döntés fn 4B

1. ’a dönt igével kifejezett cselekvés’ ❖ [a sziklaoszlopot] Herkules meg-rázta […], És tövestl fel-ſzakaſztván le-buktatta hírtelen, Melly döntéſſel a’ tsattano ég hangozott ſzertelen (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 211).

2. ’Ilyen cselekvéssel járó művelet, eljárás.’

2a. ’〈fakitermelésben:〉 az a művelet, amelynek során a feldolgozni kívánt fát kivágják’ ❖ A műfa tartóssága szempontjából […] a lombfáknál rendszerint a téli döntés alkalmazandó (1894 PallasLex. CD02) | [az értekezés] részletesen tárgyalja a kitermeléshez szükséges előkészületeket és előfeltételeket, majd rátér a döntés, gallyazás, szétfürészelés, kéreghántás és csúsztatás leírására (1956 Ethnographia C5347, 210).

2b. (Mezőg is) ’〈kül. szőlőművelésben:〉 ivartalan szaporítási eljárás, amelynek során az anyanövényen levő vesszőt v. hajtást a földre hajtva és földdel takarva meggyökereztetik’ ❖ A’ Dütésre vagy Homlitásra akkor vagyon ſzükség, midön a’ Szölö ſorjába némelly Tökék ki-veſznek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 220) | Döntés vagy bujtás által is lehet [gyümölcsfa]alanyokra szert tennünk […]. Döntésre vagy bujtásra körtefák alanyául alkalmas a birs (1877 Bereczki Máté C1047, 84) | [Entz Ferenc] felhívta a figyelmet a csapos művelés előnyeire, küzdelmet indított a döntés szőlőfelújítási módszere ellen (1980 Geday Gusztáv CD30) | Több tőkehiány esetén inkább döntést, düntést, buktatást vagy rokkantást (Erdély) csináltak. […] A döntés a tőkehiányok pótlásán kívül az elöregedett szőlők ifjítására is szolgált (1999 Magyar néprajz CD47).

3. ’vmely elhatározás v. állásfoglalás, ítélet kialakítása, meghozatala mint (hivatalos) tevékenység, eljárás, ill. annak eredménye’ ❖ [Czindery László] tanátsosabnak látja itt erős lábra álitani a RR határozását, s azt igy minden következhető döntések ellen bisztosságba helyheztetni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a villamos világitás ügye nem sokára döntés alá kerül (1892 Nyírvidék 8653001, 2) | A kormányzat gyakran kénytelen egyes osztályok, egyes néprétegek előtt népszerűtlen döntéseket hozni az összesség érdekében (1921 Bethlen István 9055002, 193) | a brazil játékosok a legteljesebb hidegvérrel vettek tudomásul minden játékvezetői döntést (1958 Magyar Nemzet júl. 16. C0354, 6) | [Ferenczy Bénit] döntéseiben mindig az erkölcs, a jóság, a szeretet elvitathatatlan előjoga vezérelte (1963 Pilinszky János 9531164, 192) | a döntés jogerős (1978 Domonkos István 1037008, 98).

3a. ’vmely személyt, hatóságot stb. megillető ítélkezési jog(kör)’ ❖ jogkérdések, melyektől a vád s a vádlottnak sorsa függ, szükségszerüen az esküdtszék döntése alá tartoznak (1894 PallasLex. CD02) | csakis Alláht illeti a döntés (1895 PallasLex. CD02) | a vallásviták fejedelmek és rendi gyűlések, városi tanácsok előtt folynak, azok döntése alatt (1936 Hajnal István CD42) | Politikai szempontból az volt a fő kérdés, hogy az ügyeknek mekkora csoportja kerüljön ki a kormány végső döntése alól és menjen át a független bíróság kezébe (1992 Takács Imre² 2034003, 209).

Sz: döntési.

Vö. ÉrtSz.; TESz. dönt; ÉKsz.; ÚMTsz.

döntés főnév 4B
1.
a dönt igével kifejezett cselekvés
[a sziklaoszlopot] Herkules meg-rázta […], És tövestl fel-ſzakaſztván le-buktatta hírtelen, Melly döntéſſel a’ tsattano ég hangozott ſzertelen
(1804 Kováts József¹ ford.Vergilius)
2.
Ilyen cselekvéssel járó művelet, eljárás.
2a.
〈fakitermelésben:〉 az a művelet, amelynek során a feldolgozni kívánt fát kivágják
A műfa tartóssága szempontjából […] a lombfáknál rendszerint a téli döntés alkalmazandó
(1894 PallasLex.)
[az értekezés] részletesen tárgyalja a kitermeléshez szükséges előkészületeket és előfeltételeket, majd rátér a döntés, gallyazás, szétfürészelés, kéreghántás és csúsztatás leírására
(1956 Ethnographia)
2b. (Mezőg is)
〈kül. szőlőművelésben:〉 ivartalan szaporítási eljárás, amelynek során az anyanövényen levő vesszőt v. hajtást a földre hajtva és földdel takarva meggyökereztetik
A’ Dütésre vagy Homlitásra akkor vagyon ſzükség, midön a’ Szölö ſorjába némelly Tökék ki-veſznek
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Döntés vagy bujtás által is lehet [gyümölcsfa]alanyokra szert tennünk […]. Döntésre vagy bujtásra körtefák alanyául alkalmas a birs
(1877 Bereczki Máté)
[Entz Ferenc] felhívta a figyelmet a csapos művelés előnyeire, küzdelmet indított a döntés szőlőfelújítási módszere ellen
(1980 Geday Gusztáv)
Több tőkehiány esetén inkább döntést, düntést, buktatást vagy rokkantást (Erdély) csináltak. […] A döntés a tőkehiányok pótlásán kívül az elöregedett szőlők ifjítására is szolgált
(1999 Magyar néprajz)
3.
vmely elhatározás v. állásfoglalás, ítélet kialakítása, meghozatala mint (hivatalos) tevékenység, eljárás, ill. annak eredménye
[Czindery László] tanátsosabnak látja itt erős lábra álitani a RRrendek határozását, s azt igy minden következhető döntések ellen bisztosságba helyheztetni
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
a villamos világitás ügye nem sokára döntés alá kerül
(1892 Nyírvidék)
A kormányzat gyakran kénytelen egyes osztályok, egyes néprétegek előtt népszerűtlen döntéseket hozni az összesség érdekében
(1921 Bethlen István)
a brazil játékosok a legteljesebb hidegvérrel vettek tudomásul minden játékvezetői döntést
(1958 Magyar Nemzet júl. 16.)
[Ferenczy Bénit] döntéseiben mindig az erkölcs, a jóság, a szeretet elvitathatatlan előjoga vezérelte
(1963 Pilinszky János)
a döntés jogerős
(1978 Domonkos István)
3a.
vmely személyt, hatóságot stb. megillető ítélkezési jog(kör)
jogkérdések, melyektől a vád s a vádlottnak sorsa függ, szükségszerüen az esküdtszék döntése alá tartoznak
(1894 PallasLex.)
csakis Alláht illeti a döntés
(1895 PallasLex.)
a vallásviták fejedelmek és rendi gyűlések, városi tanácsok előtt folynak, azok döntése alatt
(1936 Hajnal István)
Politikai szempontból az volt a fő kérdés, hogy az ügyeknek mekkora csoportja kerüljön ki a kormány végső döntése alól és menjen át a független bíróság kezébe
(1992 Takács Imre²)
Sz: döntési
Vö. ÉrtSz.; TESz. dönt; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások