dolgozó mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → dolgoz, dolgozik.

II. mn 1A

(rendszeres) szellemi v. fizikai munkát végző és abból élő, ill. (vhol) munkaviszonnyal rendelkező 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Igy jár a’ dolgozó föld-népe végtére, Hol ügyét a’ Király nem véſzi ſzivére, A’ nép éjjel nappal ha másnak dolgozik, […] El-véſz utollyára minden eſze kedve (1785 Göböl Gáspár 7121009, 81) | A dolgozó embernek télen egészséges egy pohár bor, s kis pohár pálinka dolog előtt (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 14) | Minden öntudatos, dolgozó nőnek céltudatosan kellene magát müvelnie szakmájában (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja 2122001, 34) | Hamarosan elindul olcsó könyvtársorozatunk, amelynek egyik főfeladata, hogy nagy példányszámban, olcsón juttassa dolgozó népünkhöz a klasszikus magyar, külföldi és szovjet irodalom legjobb olvasmányait (1954 Darvas József 9101008, 167) | [Oroszországban] a dolgozó népesség óriási többségét kispolgári – főként paraszti – rétegek alkották, a nagyüzemi munkásság létszáma 1915-ben 2 730 000 fő volt, vagyis a dolgozók mintegy 4–5 százaléka (1991 Magyar Tudomány 2037013, 1498).

a. ’〈a kézre mint a munkát végző(, szorgalmas) ember jelképére vonatkoztatva〉’ ❖ A’ munkától régen meg-foſztatott Heſperia töviſſes górókkal [= kórókkal] van boritva, így, isméretlen lett mezeinken a’ miv, mellyek dolgozó kezekért ſohajtanak (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 13) | igaz az, hogy minél több a dolgozó kéz, és kevesebb az ingyen evő száj akár egyes családokban, akár községben vagy államokban, annál biztosabb azok vagyonbeli jóléte (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A hadi üzemeken kívül senkinek nincs szüksége a dolgozó kezekre és a gondolkodó agyvelőre (1931 Kassák Lajos 9314012, 64).

III. fn 1A

1. (rendszeres) szellemi v. fizikai munkát végző és abból élő, ill. (vhol) munkaviszonnyal rendelkező v. munkatársként tevékenykedő személy’ ❖ Alig látſzik vér is a’ Földnek népében; Komor kedvetlenség ül-ki a’ ſzemében, Földének igen ſok réſze miveletlen, A’ dolgozóknak is munkájok kelletlen (1785 Göböl Gáspár 7121009, 74) | [a kolerajárvány idején] a Pestet körülövedző kordon miatt érezhetőleg megcsökkenvén a kereskedés, a nevezetesb műhelyekből több száz dolgozók elbocsáttattak (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 567) | Ady Endre, lapunk belső dolgozója (1899 A huszonegyéves Ady 9305002, 49) | a falun élő szellemi dolgozók, kulturális tájékozottságukban, kulturális szokásaikban alig különböznek a fizikai dolgozóktól (1975 Balla Gábor Tamás 2056010, 96) | Nagy Imre volt az, aki kenyeret, húst, tejet, zsírt, lakást, ruhát nemcsak ígérni, hanem adni is akart a dolgozóknak (1977 Méray Tibor 9434001, 70) | az egészségügyi dolgozók átlagbére az országos átlag alatt van (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’〈épületben:〉 a munkavégzés helye, helyisége, kül. dolgozószoba’ ❖ szomszédjai valának délről szűlöi’ szobájok, melly egyszersmind ebédlő, háló, dolgozó, főző, szövő, baromfi ültető (1842 e. Szentiváni Mihály 8442001, 10) | – Tessék egy kicsit várni, a nagyságos úrnál van valaki, – ez volt a helyzet s Miklós leült egy karosszékbe. Holmi félig szalón, félig várakozó szobában lehetett, onnan nyilt a professzor dolgozója (1930 Nagy Lajos 9472013, 58) | [egykori természettantanárom] budai lakásának Dunára néző dolgozójába vezetett, s ő maga íróasztala mögé ült. Kétfelől, könyvespolcán, szigorú rendben, titokzatos művek (1986 Hegyi Béla 2001012, 70).

3. (gyerm) ’az az intézmény, ahol vki állásban, alkalmazásban van; munkahely’ ❖ a szülők (de legalábbis az apák) reggelente elmennek a „dolgozóba”, s a családi élet heti ciklusa a munkára épül (1997 Magyar Hírlap CD09) | ha dolgozóba jár, plusz minden este írógépkopogásra alszom el, akkor miért nincs anyámnak sohasem elég pénze[?] (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈az államalkotó rovarok közösségében:〉 a fészeképítésért, a táplálékszerzésért, az ivadékgondozásért stb. felelős, a szaporodóképes egyedektől gyakr. megjelenésében is eltérő, fejletlen ivarszervű, ált. nőstény egyed’ ❖ Egy teljes köpüben 2000 dolgozó méh, 1400–1600 here, vagyis hím-méh, és csak egyetlenegy anya van. […] A dolgozók egész tavaszon, nyáron és ősz elején, ugyszólván folyvást szárnyon vannak és mézet gyűjtenek (1857 Fáy András¹ C1705, 166) | A termeszek és a hártyásszárnyúak államai között az a fő különbség, hogy míg a termeszek dolgozói és a katonák ivarilag visszafejlődött hímek és nőstények, addig a hártyásszárnyúaké mindig csak nőstények (1969 Urania állatvilág ford. C6211, 23) | Él nálunk néhány igazán ritka élősködő hangyafaj, melyeknek nincs dolgozójuk, a nőstényeik pedig más fajok fészkében rejtőznek (1995 Természet Világa CD50).

Ö: be~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.; SzT. ~, dolgozó-ember

dolgozó melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévdolgoz, dolgozik
II. melléknév 1A
(rendszeres) szellemi v. fizikai munkát végző és abból élő, ill. (vhol) munkaviszonnyal rendelkező 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Igy jár a’ dolgozó föld-népe végtére, Hol ügyét a’ Király nem véſzi ſzivére, A’ nép éjjel nappal ha másnak dolgozik, […] El-véſz utollyára minden eſze kedve
(1785 Göböl Gáspár)
A dolgozó embernek télen egészséges egy pohár bor, s kis pohár pálinka dolog előtt
(1844 Zimmermann Jakab)
Minden öntudatos, dolgozó nőnek céltudatosan kellene magát müvelnie szakmájában
(1929 Dolgozó Asszonyok Lapja)
Hamarosan elindul olcsó könyvtársorozatunk, amelynek egyik főfeladata, hogy nagy példányszámban, olcsón juttassa dolgozó népünkhöz a klasszikus magyar, külföldi és szovjet irodalom legjobb olvasmányait
(1954 Darvas József)
[Oroszországban] a dolgozó népesség óriási többségét kispolgári – főként paraszti – rétegek alkották, a nagyüzemi munkásság létszáma 1915-ben 2 730 000 fő volt, vagyis a dolgozók mintegy 4–5 százaléka
(1991 Magyar Tudomány)
a.
〈a kézre mint a munkát végző(, szorgalmas) ember jelképére vonatkoztatva〉
A’ munkától régen meg-foſztatott Heſperia töviſſes górókkal [= kórókkal] van boritva, így, isméretlen lett mezeinken a’ miv, mellyek dolgozó kezekért ſohajtanak
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
igaz az, hogy minél több a dolgozó kéz, és kevesebb az ingyen evő száj akár egyes családokban, akár községben vagy államokban, annál biztosabb azok vagyonbeli jóléte
(1854 Vasárnapi Újság)
A hadi üzemeken kívül senkinek nincs szüksége a dolgozó kezekre és a gondolkodó agyvelőre
(1931 Kassák Lajos)
III. főnév 1A
1.
(rendszeres) szellemi v. fizikai munkát végző és abból élő, ill. (vhol) munkaviszonnyal rendelkező v. munkatársként tevékenykedő személy
Alig látſzik vér is a’ Földnek népében; Komor kedvetlenség ül-ki a’ ſzemében, Földének igen ſok réſze miveletlen, A’ dolgozóknak is munkájok kelletlen
(1785 Göböl Gáspár)
[a kolerajárvány idején] a Pestet körülövedző kordon miatt érezhetőleg megcsökkenvén a kereskedés, a nevezetesb műhelyekből több száz dolgozók elbocsáttattak
(1831 Kazinczy Ferenc)
Ady Endre, lapunk belső dolgozója
(1899 A huszonegyéves Ady)
a falun élő szellemi dolgozók, kulturális tájékozottságukban, kulturális szokásaikban alig különböznek a fizikai dolgozóktól
(1975 Balla Gábor Tamás)
Nagy Imre volt az, aki kenyeret, húst, tejet, zsírt, lakást, ruhát nemcsak ígérni, hanem adni is akart a dolgozóknak
(1977 Méray Tibor)
az egészségügyi dolgozók átlagbére az országos átlag alatt van
(1993 Országgyűlési Napló)
2.
〈épületben:〉 a munkavégzés helye, helyisége, kül. dolgozószoba
szomszédjai valának délről szűlöi’ szobájok, melly egyszersmind ebédlő, háló, dolgozó, főző, szövő, baromfi ültető
(1842 e. Szentiváni Mihály)
– Tessék egy kicsit várni, a nagyságos úrnál van valaki, – ez volt a helyzet s Miklós leült egy karosszékbe. Holmi félig szalón, félig várakozó szobában lehetett, onnan nyilt a professzor dolgozója
(1930 Nagy Lajos)
[egykori természettantanárom] budai lakásának Dunára néző dolgozójába vezetett, s ő maga íróasztala mögé ült. Kétfelől, könyvespolcán, szigorú rendben, titokzatos művek
(1986 Hegyi Béla)
3. (gyerm)
az az intézmény, ahol vki állásban, alkalmazásban van; munkahely
a szülők (de legalábbis az apák) reggelente elmennek a „dolgozóba”, s a családi élet heti ciklusa a munkára épül
(1997 Magyar Hírlap)
ha dolgozóba jár, plusz minden este írógépkopogásra alszom el, akkor miért nincs anyámnak sohasem elég pénze[?]
(2002 Magyar Hírlap)
4.
〈az államalkotó rovarok közösségében:〉 a fészeképítésért, a táplálékszerzésért, az ivadékgondozásért stb. felelős, a szaporodóképes egyedektől gyakr. megjelenésében is eltérő, fejletlen ivarszervű, ált. nőstény egyed
Egy teljes köpüben 2000 dolgozó méh, 1400–1600 here, vagyis hím-méh, és csak egyetlenegy anya van. […] A dolgozók egész tavaszon, nyáron és ősz elején, ugyszólván folyvást szárnyon vannak és mézet gyűjtenek
(1857 Fáy András¹)
A termeszek és a hártyásszárnyúak államai között az a fő különbség, hogy míg a termeszek dolgozói és a katonák ivarilag visszafejlődött hímek és nőstények, addig a hártyásszárnyúaké mindig csak nőstények
(1969 Urania állatvilág ford.)
Él nálunk néhány igazán ritka élősködő hangyafaj, melyeknek nincs dolgozójuk, a nőstényeik pedig más fajok fészkében rejtőznek
(1995 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.; SzT. ~, dolgozó-ember

Beállítások