dombhát fn 2A (vál)

’hosszan elnyúló domb, ill. annak lankás teteje, gerince’ ❖ [Eger] mintha leélt idejét álmodná vissza, megaggott Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 99) | Sopronmegye két félre oszlik: a keletire […], és a nyugatira, melyet hegyek és dombhátak borítanak (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az Őrség] egyedülálló településformái az ún. szerek (a leghíresebb közülük Pityerszer): ezek dombháton épült, hagyományosan gyepűvel (élősövénnyel) körülvett, összetartozó házcsoportok (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

dombhát főnév 2A (vál)
hosszan elnyúló domb, ill. annak lankás teteje, gerince
[Eger] mintha leélt idejét álmodná vissza, megaggott Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja
(1827 Vörösmarty Mihály)
Sopronmegye két félre oszlik: a keletire […], és a nyugatira, melyet hegyek és dombhátak borítanak
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az Őrség] egyedülálló településformái az ún.úgynevezett szerek (a leghíresebb közülük Pityerszer): ezek dombháton épült, hagyományosan gyepűvel (élősövénnyel) körülvett, összetartozó házcsoportok
(1993 A magyarság kézikönyve)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások