délnyugati mn 1A3

1. ’délnyugat felé eső 〈irány〉, ill. ilyen irányú 〈fekvés, tájolás〉’ ❖ a’ magas Atlás […] délnyugoti irányban fut végig Fez határain (1831 Zádor Elek 8532009, 152) | bizonyos magasságban fekvő hegyoldalak, kivált a dél-keleti és dél-nyugati fekvésűek a legkellemesebb téli éghajlatnak örvendenek (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | szépen észlelhető a ferde rétegzés pl. a Kigyósforrás melletti feltárásban, ahol uralkodóan délnyugati folyásirányt lehetett megállapítani (1937 Szádeczky-Kardoss Elemér CD52) | a teraszok, erkélyek legyenek déli, délnyugati tájolásúak (1997 Lakáskultúra CD39).

2. (földrajzi név előtagjaként is) ’〈vmely területnek, természeti képződménynek, építménynek stb.〉 délnyugatra eső 〈része, oldala, pontja〉’ ❖ Magyar országnak délnyúgoti (sudwest) szélein (1805 Pethe Ferenc 8364003, 74) | [a prágai Apollinaris-templom] délnyugati tornya csak a XV. Században fejeztetett be (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Portugáliában van] Európa legdélnyugatibb pontja, a Capo de São Vicente (1922 RévaiNagyLex. C5711, 612) | az égbolt délnyugati részén (1996 Magyar Hírlap CD09) | Délnyugati-Csendesóceáni-nagymedence (1998 MagyarNagyLex. C5819, 447).

2a. ’délnyugatra eső területen élő 〈nép(csoport), népesség〉’ ❖ [Belgiumban] a’ nemzet nem volt idegen délnyugoti szomszédjához csatlódni (1839 Pulszky Ferenc ford.–Pulszky C1204, 164) | Belo-chrobatok (fehér-horvátok). A szláv népcsalád délnyugati csoportjához tartoznak (1893 PallasLex. CD02) | a délnyugati magyarságot (1937 Zsirai Miklós 9805004, 108) | délnyugati szemiták (1989 HaagLex. ford. CD1208).

2b. ’délnyugatra eső területen jellemző, ott történő v. létrejött, ill. ilyen térséggel kapcs., azt érintő, oda irányuló 〈esemény, folyamat stb.〉’ ❖ a hűséges magyar fajt ne láttassatok azért vérpadra hurczoltatni, hogy a kiontott vértől a délnyugoti szabadság, csirázó fájának életgyökere kiázzék!! (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | az orosz seregek egész délnyugati katasztrófáját (1918 Várnai Dániel CD10) | délnyugati kereskedelem (1958 Vörös Károly CD52) | [az albán társadalom] sokáig fékezte a szerb etnikum déli, délnyugati terjeszkedését (1990 Schütz István 2004011, 473).

3. ’délnyugat felől jövő, ill. onnan várható’ ❖ délnyúgoti szél: der Sdwestwind (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 150) | [az eddistone-i világítótorony] magassága 100 lábat tesz, s délnyugoti viharok uralkodásakor igen nehezen juthatni hozzá (1859 Vasárnapi Újság CD56) | délnyugati monszun (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a hosszúsági körök mentén haladva egymást váltó ÉK-i és DNy-i áramlások lépnek fel (1997 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.; SzT.

délnyugati melléknév 1A3
1.
délnyugat felé eső 〈irány〉, ill. ilyen irányú 〈fekvés, tájolás〉
a’ magas Atlás […] délnyugoti irányban fut végig Fez határain
(1831 Zádor Elek)
bizonyos magasságban fekvő hegyoldalak, kivált a dél-keleti és dél-nyugati fekvésűek a legkellemesebb téli éghajlatnak örvendenek
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
szépen észlelhető a ferde rétegzés pl.például a Kigyósforrás melletti feltárásban, ahol uralkodóan délnyugati folyásirányt lehetett megállapítani
(1937 Szádeczky-Kardoss Elemér)
a teraszok, erkélyek legyenek déli, délnyugati tájolásúak
(1997 Lakáskultúra)
2. (földrajzi név előtagjaként is)
〈vmely területnek, természeti képződménynek, építménynek stb.〉 délnyugatra eső 〈része, oldala, pontja〉
Magyar országnak délnyúgoti (sudwest) szélein
(1805 Pethe Ferenc)
[a prágai Apollinaris-templom] délnyugati tornya csak a XV. Században fejeztetett be
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Portugáliában van] Európa legdélnyugatibb pontja, a Capo de São Vicente
(1922 RévaiNagyLex.)
az égbolt délnyugati részén
(1996 Magyar Hírlap)
Délnyugati-Csendesóceáni-nagymedence
(1998 MagyarNagyLex.)
2a.
délnyugatra eső területen élő 〈nép(csoport), népesség〉
[Belgiumban] a’ nemzet nem volt idegen délnyugoti szomszédjához csatlódni
(1839 Pulszky Ferenc ford.Pulszky)
Belo-chrobatok (fehér-horvátok). A szláv népcsalád délnyugati csoportjához tartoznak
(1893 PallasLex.)
a délnyugati magyarságot
(1937 Zsirai Miklós)
délnyugati szemiták
(1989 HaagLex. ford.)
2b.
délnyugatra eső területen jellemző, ott történő v. létrejött, ill. ilyen térséggel kapcs., azt érintő, oda irányuló 〈esemény, folyamat stb.〉
a hűséges magyar fajt ne láttassatok azért vérpadra hurczoltatni, hogy a kiontott vértől a délnyugoti szabadság, csirázó fájának életgyökere kiázzék!!
(1848 Kossuth Hírlapja)
az orosz seregek egész délnyugati katasztrófáját
(1918 Várnai Dániel)
délnyugati kereskedelem
(1958 Vörös Károly)
[az albán társadalom] sokáig fékezte a szerb etnikum déli, délnyugati terjeszkedését
(1990 Schütz István)
3.
délnyugat felől jövő, ill. onnan várható
délnyúgoti szél: der Sdwestwind
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
[az eddistone-i világítótorony] magassága 100 lábat tesz, s délnyugoti viharok uralkodásakor igen nehezen juthatni hozzá
(1859 Vasárnapi Újság)
délnyugati monszun
(1933 Az állatok világa ford.)
a hosszúsági körök mentén haladva egymást váltó ÉK-i és DNy-i áramlások lépnek fel
(1997 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.; SzT.

Beállítások