dialóg fn 3A1

1. ’két személynek egymással való beszélgetése, társalgása’ ❖ sokszor voltam már társaságokban, hol három szó sem mondatott, ’s én onnan még is húsz dialógot is vittem haza, mellyeket könnyű volna papirosra tennem (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Sterne C2526, 206) | nem egymással, hanem egymás után levelezgetünk; leveleink nem dia-, hanem monologok (1836 Szemere Pál C3950, 273) | „Hej édes uram öcsém, csak szép az a szép ész;” – illy észrevételt tőn egykor a tisztes […] tanácsnok. És válasz lőn rá: „szép biz az édes uram bátyám, a kinek t. i. van;” – „hiszen nem is ám a kinek nincs” mondá az öreg ur viszonészrevételül. A dialog rövid, de tanulságos (1847 Hetilap CD61) | a hosszas dialóg kezdte kifárasztani (1922 Rab Gusztáv CD10) | Hová mész apa? – Megyek dolgozni – válaszolja a férfi. De a gyerek néha megkérdezi azt is: Mit dolgozol? „Olyankor úgy teszek, mintha nem hallanám a kérdést.” Ebben a rövidke történetben, a hárommondatos dialóg felidézésében benne van a dolog lényege (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈irodalmi alkotásban, kül. drámai műben, ill. filmben〉 két szereplő beszélgetése v. szópárbaja’ ❖ a mű jelesen van szerkesztve, dialogjai élénkek (1845 Pesti Divatlap C5837, 159) | [Herczeg Ferenc Első vihar című darabjában] Herczegre legfeljebb egypár szellemes ötlet, ügyesen megrajzolt alak, kedves dialóg emlékeztet (1901 Ady Endre CD0801) | A filmírók […] a megfordítottját csinálták annak, amit Shakespeare a Hamletben művelt. A dialóg popularizálásával elfogták az alakoktól a levegőt, a feszültséget (1935 Hevesi Sándor 9247003, 104) | [az Egyiptomi halottaskönyv] sajátos nyelvezetet és kifejezésmódot teremtett – nem ritka a dialóg sem a szövegekben (1996 Új Könyvek CD29).

1b. (Irodt is) ’párbeszédes alakban írt értekezés, mű, jelenet stb.’ ❖ Platonak egy dialogja (1830 Magyar írók élete CD27) | Actio curiosa (lat. „furcsa szinjáték”) […]. Az 1678-ban készült nyolc „beszéd”-ből (részből) álló színmű voltakép cselekvénytelen dialog, melynek személyei is folyton változnak (1893 PallasLex. CD02) | Különben, amit már akkor is éreztem: a darab [ti. az Úri muri] nem darab. Drámai dialóg. Semmi drámai szerkezete (1928 Móricz Zsigmond CD53) | A zenés dialóg a rádióreklám és a rádióhirdetés mennyiségileg legelterjedtebb formája (1979 Varga György 1160003, 79).

2. (vál) ’különböző álláspontot képviselő felek megegyezést kereső eszmecseréje, ill. különböző természetű dolgok kölcsönös viszonya, kölcsönhatása’ ❖ Egyáltalán nem teljesíthetetlen dolgokat javaslunk, csak azt, hogy dialóg kezdődjék a Nyugaton élő magyarsággal, hogy végül is az intézmény létrejöhessen (1994 Országgyűlési Napló CD62).

J: dialógus, párbeszéd.

Vö. ÉrtSz. dialógus; TESz. dialógus; ÉKsz.; IdSz.

dialóg ❖ főnév ◦ 3A1 ◦
permalink
1.
két személynek egymással való beszélgetése, társalgása
sokszor voltam már társaságokban, hol három szó sem mondatott, ’s én onnan még is húsz dialógot is vittem haza, mellyeket könnyű volna papirosra tennem
(1815 Kazinczy Ferenc ford.–Sterne)
nem egymással, hanem egymás után levelezgetünk; leveleink nem dia-, hanem monologok
(1836 Szemere Pál)
„Hej édes uram öcsém, csak szép az a szép ész;” – illy észrevételt tőn egykor a tisztes […] tanácsnok. És válasz lőn rá: „szép biz az édes uram bátyám, a kinek t. i.tudniillik van;” – „hiszen nem is ám a kinek nincs” mondá az öreg ur viszonészrevételül. A dialog rövid, de tanulságos
(1847 Hetilap)
a hosszas dialóg kezdte kifárasztani
(1922 Rab Gusztáv)
Hová mész apa? – Megyek dolgozni – válaszolja a férfi. De a gyerek néha megkérdezi azt is: Mit dolgozol? „Olyankor úgy teszek, mintha nem hallanám a kérdést.” Ebben a rövidke történetben, a hárommondatos dialóg felidézésében benne van a dolog lényege
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
〈irodalmi alkotásban, kül. drámai műben, ill. filmben〉 két szereplő beszélgetése v. szópárbaja
a mű jelesen van szerkesztve, dialogjai élénkek
(1845 Pesti Divatlap)
[Herczeg Ferenc Első vihar című darabjában] Herczegre legfeljebb egypár szellemes ötlet, ügyesen megrajzolt alak, kedves dialóg emlékeztet
(1901 Ady Endre)
A filmírók […] a megfordítottját csinálták annak, amit Shakespeare a Hamletben művelt. A dialóg popularizálásával elfogták az alakoktól a levegőt, a feszültséget
(1935 Hevesi Sándor)
[az Egyiptomi halottaskönyv] sajátos nyelvezetet és kifejezésmódot teremtett – nem ritka a dialóg sem a szövegekben
(1996 Új Könyvek)
1b. (Irodt is)
párbeszédes alakban írt értekezés, mű, jelenet stb.
Platonak egy dialogja
(1830 Magyar írók élete)
Actio curiosa (lat.latin „furcsa szinjáték”) […]. Az 1678-ban készült nyolc „beszéd”-ből (részből) álló színmű voltakép cselekvénytelen dialog, melynek személyei is folyton változnak
(1893 PallasLex.)
Különben, amit már akkor is éreztem: a darab [ti. az Úri muri] nem darab. Drámai dialóg. Semmi drámai szerkezete
(1928 Móricz Zsigmond)
A zenés dialóg a rádióreklám és a rádióhirdetés mennyiségileg legelterjedtebb formája
(1979 Varga György)
2. (vál)
különböző álláspontot képviselő felek megegyezést kereső eszmecseréje, ill. különböző természetű dolgok kölcsönös viszonya, kölcsönhatása
Egyáltalán nem teljesíthetetlen dolgokat javaslunk, csak azt, hogy dialóg kezdődjék a Nyugaton élő magyarsággal, hogy végül is az intézmény létrejöhessen
(1994 Országgyűlési Napló)
J: dialógus, párbeszéd
Vö. ÉrtSz. dialógus; TESz. dialógus; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások