáksággal bírt, hogy minden régi Deák Szókat érthetképpen széltében olvasott (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 15) | Filesák János szépen meg-mutatta, hogy a’ vulgáta’ deáksága egész a’ régi jó deákság szózatival (1793 Molnár János C0294, 62) | [a lexikonban a magyar szó] értelmét ſzép Deáksággal és helyes Németséggel utánna függeſſzük (1818 Verseghy Ferenc 8518044, 314) | az oskolákban ’s kormányban mind eddig fő nyelvül meghagyatott deákság, olly fölötte terhesen esik sok gyenge elmének, ’s olly irtóztató sok időt el von tanulása, hogy alig marad a’ gyermeknek hátra egy kevés, a’ mit valami szükségesnek honi nyelven való megtanulására fordithasson (1833 Kunoss Endre 8260037, 106) | Borbála asszony jeles diáksággal írott levelét (1907 Takáts Sándor 9696002, 151).

1a. (rég) ’latinos műveltség’ ❖ Tudományját, deákságát fitogatja, mutogatja, a’ Tzitzérót, Liviúſt, Kurrziuſt, Kalapinuſt, Dictionáriust, ’s más tudja az rdög mitsoda Auctórokat, tsak ſzórja eltte (1789 Fejér György ford.–Gottsched 7485001, 10) | [A magyaroknak] nagy réſzek felettébb is ragaſzkodik az idegenekhez [ti. az idegen szavakhoz], és ott ſem hagyhatja el kivált a Deák ſzókat, a’ hol tiſzta Magyar ſzókkal és világos kifejezéſekkel élhetne. Sőt a’ köznép is néminém tudományt ’s Deákſágot akar ezekkel mutatni (1790 Főldi János C1759, 85).

2. (rég) ’a Római Birodalomban élő latin nép nyelve és kultúrája’ ❖ Vallyuk meg magunknak a tar igazságot, s ne magasztallyuk úgy a görög óságot, vagy a még csekélyebb régi deákságot, hogy lenyomjuk vele a mostaniságot (1804 Verseghy Ferenc CD01) | [Verseghy] bámulja a görög és római irodalmat, – helyes érzékre mutat, hogy a görögséget többre becsüli a deákságnál (1899 Irodalomtörténeti Közlemények C0216, 290).

3. (rég) ’literatúra, (szép)irodalom’ ❖ A’ Magyar Deákságnak (Litteraturának) … barátaira nézve [hasznos] (1795 Magyar Kurír C0327, 498) | Ennek az ujj Tudománynak Deáksága (Litteraturája) mind az Achenwall, mind pedig a’ Tore által készíttetett kézi könyvekben elegendleg el számláltatott mindenik matériában (1795 Szendrey Weres Dávid C3952, 122) | A Magyar Nyelv, és Magyar Deákság. (Lingva, et Literatura Hungarica) (1806 Hazai Tudósítások C0187, 396) | mind addig a’ Magyar Litteraturánk (vagy hogy Arankával szóljak) deákságunk minden erőlködésünk és ditsekedésünk mellett is soha talpra nem áll (1821 Prónay Sándor C2570, 440).

4. (Tud) ’〈a világi írásbeliség térhódítása után a középkor végétől:〉 rendsz. latinul tudó, latinos műveltségű, világi értelmiségi réteg’ ❖ [Kardos Tibor Középkori kultúra, középkori költészet című tanulmánykötetéből] a deákság társadalmi rétegeződéséről most többet tudunk meg, mint úttörő értekezésében (1941 Halász Gábor¹ CD10) | [az írott nyelvi norma létrehozásának folyamatában] a tovább szélesedő világi értelmiségi réteg, a deákság szerepe volt a legfontosabb (1964 Klaniczay Tibor CD53) | [A reformáció korában] az írásbeliség művelésében és terjesztésében mind nagyobb szerephez jutott a deákság, amelynek képviselői közrendű származásuk ellenére rendelkeztek rendszeres iskolai műveltséggel, a latin nyelv ismeretével, és tudásukat gyakran már a megújult szemléletű oktatásban szerezték (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

5. (rég) ’〈a 18–19. században a magyar református kollégiumokban:〉 felsőbb, főként teológiai tanulmányokat folytató hallgatók, a deákok összessége’ ❖ A deákság két sorjában Hosszu tisztes tógájában A nagy hidon lassan lépdelt (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Finkei Pál] a theologia s esküdt diákság végeztével a szabadságharczban mint önkéntes vett részt (1894 Magyar írók élete CD27) | Fekete-tógás, rókatorkos-mentés deákság lakott a kollégiumban (1906 Vértesy Jenő CD55).

5a. (rég) ’〈a 18–19. században a magyar református kollégiumokban:〉 vkinek a deák volta, ill. deákként töltött évei’ ❖ ő hét esztendős Deákságábann … a’ Poësist tanúlandó Ifjaknak közönséges Tanítójává tevődött (1817 Domby Márton C1318, 12) | [Debreceni Márton] deákságot ért a kollegiumi akkori szokás szerint 1818-ban, a philosophiai, törvény és hittani tudományokat bevégezve, 1824-ben felment azon évben a selmeczi bányászi akademiába (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Deáksága ötöd éviben […] osztály tanitó lehetett 70 s 89 tanuló fölött (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497001, 85).

6. (kissé rég) ’vkinek az íródeák volta, ill. az íródeáki tisztség, feladatkör’ ❖ ? regebbik Báttyától disznók-pásztorságára rendeltetett, és a’ másik Báttyától deákságra alkalmaztatott (1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford. C1140, 42) | [azt, hogy Tinódi Lantos Sebestyén] legalább gymnasiumi oktatást nyert, mind Török Bálint mellett viselt deáksága, mind munkái tanusitják (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Rozsnyai Dávidot] 1663-ban Apafi [Mihály] a török deákságra alkalmazta. II. Rákóczi Ferenc 1705. a törökökhöz küldött levelek fordításával bizta meg (1924 RévaiNagyLex. C5712, 370).

ÖU: konyha~.

Sz: deáksági, deákságú.

Vö. CzF. diákság; ÉrtSz. ~, diákság; TESz. diák; ÉKsz. ~, diákság; SzT.

deákság főnév 3A8
1. (kissé rég)
a latin nyelv(nek vmely korban v. vmely személy által haszn. jellegzetes, sajátos változata), ill. latintudás; latinság
a Deák ſzókbann nem válogatott, hanem a köz Magyar Deákságot követte
(1781 Magyar Hírmondó)
Zápolya Borbála … olly Deáksággal bírt, hogy minden régi Deák Szókat érthetképpen széltében olvasott
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Filesák János szépen meg-mutatta, hogy a’ vulgáta’ deáksága egész a’ régi jó deákság szózatival
(1793 Molnár János)
[a lexikonban a magyar szó] értelmét ſzép Deáksággal és helyes Németséggel utánna függeſſzük
(1818 Verseghy Ferenc)
az oskolákban ’s kormányban mind eddig fő nyelvül meghagyatott deákság, olly fölötte terhesen esik sok gyenge elmének, ’s olly irtóztató sok időt el von tanulása, hogy alig marad a’ gyermeknek hátra egy kevés, a’ mit valami szükségesnek honi nyelven való megtanulására fordithasson
(1833 Kunoss Endre)
Borbála asszony jeles diáksággal írott levelét
(1907 Takáts Sándor)
1a. (rég)
latinos műveltség
Tudományját, deákságát fitogatja, mutogatja, a’ Tzitzérót, Liviúſt, Kurrziuſt, Kalapinuſt, Dictionáriust, ’s más tudja az rdög mitsoda Auctórokat, tsak ſzórja eltte
(1789 Fejér György ford.Gottsched)
[A magyaroknak] nagy réſzek felettébb is ragaſzkodik az idegenekhez [ti. az idegen szavakhoz], és ott ſem hagyhatja el kivált a Deák ſzókat, a’ hol tiſzta Magyar ſzókkal és világos kifejezéſekkel élhetne. Sőt a’ köznép is néminém tudományt ’s Deákſágot akar ezekkel mutatni
(1790 Főldi János)
2. (rég)
a Római Birodalomban élő latin nép nyelve és kultúrája
Vallyuk meg magunknak a tar igazságot, s ne magasztallyuk úgy a görög óságot, vagy a még csekélyebb régi deákságot, hogy lenyomjuk vele a mostaniságot
(1804 Verseghy Ferenc)
[Verseghy] bámulja a görög és római irodalmat, – helyes érzékre mutat, hogy a görögséget többre becsüli a deákságnál
(1899 Irodalomtörténeti Közlemények)
3. (rég)
literatúra, (szép)irodalom
A’ Magyar Deákságnak (Litteraturának) … barátaira nézve [hasznos]
(1795 Magyar Kurír)
Ennek az ujj Tudománynak Deáksága (Litteraturája) mind az Achenwall, mind pedig a’ Tore által készíttetett kézi könyvekben elegendleg el számláltatott mindenik matériában
(1795 Szendrey Weres Dávid)
A Magyar Nyelv, és Magyar Deákság. (Lingva, et Literatura Hungarica)
(1806 Hazai Tudósítások)
mind addig a’ Magyar Litteraturánk (vagy hogy Arankával szóljak) deákságunk minden erőlködésünk és ditsekedésünk mellett is soha talpra nem áll
(1821 Prónay Sándor)
4. (Tud)
〈a világi írásbeliség térhódítása után a középkor végétől:〉 rendsz. latinul tudó, latinos műveltségű, világi értelmiségi réteg
[Kardos Tibor Középkori kultúra, középkori költészet című tanulmánykötetéből] a deákság társadalmi rétegeződéséről most többet tudunk meg, mint úttörő értekezésében
(1941 Halász Gábor¹)
[az írott nyelvi norma létrehozásának folyamatában] a tovább szélesedő világi értelmiségi réteg, a deákság szerepe volt a legfontosabb
(1964 Klaniczay Tibor)
[A reformáció korában] az írásbeliség művelésében és terjesztésében mind nagyobb szerephez jutott a deákság, amelynek képviselői közrendű származásuk ellenére rendelkeztek rendszeres iskolai műveltséggel, a latin nyelv ismeretével, és tudásukat gyakran már a megújult szemléletű oktatásban szerezték
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
5. (rég)
〈a 18–19. században a magyar református kollégiumokban:〉 felsőbb, főként teológiai tanulmányokat folytató hallgatók, a deákok összessége
A deákság két sorjában Hosszu tisztes tógájában A nagy hidon lassan lépdelt
(1856 Vasárnapi Újság)
[Finkei Pál] a theologia s esküdt diákság végeztével a szabadságharczban mint önkéntes vett részt
(1894 Magyar írók élete)
Fekete-tógás, rókatorkos-mentés deákság lakott a kollégiumban
(1906 Vértesy Jenő)
5a. (rég)
〈a 18–19. században a magyar református kollégiumokban:〉 vkinek a deák volta, ill. deákként töltött évei
ő hét esztendős Deákságábann … a’ Poësist tanúlandó Ifjaknak közönséges Tanítójává tevődött
(1817 Domby Márton)
[Debreceni Márton] deákságot ért a kollegiumi akkori szokás szerint 1818-ban, a philosophiai, törvény és hittani tudományokat bevégezve, 1824-ben felment azon évben a selmeczi bányászi akademiába
(1854 Vasárnapi Újság)
Deáksága ötöd éviben […] osztály tanitó lehetett 70 s 89 tanuló fölött
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
6. (kissé rég)
vkinek az íródeák volta, ill. az íródeáki tisztség, feladatkör
?
regebbik Báttyától disznók-pásztorságára rendeltetett, és a’ másik Báttyától deákságra alkalmaztatott
(1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford.)
[azt, hogy Tinódi Lantos Sebestyén] legalább gymnasiumi oktatást nyert, mind Török Bálint mellett viselt deáksága, mind munkái tanusitják
(1859 Vasárnapi Újság)
[Rozsnyai Dávidot] 1663-ban Apafi [Mihály] a török deákságra alkalmazta. II. Rákóczi Ferenc 1705. a törökökhöz küldött levelek fordításával bizta meg
(1924 RévaiNagyLex.)
ÖU: konyhadeákság
Sz: deáksági, deákságú
Vö. CzF. diákság; ÉrtSz. ~, diákság; TESz. diák; ÉKsz. ~, diákság; SzT.

Beállítások