dob¹ ige 2a6

1. ts (átv is) ’vmit v. vkit megfogva és meglódítva úgy enged el, hogy az vhova repül v. esik’ ❖ Ujvári és Miskei a’ másik két vad ember ellen dobja [a követ] a’ bokor melll (1809 Szekér Joákim 8435005, 28) | szemem közé dobta, hogy nézeteim félszegek, helytelenek (1867 Tolnai Lajos C4213, 77) | az ujabb athléták sokkal különbek a két-három évtized előtti athlétáknál. Gyorsabban futnak, gyalogolnak és usznak, nagyobbat és magasabbat ugranak, messzebbre dobják a gerelyt és diszkoszt (1907 Herkules 2108001, 115) | Hát nem azért dobtak mindnyájunkat a világba, hogy gyűlölködjünk és kínozzuk egymást és magunkat? (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485066, 799) | [Arnoux] a fiút a levegőbe dobta, jó magasra, azután megint a karjaiba fogta (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 120) | merénylők bombát dobtak a bálterembe (1988 Lányi András 1090003, 187) | Gécsek Tibor és Kiss Balázs már az első sorozatban 80 méter fölé dobta a kalapácsot az atlétikai EB-n (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. tn (tárgyragos határozóval is)(megcélzott tárgy v. személy felé) sporteszközzel dobást hajt végre, ill. lő’ ❖ – Akar egyet dobni bácsi? Lássa, ez az úr éppen most nyert el tőlem ötpengőt. – Ni, újra viszi a másik ötöt… Csakugyan, megint eltalálta a babát (1932 Szabó Pál² CD10) | [A tekében] a telizésnél mindig 9 bábura dobnak (1984 SportLex. C7057, 953) | kosárra dobó ellenfél szerelése (1991 Tények könyve CD37) | [az amerikai futballban] a meccs közben nem szabad rúgni, hanem csakis dobni egyet és aztán futni a labdával egészen a gólvonalig (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a kalapácsvető túl van a sérülésen], s rövidesen nagyon jól fog dobni (1997 Magyar Hírlap CD09) | A veszprémi Mezei Richard dob kapura a szegedi védők között (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈(szerencse)játék során:〉 dobókocká(ka)t megráz, majd maga elé ejt’ ❖ Kegyelmednél van a pohár!… Dobjon kegyelmed előbb [a kockákkal]!… (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 33) | Folytatjuk a játszmát, őrnagy úr?… Még dobhatunk egyet, míg elő nem kotorják a kártyát… (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 40) | Kockával dobnak, és a játékos annak megfelelő számú mezőt léphet előre, ahányat a kocka mutat (2006 A társasjátékok ford. 3308002, 9).

2. ts ’〈célt, célként v. cél helyett vmely tárgyat〉 eldobott v. beledobott eszközzel eltalál, ill. 〈eredményt, eredményként vmely távolságot〉 így elér’ ❖ [vízilabdában] győz az a csapat, amely ellenfelének a vízben több gólt dob (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 119) | A rangsorban azok szerepelnek, akik legalább 200 hárompontos kosarat dobtak (1991 Tények könyve CD37) | [Balogh Judit] 33 pontot dobott (1994 Magyar Hírlap CD09) | 1952-ben, amikor Csermák azt a fantasztikus világcsúcsot dobta (1995 Magyar Hírlap CD09) | Világbajnoki bronz- és EB-ezüstérmes kalapácsvetőnk a hét elején egy szombathelyi versenyen 79,30 métert dobott (1998 Magyar Hírlap CD09) | a lefújás előtt [a vízilabdázó] Kásás dobott egy kapufát (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ts ’〈annak kif-ére, hogy dobáskor a dobókocka v. dobókockák felső lapja az adott (összesített) értéket mutatja〉’ ❖ 100 koronát kap, valahányszor két kockával 9-et dob (1897 PallasLex. CD02) | [János] a kocka után nyúlt. Kilencet dobott (1945 Darvas József 9101011, 149) | uram kockája jó esését felrovom, az őrködésem háromszor hatot dobott (1962 Devecseri Gábor ford.–Aiszkhülosz 9108016, 190).

2b. ts ’〈elhajított tárggyal vkit (vmely testrészén)〉 eltalál, megdob’ ❖ ne tréfálj velem, mert ugy fejbe doblak egy darab kővel, hogy nem a libapecsenyéből, de még az isten kenyeréből sem eszel többé soha (1856 Szigeti József 8445003, 73) | [a grófné a majmot] egy szem cseresznyével fültövön dobva (1859 Matkovics Pál 8299002, 6) | Kővel dobá a nép, amelyért küzde, Börtönt izlelt, s száműzött életet (1903 Babits Mihály CD01) | egy mókus orron dobta mogyoróval a kis Misut (1933 Gelléri Andor Endre CD10) | Télen hógolyót gyúrt, s egyszer például csupán csak pajkosságból hátba dobta a kertész bácsit (1991 Koncz István 2038030, 94).

2c. tn (tárgyragos határozóval) ’látványos eredményt ér el’ ❖ [színházi rendezőként] nem voltam annyira érett, hogy nagyot tudtam volna dobni (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Ferenczy Kiadó láthatólag egyszerre akar nagyot dobni, népszerű lenni és anyagilag is sikeres (1997 Magyar Hírlap CD09).

2d. tn (tárgyragos határozóval) dob vmin (biz) ’látványosan lendít, ill. javít vmin’ ❖ a régi jól bevált módszeren nagyot akartak dobni (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a kormány által várt 5 százalékos éves infláción nagyot „dobhat” az élelmiszerár emelkedése (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ts (átv is) ’hanyag mozdulattal v. nagy lendülettel vhova tesz, helyez vmit’ ❖ Tobni [=] dobni, tenni (tobd-le barát a’ vakarót, tolvaj add viſzſza a’ lopott jószágot.) (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 80) | [a könyvet] mérgesen dobtam ágyam alá (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 108) | a gyűrűt lehúztam újjamról, s az asztalra dobtam (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102001, 262) | Divatos utazó-ruhát vettem magamra, és zsebkendőt, fehérneműt dobtam a táskámba (1913 Gárdonyi Géza C1850, 7) | [Ady] olvasás közben, legfeljebb nekem dobott néhány bennünket érdeklő eseményről pár baráti szót (1955 Bölöni György 9069001, 144) | [Jött] egy asszony esernyővel, pénzt dobott [a templomnál kolduló hadirokkantnak] (1978 Lengyel Péter 9397002, 242) | vállára dobva táskáját (1986 Nádas Péter 9466002, 43) | szavazócédulát dob az urnába (1994 Magyar Hírlap CD09).

3a. (pejor is) ’〈csekély összeget〉(megalázó módon) juttat vkinek’ ❖ ha dobsz egy-két garast: Fogaddsza hálaszózatom (1843 Petőfi Sándor 8366015, 36) | pénzt is hozott haza és dobott valamit barátainak (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 87) | gyorsan lefolytatták a privatizációt, valamit dobtak az önkormányzatoknak alkotmányellenesen (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3b. (tárgy n. is) ’〈(kályhában, kandallóban) égő tűz lángjai közé vmely anyagot v. tárgyat〉 lendítve helyez, hogy elégesse’ ❖ tüzbe dobtam [az írásokat] (1845 Eötvös József 8126005, 151) | a tűz melegénél kezdett homályosulni a látása, még annyi ereje volt, hogy a tűzre dobjon, aztán elaludt (1925 Krúdy Gyula CD54) | Dobjatok néhány cipruságat a tűzre (1952 Márai Sándor 9421019, 114) | az inasok nem dobtak elég fát a kandallóba (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 240).

3c. ’〈fátylat, kendőt, kabátot stb.〉 hanyag mozdulattal vhova terít’ ❖ Elszállt a szellem, s hullájára a Természet dobta halvány fátyolát (1843 Madách Imre 8284025, 25) | vállamra valaki Hátmegül, vigyázva meleg kendőt dobna (1913 Kaffka Margit 9290021, 80) | Sok száz év dobta sulyos leplét rájuk (1913 Nagy Zoltán 9476010, 22) | Péter magára dobta a kabátját (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 507).

3d. ’〈csókot〉 intve jelképesen küld (vkinek v. vki felé)’ ❖ Csókot dobott aztán a szeretett gyermek felé (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 252) | – Drága vagy! – kiáltotta Hetykei, és csókot dobott a feleségének (1913 Krúdy Gyula CD54) | finom karlendítéssel csókot dob maga elé (1969 Konrád György 9351001, 11).

3e. (irod) ’〈vmilyen tekintetet, pillantást〉 vet vkire’ ❖ mérges pillanatokat dobott a mosolygóra (1863 Lauka Gusztáv C2892, 15) | Én távozom! szólt vastag hangon, parancsoló tekintetet dobva tétovázó nejére (1882 Lauka Gusztáv C2891, 185) | Vetési dobott egy éles, kutató pillantást [Ágnes felé] (1965 Németh László² 9485041, 10).

3f. (irod) ’〈fényt, árnyékot〉 vet (vhova) vmi’ ❖ Ha fényt dobott az ágbogok Között a nap rácsillogott Pánczélvasában Lancelot (1882 Csukássi József ford.–Tennyson C1343, 38) | az izzó dél fehér csóvákat dobna a hátukra (1934 József Attila ford.–Stancu 9282228, 76) | Akár a városháza tornya, oly árnyékot dob a habokra, midőn haraggal homlokán az álmos órjás talpra áll (1957 Pilinszky János 9531149, 14).

4. ts ’〈vki v. vmely ellenállhatatlan erő〉 vhova, ill. vmely (rossz) helyzetbe, állapotba taszít, lök vkit, vmit’ ❖ Szabadságért küzdött az iu, S börtönbe dobták, ottan űl (1846 Petőfi Sándor 8366307, 92) | [az idegen] egy hatalmas lökéssel több lépésnyire dobott magától, úgy, hogy én hátra hanyatlottam (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 82) | [imádottját] a kérlelhetetlen végzet csakugyan az iu Smittsohn karjaiba dobta (1882 Szabó Ignác C3776, 61) | szégyenbe és gyalázatba akar engem dobni (1912 Csáth Géza 9085007, 57) | a sors egy új s magasabb, mindenesetre más miliőbe dobott s itt kell helyt állanom (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 224).

4a. ts (szleng) ’〈nőt v. férfit〉 szerelmi kapcsolat hirtelen megszakításával elküld, ill. elhagy, otthagy’ ❖ Engem dobott? Az életét dobta el magától! […] Szentes után, a Tisza-híd táján rohant neki egy betonoszlopnak (1964 Népszabadság jan. 11. C1501, 7) | feleséget kell hogy szerezzünk, de nem úgy, hogy egy partnerrel kielégítjük a nemi vágyainkat, és utána már dobjuk egymást (1982 Géczi János 1058001, 263) | [a francia vendéglős] dobja Meget egy másik, igaz, szintén eléggé bombázó szőkeség kedvéért (1997 Magyar Hírlap CD09).

4b. ts ’〈magát〉(vhonnan ellódulva) lendíti, veti 〈vmilyen helyzetbe v. vhova〉’ ❖ Várából lekanyarodik Lovára dobva magát (1828 Császár Ferenc C1260, 18) | féltem, hogy a kerekek alá fogja magát dobni (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 25) | fiakkerbe dobta magát, vágtatott a Hotel Wandhoz (1885 Jókai Mór C2314, 187) | [Philomelus] egy kiálló, lejtős sziklára szorítva a mélységbe dobta magát 354-ben, hogy ne kelljen az ellenség kezébe jutnia (1904 ÓkoriLex. CD28) | váratlanul hanyatt dobta magát a dívánon (1918 Füst Milán CD10) | Egyesek rohanva menekültek, mások a kövezetre dobták magukat (1958 Méray Tibor 9434003, 194) | hasra dobta magát (2003 Bíró Kriszta 3046002, 54).

4c. tn (tárgyragos határozóval) ’〈magán v. testrészén〉(fekvő helyzetében) lendít’ ❖ a beteg egyet dobott magán (1872 Tolnai Lajos C4207, 261) | Mondtam, csinálja meg holnapra a kaszát, csak egyet dobott a vállán (1905 Magyar Nyelv C0357, 62) | [Peters] részegen horkol, nagyokat dob magán (1929 Peéry Piri CD10) | A haldokló felhorkant, egyet dobott magán (1935 Sándor Kálmán CD10).

4d. ts ’〈vmely testrészét〉 vmely irányba v. vhova lendíti’ ❖ Balga vígan éli napját. A bocskorba dobja lábát, S úgy megy, mint a gondolat (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | [a csősz] Fölébredt és fölebb tápászkodott, Száját, ameddig nyult, széjjelnyitotta, Leásitozván egy hang-nyolcadot; Majd ökleit szeme gödrébe dobta (1850 Arany János CD01) | jobbtérde fölé dobott balbokáját markában tartotta (1946 Illyés Gyula 9274058, 252) | fejét is gúnyos utánzással fölfelé dobta, szemeit forgatva (1967 Vágó Márta 1158006, 265).

5. ts (átv is) ’〈haderőt vmely hadszíntérre〉 harcolni juttat’ ❖ [Görgey] a többi erőket mind dobja a jobbpartra (1849 Kossuth Lajos CD32) | [a vezérkar] új hadosztályokat dobott a keleti frontra (1945 Darvas József 9101014, 76) | [az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének] problémái vannak azzal is, hogy rövid idő leforgása alatt hadszíntérre dobjon harcoló erőket (1999 Magyar Hírlap CD09).

6. ts ’〈annak kif-ére, hogy hirtelen döntéssel (nagy mennyiségben) megvételre kínál vmit〉’ ❖ Éltét mi könnyedén árúba dobta! (1865 Greguss Gyula ford.–Camões C1920, 105) | a kiadók üzletemberek, akik nem merő nagylelkűségből dobják piacra a jobbnál jobb könyveket (1947 Hegedüs Géza 2005113, 53) | [a cég] több érdekeltségét is tőzsdére dobja (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: át~, be~, bele, el~, fel~, félre~, keresztül~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~, szét~, túl~, vissza~.

Fr: áldozat, kocka.

ÖU: agyon~, által~, előre~, hátra~, haza~, hozzá~, ide~, mellé~, rá~, tovább~, üt-~.

Vö. CzF. dob³; ÉrtSz. dob¹; SzólKm. dob²; TESz. dob¹; ÉKsz. dob¹; ÚMTsz. dob¹

dob¹ ige 2a6
1. tárgyas (átv is)
vmit v. vkit megfogva és meglódítva úgy enged el, hogy az vhova repül v. esik
Ujvári és Miskei a’ másik két vad ember ellen dobja [a követ] a’ bokor melll
(1809 Szekér Joákim)
szemem közé dobta, hogy nézeteim félszegek, helytelenek
(1867 Tolnai Lajos)
az ujabb athléták sokkal különbek a két-három évtized előtti athlétáknál. Gyorsabban futnak, gyalogolnak és usznak, nagyobbat és magasabbat ugranak, messzebbre dobják a gerelyt és diszkoszt
(1907 Herkules)
Hát nem azért dobtak mindnyájunkat a világba, hogy gyűlölködjünk és kínozzuk egymást és magunkat?
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
[Arnoux] a fiút a levegőbe dobta, jó magasra, azután megint a karjaiba fogta
(1960 Gyergyai Albert ford.Flaubert)
merénylők bombát dobtak a bálterembe
(1988 Lányi András)
Gécsek Tibor és Kiss Balázs már az első sorozatban 80 méter fölé dobta a kalapácsot az atlétikai EBEurópa Bajnokság-n
(1998 Magyar Hírlap)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
(megcélzott tárgy v. személy felé) sporteszközzel dobást hajt végre, ill. lő
– Akar egyet dobni bácsi? Lássa, ez az úr éppen most nyert el tőlem ötpengőt. – Ni, újra viszi a másik ötöt… Csakugyan, megint eltalálta a babát
(1932 Szabó Pál²)
[A tekében] a telizésnél mindig 9 bábura dobnak
(1984 SportLex.)
kosárra dobó ellenfél szerelése
(1991 Tények könyve)
[az amerikai futballban] a meccs közben nem szabad rúgni, hanem csakis dobni egyet és aztán futni a labdával egészen a gólvonalig
(1997 Magyar Hírlap)
[a kalapácsvető túl van a sérülésen], s rövidesen nagyon jól fog dobni
(1997 Magyar Hírlap)
A veszprémi Mezei Richard dob kapura a szegedi védők között
(2000 Magyar Hírlap)
1b. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
(szerencse)játék során:〉 dobókocká(ka)t megráz, majd maga elé ejt
Kegyelmednél van a pohár!… Dobjon kegyelmed előbb [a kockákkal]!…
(1953 Remenyik Zsigmond)
Folytatjuk a játszmát, őrnagy úr?… Még dobhatunk egyet, míg elő nem kotorják a kártyát…
(1953 Remenyik Zsigmond)
Kockával dobnak, és a játékos annak megfelelő számú mezőt léphet előre, ahányat a kocka mutat
(2006 A társasjátékok ford.)
2. tárgyas
〈célt, célként v. cél helyett vmely tárgyat〉 eldobott v. beledobott eszközzel eltalál, ill. 〈eredményt, eredményként vmely távolságot〉 így elér
[vízilabdában] győz az a csapat, amely ellenfelének a vízben több gólt dob
(1930 TolnaiÚjLex.)
A rangsorban azok szerepelnek, akik legalább 200 hárompontos kosarat dobtak
(1991 Tények könyve)
[Balogh Judit] 33 pontot dobott
(1994 Magyar Hírlap)
1952-ben, amikor Csermák azt a fantasztikus világcsúcsot dobta
(1995 Magyar Hírlap)
Világbajnoki bronz- és EBEurópa Bajnok-ezüstérmes kalapácsvetőnk a hét elején egy szombathelyi versenyen 79,30 métert dobott
(1998 Magyar Hírlap)
a lefújás előtt [a vízilabdázó] Kásás dobott egy kapufát
(1999 Magyar Hírlap)
2a. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy dobáskor a dobókocka v. dobókockák felső lapja az adott (összesített) értéket mutatja〉
100 koronát kap, valahányszor két kockával 9-et dob
(1897 PallasLex.)
[János] a kocka után nyúlt. Kilencet dobott
(1945 Darvas József)
uram kockája jó esését felrovom, az őrködésem háromszor hatot dobott
(1962 Devecseri Gábor ford.Aiszkhülosz)
2b. tárgyas
〈elhajított tárggyal vkit (vmely testrészén) eltalál, megdob
ne tréfálj velem, mert ugy fejbe doblak egy darab kővel, hogy nem a libapecsenyéből, de még az isten kenyeréből sem eszel többé soha
(1856 Szigeti József)
[a grófné a majmot] egy szem cseresznyével fültövön dobva
(1859 Matkovics Pál)
Kővel dobá a nép, amelyért küzde, Börtönt izlelt, s száműzött életet
(1903 Babits Mihály)
egy mókus orron dobta mogyoróval a kis Misut
(1933 Gelléri Andor Endre)
Télen hógolyót gyúrt, s egyszer például csupán csak pajkosságból hátba dobta a kertész bácsit
(1991 Koncz István)
2c. tárgyatlan (tárgyragos határozóval)
látványos eredményt ér el
[színházi rendezőként] nem voltam annyira érett, hogy nagyot tudtam volna dobni
(1995 Magyar Hírlap)
A Ferenczy Kiadó láthatólag egyszerre akar nagyot dobni, népszerű lenni és anyagilag is sikeres
(1997 Magyar Hírlap)
2d. tárgyatlan (tárgyragos határozóval) dob vmin (biz)
látványosan lendít, ill. javít vmin
a régi jól bevált módszeren nagyot akartak dobni
(1998 Országgyűlési Napló)
a kormány által várt 5 százalékos éves infláción nagyot „dobhat” az élelmiszerár emelkedése
(2000 Magyar Hírlap)
3. tárgyas (átv is)
hanyag mozdulattal v. nagy lendülettel vhova tesz, helyez vmit
Tobni [=] dobni, tenni (tobd-le barát a’ vakarót, tolvaj add viſzſza a’ lopott jószágot.)
(1784 Baróti Szabó Dávid)
[a könyvet] mérgesen dobtam ágyam alá
(1834 Ormós Zsigmond)
a gyűrűt lehúztam újjamról, s az asztalra dobtam
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Divatos utazó-ruhát vettem magamra, és zsebkendőt, fehérneműt dobtam a táskámba
(1913 Gárdonyi Géza)
[Ady] olvasás közben, legfeljebb nekem dobott néhány bennünket érdeklő eseményről pár baráti szót
(1955 Bölöni György)
[Jött] egy asszony esernyővel, pénzt dobott [a templomnál kolduló hadirokkantnak]
(1978 Lengyel Péter)
vállára dobva táskáját
(1986 Nádas Péter)
szavazócédulát dob az urnába
(1994 Magyar Hírlap)
3a. (pejor is)
〈csekély összeget〉 (megalázó módon) juttat vkinek
ha dobsz egy-két garast: Fogaddsza hálaszózatom
(1843 Petőfi Sándor)
pénzt is hozott haza és dobott valamit barátainak
(1930 Kosztolányi Dezső)
gyorsan lefolytatták a privatizációt, valamit dobtak az önkormányzatoknak alkotmányellenesen
(2000 Országgyűlési Napló)
3b. (tárgy n. is)
(kályhában, kandallóban) égő tűz lángjai közé vmely anyagot v. tárgyat〉 lendítve helyez, hogy elégesse
tüzbe dobtam [az írásokat]
(1845 Eötvös József)
a tűz melegénél kezdett homályosulni a látása, még annyi ereje volt, hogy a tűzre dobjon, aztán elaludt
(1925 Krúdy Gyula)
Dobjatok néhány cipruságat a tűzre
(1952 Márai Sándor)
az inasok nem dobtak elég fát a kandallóba
(1960 Szentkuthy Miklós)
3c.
〈fátylat, kendőt, kabátot stb.〉 hanyag mozdulattal vhova terít
Elszállt a szellem, s hullájára a Természet dobta halvány fátyolát
(1843 Madách Imre)
vállamra valaki Hátmegül, vigyázva meleg kendőt dobna
(1913 Kaffka Margit)
Sok száz év dobta sulyos leplét rájuk
(1913 Nagy Zoltán)
Péter magára dobta a kabátját
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
3d.
〈csókot〉 intve jelképesen küld (vkinek v. vki felé)
Csókot dobott aztán a szeretett gyermek felé
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
– Drága vagy! – kiáltotta Hetykei, és csókot dobott a feleségének
(1913 Krúdy Gyula)
finom karlendítéssel csókot dob maga elé
(1969 Konrád György)
3e. (irod)
〈vmilyen tekintetet, pillantást〉 vet vkire
mérges pillanatokat dobott a mosolygóra
(1863 Lauka Gusztáv)
Én távozom! szólt vastag hangon, parancsoló tekintetet dobva tétovázó nejére
(1882 Lauka Gusztáv)
Vetési dobott egy éles, kutató pillantást [Ágnes felé]
(1965 Németh László²)
3f. (irod)
〈fényt, árnyékot〉 vet (vhova) vmi
Ha fényt dobott az ágbogok Között a nap rácsillogott Pánczélvasában Lancelot
(1882 Csukássi József ford.Tennyson)
az izzó dél fehér csóvákat dobna a hátukra
(1934 József Attila ford.Stancu)
Akár a városháza tornya, oly árnyékot dob a habokra, midőn haraggal homlokán az álmos órjás talpra áll
(1957 Pilinszky János)
4. tárgyas
〈vki v. vmely ellenállhatatlan erő〉 vhova, ill. vmely (rossz) helyzetbe, állapotba taszít, lök vkit, vmit
Szabadságért küzdött az iu, S börtönbe dobták, ottan űl
(1846 Petőfi Sándor)
[az idegen] egy hatalmas lökéssel több lépésnyire dobott magától, úgy, hogy én hátra hanyatlottam
(1863 Lauka Gusztáv)
[imádottját] a kérlelhetetlen végzet csakugyan az iu Smittsohn karjaiba dobta
(1882 Szabó Ignác)
szégyenbe és gyalázatba akar engem dobni
(1912 Csáth Géza)
a sors egy új s magasabb, mindenesetre más miliőbe dobott s itt kell helyt állanom
(1932 Móricz Zsigmond)
4a. tárgyas (szleng)
〈nőt v. férfit〉 szerelmi kapcsolat hirtelen megszakításával elküld, ill. elhagy, otthagy
Engem dobott? Az életét dobta el magától! […] Szentes után, a Tisza-híd táján rohant neki egy betonoszlopnak
(1964 Népszabadság jan. 11.)
feleséget kell hogy szerezzünk, de nem úgy, hogy egy partnerrel kielégítjük a nemi vágyainkat, és utána már dobjuk egymást
(1982 Géczi János)
[a francia vendéglős] dobja Meget egy másik, igaz, szintén eléggé bombázó szőkeség kedvéért
(1997 Magyar Hírlap)
4b. tárgyas
〈magát〉 (vhonnan ellódulva) lendíti, veti 〈vmilyen helyzetbe v. vhova〉
Várából lekanyarodik Lovára dobva magát
(1828 Császár Ferenc)
féltem, hogy a kerekek alá fogja magát dobni
(1865 Lauka Gusztáv)
fiakkerbe dobta magát, vágtatott a Hotel Wandhoz
(1885 Jókai Mór)
[Philomelus] egy kiálló, lejtős sziklára szorítva a mélységbe dobta magát 354-ben, hogy ne kelljen az ellenség kezébe jutnia
(1904 ÓkoriLex.)
váratlanul hanyatt dobta magát a dívánon
(1918 Füst Milán)
Egyesek rohanva menekültek, mások a kövezetre dobták magukat
(1958 Méray Tibor)
hasra dobta magát
(2003 Bíró Kriszta)
4c. tárgyatlan (tárgyragos határozóval)
〈magán v. testrészén〉 (fekvő helyzetében) lendít
a beteg egyet dobott magán
(1872 Tolnai Lajos)
Mondtam, csinálja meg holnapra a kaszát, csak egyet dobott a vállán
(1905 Magyar Nyelv)
[Peters] részegen horkol, nagyokat dob magán
(1929 Peéry Piri)
A haldokló felhorkant, egyet dobott magán
(1935 Sándor Kálmán)
4d. tárgyas
〈vmely testrészét〉 vmely irányba v. vhova lendíti
Balga vígan éli napját. A bocskorba dobja lábát, S úgy megy, mint a gondolat
(1830 Vörösmarty Mihály)
[a csősz] Fölébredt és fölebb tápászkodott, Száját, ameddig nyult, széjjelnyitotta, Leásitozván egy hang-nyolcadot; Majd ökleit szeme gödrébe dobta
(1850 Arany János)
jobbtérde fölé dobott balbokáját markában tartotta
(1946 Illyés Gyula)
fejét is gúnyos utánzással fölfelé dobta, szemeit forgatva
(1967 Vágó Márta)
5. tárgyas (átv is)
〈haderőt vmely hadszíntérre〉 harcolni juttat
[Görgey] a többi erőket mind dobja a jobbpartra
(1849 Kossuth Lajos)
[a vezérkar] új hadosztályokat dobott a keleti frontra
(1945 Darvas József)
[az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének] problémái vannak azzal is, hogy rövid idő leforgása alatt hadszíntérre dobjon harcoló erőket
(1999 Magyar Hírlap)
6. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy hirtelen döntéssel (nagy mennyiségben) megvételre kínál vmit〉
Éltét mi könnyedén árúba dobta!
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
a kiadók üzletemberek, akik nem merő nagylelkűségből dobják piacra a jobbnál jobb könyveket
(1947 Hegedüs Géza)
[a cég] több érdekeltségét is tőzsdére dobja
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: agyondob, általdob, előredob, hátradob, hazadob, hozzádob, idedob, mellédob, rádob, továbbdob, üt-dob
Vö. CzF. dob³; ÉrtSz. dob¹; SzólKm. dob²; TESz. dob¹; ÉKsz. dob¹; ÚMTsz. dob¹

dob² fn 3A1

1. ’henger v. üst alakú, egyik v. mindkét végén membránnal ellátott(, csavarszerkezettel hangolható) ütőhangszer, amelyet (dobverővel) ütve szólaltatnak meg’ ❖ Dob, síp, több muzsikák egyszerre zendülnek (1772 Bessenyei György¹ CD01) | [a puskások] azokra a’ jelekre, mellyek a’ dobbal tétetnek figyelmetesek légyenek (1809 Tanárky Mihály 8462004, 78) | a csengetyűs dobok, miket [a bajadérok] fejük fölött összeütnek (1856 Jókai Mór C2259, 156) | katonazene harsan a házak között, cintányér csattan, pereg a dob (1928 Dsida Jenő CD01) | A dob hangjának tompítására egy kendő szolgál, mellyel a hangszer felületét letakarják (1930 ZeneiLex. CD49) | dobok buffogása (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 211) | azt álmodja, hogy […] egy különös csontból való dobverővel üt egy dobot (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 109) | megperdült a falusi kisbíró dobja, hogy „közhírré tétessék” az a gyűlés, ahol a falu nincstelenjei szabadon szólhattak a földről (1993 Karakai Győző CD52).

1a. ’ez a hangszer mint a közfigyelem felkeltésének v. az árverésnek a jelképe’ ❖ Asztal, pad, szék, ágy, ajtó, kép […] dobra jutott (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 290) | Dobra került várak (1882 Jókai Mór CD18) | a gondfelhős esztendők emésztő bajai, hiábavaló próbálkozásai után csak dobra kellett kerülnie a bákodi tanyának is (1933 Éber Ernő CD10) dobra üt vmit (kissé rég) a) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ [a képmutatók] minden aprólékos jó-tétteket dobra ütik, és azt akarnák, hogy kiki látná, kiki ditsérné, és magaſztalná öket (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | titkaimat nem akarám dobra ütni (1844 Nagy Ignác 8324012, 73) | az esküvőt a legnagyobb titokban tartják meg. Az ilyesmi különben is két ember dolga, minek azt előre dobra ütni (1926 Krúdy Gyula CD54) | Arra kérjük az igazgatót, […] hogy végre üsse dobra a programját, árulja el, hogy milyen műsora lesz (1940 Soproni Szemle CD52) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ Innen kell […] Pompás hajlékát dobra ttetni szemeivel látni (1798 Nánásy Benjámin C3301, 2) | ha két hónapig meg nem kapja Frankfurtból a törlesztő kölcsönt, menthetlenül dobra ütik még aranyos ruháját is (1847 Kuthy Lajos 8261006, 251) | Az ősi birtokot egy szép tavaszi napon dobra ütötték (1896 Mikszáth Kálmán 8312010, 24) | Volt még két ökröm, vontató: dobra ütik holnap, elviszi az adó (1934 József Attila ford.–Densusianu 9282224, 73) dobra ver vmit a) (minőségjelzővel is) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ A’ ki tsuf nevetéel emlegeti másnak fogyatkozát, nagy keſerüſéggel fogja tapaſztalni, hogy az ö tulajdon vétkeit is, hangos dobra verik (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 30) | országszerte Az uj kánont dobra verte (1853 Edvi Illés Pál ford.–Pfeffel C1548, 139) | Ha dobra verem szerencsémet [ti. hogy nagy vagyont örököltem], azonnal megrohannak, reggeltől-estig kilincselnek nálam (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 98) | Az Egyesült Államok […] a nagy nyilvánosság előtt verte dobra, hogy Moszkva segítségére kíván sietni (1998 Magyar Hírlap CD09) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ [akik a lóvásáron] megjelennek, jobbadán legelőször látják éltükben azon lovakat, mellyek dobra verendők, minélfogva nem igen csudálkozhatni […] a’ venni akarók’ határozatlanságán (1838 Széchenyi István CD1501) | [a hagyatékból] a házat és benne levő holmit […] átadtam a város bírójának, hogy veresse dobra (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 345) | Nyakunkra nőtt a házbér Mit ha fizetni nem bírunk A háziúr is dobra veri érte Fejünk alól utolsó vánkosunk (1926 Kassák Lajos CD10) | összehívták Bécs valamennyi szatócsát, krejzlerájosát [= szatócsát], ócskását, és dobra verték a levitézlett palota valamennyi műkincsét (1991 Kertész Imre² CD41) | apja megbízásából akarja megvenni a dobra vert birtokot (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e hangszerrel való zenélés, dobolás, ill. az annak eredményeként létrejött hang (mint szólam)’ ❖ benn a’ Familia ſzönyegeken ült, Bank, és Doktor Solander Urakot, dob, muka, és tántzokkal múlatták (1796 Parnasszusi időtöltés 7036019, 36) | az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéel, és úſzáal tltik (1796 Baranyi László 7016010, 367) | Mi, nagy urak azért szeretjük különösen az operákat és egyéb zenés előadásokat, mert az ember nem kénytelen oda figyelmezni, […] fecseghet kedve szerint; azért meghallja a dobot is, a klarinétot is (1854 Jókai Mór C2244, 269) | mind gyorsabb, gyorsabb lett a dob tempója (1931 Szabó Dezső 9623013, 146) | [előfordul,] hogy a dob szinkópálással vagy önálló ütemegységekkel, mintegy ritmikus kontrapunkt gyanánt, egyenesen „ellene dolgozik” a dallam ritmusának (1931 ZeneiLex. CD49).

3. (Műsz) ’〈vmely gépben, eszközben:〉 henger v. hasáb alakú, belül rendsz. üres, forgatható alkatrész, amelynek palástját v. belső üregét használják vmilyen célra’ ❖ A két tengely megfelelő dobjait egyegy végtelen láncz köti egybe (1846 Hetilap CD61) | Készitett t. i. egy kis centrifugál fúvót, melynek dobja 16’’ átmérőjü (1854 Mikó Imre C1372, XXX) | E készülékben [ti. a gázórában] van egy, négy egyenlő részre osztott dob, melly tengelye körül foroghat (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ezzel a Baranyi Évával esett meg tavaly, hogy majd belebukott a cséplőgép dobjába (1890 Terescsényi Gyula C4116, 80) | Pelle István etető a bíró szérüjén a cséplőgépnél, a gép búg, ő fennáll a dob mellett, Piros István megoldja s úgy adogatja neki a kévéket s ő eregeti bele a kalászos búzát a gépbe (1934 Nagy Lajos 9472007, 77) | Az elöltöltős, csappantyús, külsőkakasos rendszerű fegyverek dobjai 6–6 töltés befogadására alkalmasak (1992 Körmöczi Katalin CD17) | ha hat év körüli autót vásárolunk, alaposan meg kell győződni a futómű, a fékek és a kipufogócső, valamint a dobok állapotáról (1996 Magyar Hírlap CD09) | A húsz fokkal megdöntött dob és a betöltő nyílás jócskán megkönnyíti a mosnivaló ki- és bepakolását (2000 Lakáskultúra CD39).

4. (Ját) ’〈tekepálya végén:〉 az a félhenger alakú, rendsz. deszkából való építmény, amelyen az elhajított golyó felgördül, s onnan a dobó felé lejtő vályúba beesik’ ❖ A szinészek már délelőtt kugliztak és a fagolyók messzehangzóan ütődtek a kuglizó dobjához (1911 Krúdy Gyula C2844, 74).

5. (Ép) ’közvetlenül a kupola alatt levő hengeres v. sokszögű falazott építészeti elem; kupoladob, tambur’ ❖ Gazdagabb tagozatú a 20 öl magas, de nehézkes kupola [ti. a ljubljanai székesegyházé], mely a négyzet fölött magas dobon emelkedik. E dob 1841-ben épűlt (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Péter mégegyszer megnézte a templomot, melynek a dobon ülő piros kupolája körül négy toronyba kongtak a harangok (1938 Németh László² 9485001, 25) | [A pécsi dzsámi] minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

6. (rég, Anat) ’A hallószerv vmely része.’

6a. ’dobüreg’ ❖ Az Hallásnak ürege a’ vakszemcsontnak kösziklás részében vagyon: osztatik 1. külsö hallásjárásra, 2. dobra, mellyben az hallásnak négy tsontyai vagynak, 3. labirintusra, és 4. belsö hallásjárásra (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 17).

6b. ’dobhártya’ ❖ flek dobján leg-érzékenyebb hangot t hír (1787 Magyar Kurír C6330, 603) | [a hangok] a’ fülnek lyukában lévö dobot, és azon belöl annak tsigájában tziterai meſterséggel el-rakattatott inakot tsapdosſák (1793 Mátyus István C3072, 105) | Hol egy kendő? Amivel fülét bedugja ... Mindjárt megreped a dobja (1878 Boruth Elemér C1170, 74).

7. (Orvos/nyj) ’〈a lágyéktáji mirigyeken:〉 nemi fertőzés folytán keletkezett gennyes daganat’ ❖ Ha a’ frantzos méreg a’ ſzemérem teſt krl az agyék haylak’ [!] (ingven) ikrás huſaiba (glandulae) vitetdik, és ottan valami daganatot és keménységet okoz, akkor a’ nyavalya Bujamirigynek avagy Dobnak (Bubo venereus) neveztetik (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 94) | Schmidt véleménye, hogy a’ dob mindég a’ másodszori bujadögnek bizonysága (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 147) | Bujakóros fertőzés következtében több helyen szoktak mirigy daganatok képlődni, de legközönségesebb az, mely az ágyékon támad s dobnak neveztetik (1861 Lengyel Dániel 8270005, 343) | Szó esett azután mindenféléről a nemi élet köréből, – a nemi betegségekről, a tripperről, […] a népiesen dob-nak nevezett ágyéktáji fekélyről, a szifiliszről (1949 Nagy Lajos 9472005, 201).

Ö: cséplő~, csörgő~, forgó~, hímző~, kábel~, kipufogó~, kis~, kötél~, kupola~, nagy~, sámán~, üst~.

Fr: fül.

ÖU: fül~, török~.

ÖE: ~hang, ~henger, ~kór, ~pálca, ~perdülés, ~pergetés, ~riadás, ~ropogás, ~ütés, ~ütő, ~verés, ~zaj.

Sz: dobocska.

Vö. CzF. dob², dobot szíjra!; ÉrtSz. dob²; SzólKm. dob¹; TESz. dob²; ÉKsz. dob²; SzT.; ÚMTsz. dob³

dob² főnév 3A1
1.
henger v. üst alakú, egyik v. mindkét végén membránnal ellátott(, csavarszerkezettel hangolható) ütőhangszer, amelyet (dobverővel) ütve szólaltatnak meg
Dob, síp, több muzsikák egyszerre zendülnek
(1772 Bessenyei György¹)
[a puskások] azokra a’ jelekre, mellyek a’ dobbal tétetnek figyelmetesek légyenek
(1809 Tanárky Mihály)
a csengetyűs dobok, miket [a bajadérok] fejük fölött összeütnek
(1856 Jókai Mór)
katonazene harsan a házak között, cintányér csattan, pereg a dob
(1928 Dsida Jenő)
A dob hangjának tompítására egy kendő szolgál, mellyel a hangszer felületét letakarják
(1930 ZeneiLex.)
dobok buffogása
(1937 Szentiványi Jenő)
azt álmodja, hogy […] egy különös csontból való dobverővel üt egy dobot
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
megperdült a falusi kisbíró dobja, hogy „közhírré tétessék” az a gyűlés, ahol a falu nincstelenjei szabadon szólhattak a földről
(1993 Karakai Győző)
1a.
ez a hangszer mint a közfigyelem felkeltésének v. az árverésnek a jelképe
Asztal, pad, szék, ágy, ajtó, kép […] dobra jutott
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Dobra került várak
(1882 Jókai Mór)
a gondfelhős esztendők emésztő bajai, hiábavaló próbálkozásai után csak dobra kellett kerülnie a bákodi tanyának is
(1933 Éber Ernő)
dobra üt vmit (kissé rég)
a)
kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit
[a képmutatók] minden aprólékos jó-tétteket dobra ütik, és azt akarnák, hogy kiki látná, kiki ditsérné, és magaſztalná öket
(1774 Vajda Sámuel)
titkaimat nem akarám dobra ütni
(1844 Nagy Ignác)
az esküvőt a legnagyobb titokban tartják meg. Az ilyesmi különben is két ember dolga, minek azt előre dobra ütni
(1926 Krúdy Gyula)
Arra kérjük az igazgatót, […] hogy végre üsse dobra a programját, árulja el, hogy milyen műsora lesz
(1940 Soproni Szemle)
b)
árverésre bocsát, elárverez vmit
Innen kell […] Pompás hajlékát dobra ttetni szemeivel látni
(1798 Nánásy Benjámin)
ha két hónapig meg nem kapja Frankfurtból a törlesztő kölcsönt, menthetlenül dobra ütik még aranyos ruháját is
(1847 Kuthy Lajos)
Az ősi birtokot egy szép tavaszi napon dobra ütötték
(1896 Mikszáth Kálmán)
Volt még két ökröm, vontató: dobra ütik holnap, elviszi az adó
(1934 József Attila ford.Densusianu)
dobra ver vmit
a) (minőségjelzővel is)
kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit
A’ ki tsuf nevetéel emlegeti másnak fogyatkozát, nagy keſerüſéggel fogja tapaſztalni, hogy az ö tulajdon vétkeit is, hangos dobra verik
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
országszerte Az uj kánont dobra verte
(1853 Edvi Illés Pál ford.Pfeffel)
Ha dobra verem szerencsémet [ti. hogy nagy vagyont örököltem], azonnal megrohannak, reggeltől-estig kilincselnek nálam
(1930 Kosztolányi Dezső)
Az Egyesült Államok […] a nagy nyilvánosság előtt verte dobra, hogy Moszkva segítségére kíván sietni
(1998 Magyar Hírlap)
b)
árverésre bocsát, elárverez vmit
[akik a lóvásáron] megjelennek, jobbadán legelőször látják éltükben azon lovakat, mellyek dobra verendők, minélfogva nem igen csudálkozhatni […] a’ venni akarók’ határozatlanságán
(1838 Széchenyi István)
[a hagyatékból] a házat és benne levő holmit […] átadtam a város bírójának, hogy veresse dobra
(1901 Gárdonyi Géza)
Nyakunkra nőtt a házbér Mit ha fizetni nem bírunk A háziúr is dobra veri érte Fejünk alól utolsó vánkosunk
(1926 Kassák Lajos)
összehívták Bécs valamennyi szatócsát, krejzlerájosát [= szatócsát], ócskását, és dobra verték a levitézlett palota valamennyi műkincsét
(1991 Kertész Imre²)
apja megbízásából akarja megvenni a dobra vert birtokot
(1996 Magyar Hírlap)
2.
e hangszerrel való zenélés, dobolás, ill. az annak eredményeként létrejött hang (mint szólam)
benn a’ Familia ſzönyegeken ült, Bank, és Doktor Solander Urakot, dob, muka, és tántzokkal múlatták
(1796 Parnasszusi időtöltés)
az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéel, és úſzáal tltik
(1796 Baranyi László)
Mi, nagy urak azért szeretjük különösen az operákat és egyéb zenés előadásokat, mert az ember nem kénytelen oda figyelmezni, […] fecseghet kedve szerint; azért meghallja a dobot is, a klarinétot is
(1854 Jókai Mór)
mind gyorsabb, gyorsabb lett a dob tempója
(1931 Szabó Dezső)
[előfordul,] hogy a dob szinkópálással vagy önálló ütemegységekkel, mintegy ritmikus kontrapunkt gyanánt, egyenesen „ellene dolgozik” a dallam ritmusának
(1931 ZeneiLex.)
3. (Műsz)
〈vmely gépben, eszközben:〉 henger v. hasáb alakú, belül rendsz. üres, forgatható alkatrész, amelynek palástját v. belső üregét használják vmilyen célra
A két tengely megfelelő dobjait egyegy végtelen láncz köti egybe
(1846 Hetilap)
Készitett t. i.tudniillik egy kis centrifugál fúvót, melynek dobja 16’’ átmérőjü
(1854 Mikó Imre)
E készülékben [ti. a gázórában] van egy, négy egyenlő részre osztott dob, melly tengelye körül foroghat
(1857 Vasárnapi Újság)
Ezzel a Baranyi Évával esett meg tavaly, hogy majd belebukott a cséplőgép dobjába
(1890 Terescsényi Gyula)
Pelle István etető a bíró szérüjén a cséplőgépnél, a gép búg, ő fennáll a dob mellett, Piros István megoldja s úgy adogatja neki a kévéket s ő eregeti bele a kalászos búzát a gépbe
(1934 Nagy Lajos)
Az elöltöltős, csappantyús, külsőkakasos rendszerű fegyverek dobjai 6–6 töltés befogadására alkalmasak
(1992 Körmöczi Katalin)
ha hat év körüli autót vásárolunk, alaposan meg kell győződni a futómű, a fékek és a kipufogócső, valamint a dobok állapotáról
(1996 Magyar Hírlap)
A húsz fokkal megdöntött dob és a betöltő nyílás jócskán megkönnyíti a mosnivaló ki- és bepakolását
(2000 Lakáskultúra)
4. (Ját)
〈tekepálya végén:〉 az a félhenger alakú, rendsz. deszkából való építmény, amelyen az elhajított golyó felgördül, s onnan a dobó felé lejtő vályúba beesik
A szinészek már délelőtt kugliztak és a fagolyók messzehangzóan ütődtek a kuglizó dobjához
(1911 Krúdy Gyula)
5. (Ép)
közvetlenül a kupola alatt levő hengeres v. sokszögű falazott építészeti elem; kupoladob, tambur
Gazdagabb tagozatú a 20 öl magas, de nehézkes kupola [ti. a ljubljanai székesegyházé], mely a négyzet fölött magas dobon emelkedik. E dob 1841-ben épűlt
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Péter mégegyszer megnézte a templomot, melynek a dobon ülő piros kupolája körül négy toronyba kongtak a harangok
(1938 Németh László²)
[A pécsi dzsámi] minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt
(1993 A magyarság kézikönyve)
6. (rég, Anat)
A hallószerv vmely része.
6a.
Az Hallásnak ürege a’ vakszemcsontnak kösziklás részében vagyon: osztatik 1. külsö hallásjárásra, 2. dobra, mellyben az hallásnak négy tsontyai vagynak, 3. labirintusra, és 4. belsö hallásjárásra
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
6b.
flek dobján leg-érzékenyebb hangot t hír
(1787 Magyar Kurír)
[a hangok] a’ fülnek lyukában lévö dobot, és azon belöl annak tsigájában tziterai meſterséggel el-rakattatott inakot tsapdosſák
(1793 Mátyus István)
Hol egy kendő? Amivel fülét bedugja ... Mindjárt megreped a dobja
(1878 Boruth Elemér)
7. (Orvos/nyj)
〈a lágyéktáji mirigyeken:〉 nemi fertőzés folytán keletkezett gennyes daganat
Ha a’ frantzos méreg a’ ſzemérem teſt krl az agyék haylak’ [!] (ingven) ikrás huſaiba (glandulae) vitetdik, és ottan valami daganatot és keménységet okoz, akkor a’ nyavalya Bujamirigynek avagy Dobnak (Bubo venereus) neveztetik
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
Schmidt véleménye, hogy a’ dob mindég a’ másodszori bujadögnek bizonysága
(1830 Horváth József ford.Wendt)
Bujakóros fertőzés következtében több helyen szoktak mirigy daganatok képlődni, de legközönségesebb az, mely az ágyékon támad s dobnak neveztetik
(1861 Lengyel Dániel)
Szó esett azután mindenféléről a nemi élet köréből, – a nemi betegségekről, a tripperről, […] a népiesen dob-nak nevezett ágyéktáji fekélyről, a szifiliszről
(1949 Nagy Lajos)
Fr: fül
ÖU: füldob, törökdob
ÖE: dobhang, dobhenger, dobkór, dobpálca, dobperdülés, dobpergetés, dobriadás, dobropogás, dobütés, dobütő, dobverés, dobzaj
Sz: dobocska
Vö. CzF. dob², dobot szíjra!; ÉrtSz. dob²; SzólKm. dob¹; TESz. dob²; ÉKsz. dob²; SzT.; ÚMTsz. dob³

Beállítások