döfés fn 4B

1. ’a döf igével kifejezett cselekvés’ ❖ [Agiarisz Leónidaszt] a döfés alól el-rántja (1772 Bessenyei György¹ C1075, 79).

2. ’ennek eredményeként létrejött sebesülés’ ❖ néhány döfések és vágások is vagynak rajta; sok vért köpik (1798 Bécsi Magyar Merkurius C0347, 25) | Melle összevissza volt szúrva. Tizenegy döfést lehetett rajta megolvasni (1868 Vértesi Arnold C4455, 199) | Három embert értek komoly döfések a hagyományos pamplonai bikafuttatás hétfői negyedik napján. […] Az egyik a mellébe kapott döfést, a másik a jobb arcán sérült meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vminek v. vkinek a sorsát döntően befolyásoló(, megsemmisítő) csapás’ ❖ Helvétziának ujjá-születtetése, halálos döfés Ángliának (1792 Kazinczy Miklós ford.–Gebler C2990, 401) | Mind Francziaország, mind Anglia, mondja az emlitett lap, keresztülestek a’ mostani országok’ azon criticus állapotában, mellyet forradalomnak nevezünk. Különböző időben ugyan, de egyiránt [= egyaránt] mindketten, hatalmas döfést adtak a’ hűbéri és katonai szerkezetnek (1844 Pesti Hírlap CD61) | A varázslásnak az első döfést a reformáció, a következőt a felvilágosodás és a racionalizmus korszaka adta (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 305) | A segesvári országgyűlés – utolsó döfésként – megfosztotta a közszékelyeket kiváltságaik zömétől (1992 Kordé Zoltán CD17).

4. ’szándékosan sértő, bántó megjegyzés’ ❖ Mindég kötődöl! S azt hiszed talán, Hogy én nem értem, hogy magasztalásaid, Melyekkel rólok írva szólsz, döfések? (1809–1810 Kazinczy Ferenc CD01) | Pedig én ugy jöttem be a recensióba, mint a Credóba Pilátus. Osztán ily döfést egy tanítványtól! (1810 Szemere Pál 8439067, 299) | Jut e’ czikkben a’ Pesti Hirlapnak ezer döfés (1843 Pesti Hírlap CD61) | Alig volt száma az akkori Honderűnek meg az Életképeknek, amelyben ne lett volna vagy egy döfés Petőfi ellen (1911 Schöpflin Aladár CD10).

Ö: kegyelem~.

ÖU: oldal~, tőr~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

döfés főnév 4B
1.
a döf igével kifejezett cselekvés
[Agiarisz Leónidaszt] a döfés alól el-rántja
(1772 Bessenyei György¹)
2.
ennek eredményeként létrejött sebesülés
néhány döfések és vágások is vagynak rajta; sok vért köpik
(1798 Bécsi Magyar Merkurius)
Melle összevissza volt szúrva. Tizenegy döfést lehetett rajta megolvasni
(1868 Vértesi Arnold)
Három embert értek komoly döfések a hagyományos pamplonai bikafuttatás hétfői negyedik napján. […] Az egyik a mellébe kapott döfést, a másik a jobb arcán sérült meg
(2000 Magyar Hírlap)
3.
vminek v. vkinek a sorsát döntően befolyásoló(, megsemmisítő) csapás
Helvétziának ujjá-születtetése, halálos döfés Ángliának
(1792 Kazinczy Miklós ford.Gebler)
Mind Francziaország, mind Anglia, mondja az emlitett lap, keresztülestek a’ mostani országok’ azon criticus állapotában, mellyet forradalomnak nevezünk. Különböző időben ugyan, de egyiránt [= egyaránt] mindketten, hatalmas döfést adtak a’ hűbéri és katonai szerkezetnek
(1844 Pesti Hírlap)
A varázslásnak az első döfést a reformáció, a következőt a felvilágosodás és a racionalizmus korszaka adta
(1928 TolnaiÚjLex.)
A segesvári országgyűlés – utolsó döfésként – megfosztotta a közszékelyeket kiváltságaik zömétől
(1992 Kordé Zoltán)
4.
szándékosan sértő, bántó megjegyzés
Mindég kötődöl! S azt hiszed talán, Hogy én nem értem, hogy magasztalásaid, Melyekkel rólok írva szólsz, döfések?
(1809–1810 Kazinczy Ferenc)
Pedig én ugy jöttem be a recensióba, mint a Credóba Pilátus. Osztán ily döfést egy tanítványtól!
(1810 Szemere Pál)
Jut e’ czikkben a’ Pesti Hirlapnak ezer döfés
(1843 Pesti Hírlap)
Alig volt száma az akkori Honderűnek meg az Életképeknek, amelyben ne lett volna vagy egy döfés Petőfi ellen
(1911 Schöpflin Aladár)
ÖU: oldaldöfés, tőrdöfés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások