dús mn és fn  dúzs (rég)

I. mn 12A

1. (irod) ’nagy vagyonú, igen gazdag 〈személy, csoport〉’ ❖ dús [=] […] gazdag, vagyonos (1784 Kisded szótár C0815, 17) | A dús családok közül néhány ellenségem; a nagyobb rész vagyonát nem tisztes módon szerzé (1843 Kemény Zsigmond 8235033, 74) | Simon úr dúsgazdag mágnás volt: a mesés gazdagságú Rákóczi után ő vala az összes emigránsok közt a legdúsabb (1885 Thaly Kálmán 8477008, 265) | A külföldi mintákban utazó szocializmus akarja főképpen elhitetni önmagával, hogy itt a gőgös, dús polgárság alól kell kirántani a hatalom székét (1905 Ady Endre CD0801) | míg veled éltem én, nálam jobban a dús perzsa király sem élt (1943 Radnóti Miklós ford.–Horatius 9543210, 25).

1a. (/vál) ’nagy gazdagságot tükröző, komoly anyagi értékkel bíró 〈épület, tárgy stb.〉’ ❖ dús [=] […] értékes (1784 Kisded szótár C0815, 17) | Vérbe borult ragyogó dús fegyvere (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 108) | előtte ragyog vala a grófné dús palotája, tele a fényüzés minden szeszélyes cifraságaival (1861 Arany János C6504, 85) | Bement régi dolgozószobájába. Angol butorok terpeszkedtek, kényelmesek és dúsak. Az új bérlők jómóduak lehettek (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 55) | [Erzsébet] Lajos türingiai őrgróf felesége lesz – minden képzeletet felülmúlóan dús nászajándékkal (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég) ’természeti kincsekben, anyagi v. szellemi javakban gazdag 〈ország, város〉, ill. bő termést adó, termékeny 〈terület〉’ ❖ Vólt egy nagy, viadalra-ſzokott, dús hajdani Váras; Ellenbenn Olaſz-orſzággal, ’s hol meſzſze vizével Bé-ſzakad a’ Tibris Tirhen-tengernek ölébe; Kártágó neve (1808 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius 7021030, 18) | hazátok dús, nagy, büszke hon, Méltó hazája bátor férfiaknak (1840 Vörösmarty Mihály 8524409, 343) | Népünk elhagyva áldatlan honát, Örömmel száll meg e dus földeken (1868 Szigligeti Ede C3987, 331) | 1648-1769-ig csaknem szüneteltek a felfedezések, mert elérték a keresett dús országokat (1913 RévaiNagyLex. C5704, 5) | Nekünk vannak a legdúsabb rétjeink az egész vidéken (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 328) | a dús bácskai táj (1994 Új Könyvek CD29).

2. (/vál) ’az oda való v. a részét képező (értékes) dolgokból, es. élőlényekből sokat (és sokfélét) tartalmazó’ ❖ Nem kevésbé dús az állatvilág, szürke medve, nyest, görény s vidra pompás szőremet (prémzetet) nyújt, – mig jávor- s más szarvasok nyájai, nyulak, teknősbékák, és ehető evetkék izes eledellel szolgálnak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [A 15. századbeli főpapnak, Kalmanczai Domokosnak] dús könyvtára volt (1876 Rómer Flóris CD40) | Selmec- és Körmöcbányán a kurucok eltávozásuk előtt azonkívül, hogy a császáriak a dús bányáknak semmi hasznát se vehessék, a vízemelő gépeket, bányaműveket szétrombolták (1941 Bánlaky József CD16) | Ez sohasem volt szegény környék, dús tapolcai és keszthelyi kirakodó- és állatvásárokra emlékeznek a mai öregek (1992 Konrád György 2027021, 8).

2a. ’sok(féle) értékes alapanyagból készült, tartalmas 〈étel, ital〉, ill. ilyen ételekben, italokban gazdag 〈étkezés〉’ ❖ az ebéd dús; de mi még sem eszünk (1841 Vörösmarty Mihály 8524295, 28) | A pincér nagy ezüsttálcán dús reggelit hozott (1901 Molnár Ferenc² 9453008, 78) | Dús ételek és cukrok kisded halma, Sötét rum és bor, datolya meg alma (1916 Kosztolányi Dezső 9359105, 73) | sáfrányos-gyömbéres dús tyúkhúsleves (2000 Figyelő CD2601).

2b. ’(többféle) étellel, itallal bőségesen megrakott, tele 〈tál, asztal stb.〉’ ❖ A’ gazdagoknak többnyire a’ dús asztal és a’ heverés a’ veszedelmek (1810 Berzsenyi Dániel C2561, 75) | jobb enni dús tálból, Mint a szükség barna kenyeréből! (1881 e. Szemere Miklós C3945, 350) | a régi Magyarország dús kamráiba ki nyithatott be közülünk, amely kamrák mindig úgy voltak felszerelve, mintha ínséges esztendők következnének? (1926 Krúdy Gyula CD54) | Bent a „tiszta” szobában az asztal dúsan meg van terítve: étel, ital, gyümölcsök (1971 Csurka István 9096006, 257).

3. (/vál) ’(tartalmában értékes,) változatosságában gazdag, színes’ ❖ Egykor mi más reményeim valának! Mi dús jövendőt képzelék magamnak! (1834 Eötvös József 8126022, 21) | a költői lélek dús nyelvén beszélt a müvészetről (1846 Pompéry János 8372001, 129) | A képzelet mi dús! A szók szegények! (1886 Radó Antal ford.–Dante 8383001, 10) | Kuczka új verseiben gazdagabb, színesebb költői hang bontakozik ki – költői képei dúsabbak, életszerűbbek (1954 Darvas József 9101010, 198) | pompásan dús hasonlatokkal él (1999 Új Könyvek CD29).

4. ’Vmiben gazdag.’

4a. vmivel dús (/vál) ’vmivel bőségesen rendelkező’ ❖ A’ gyönyörség mindent teremt és mindent elenyészt; – teremt kintsek és boldogságokkal dús, enyészt nyomorúság és kínokkal tömött világokat (1806 Wándza Mihály 8525012, 59) | kik zivatar-nyargalta Szepest, ’s száz bérczü Gömörnek Oldalait lakják, ’s a’ tündér Borsodot, és az Isten-itallal dús Zemplénynek téreit, ormát, Mindezek a’ várhoz jöttek sokféle csapatban (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 108) | történeti emlékekkel dús Csehország (1843 Wesselényi Miklós 8528007, 127) | rejtélyekkel dús némaság (1932 Szomory Dezső 9683009, 128) | A pompás színes felvételekkel dús macska-könyv érdekes kultúrtörténeti bevezetéssel indul (1996 Új Könyvek CD29).

4b. vmiben dús ’vmiben bővelkedő, dúskáló’ ❖ Ki kétlené, hogy a’ kit ennyi jóság ’S léleknemesség’ kincse gazdagít, Az testi kellemekben szinte [= szintén] dús? (1834 Vörösmarty Mihály 8524402, 91) | legdúsabb e vidék sóban, mi Szovátha környékén egész hegyalakban emelkedik ki (1870 Orbán Balázs 8340015, 5) | Tapasztalatokban dús élete során számtalan igazságot tanult meg (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 24) | Új kötete adatokban igencsak dús monográfia (1998 Új Könyvek CD29).

4c. ’hozzáadott szén-dioxidot tartalmazó 〈(ásvány)víz〉’ ❖ A szigorúan vett ásványvízpiac a szénsavtartalom alapján további három szegmensre bontható: szénsavmentes (csendes), enyhén szénsavas és szénsavas (dús) (2000 Médiafigyelő CD2603).

5. ’jelentős mennyiségű, mértékű, ill. sűrű(n egymás mellett levő részekből álló)’ ❖ dús osorára [= uzsorára] ſiet (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 11) | Dús aggodalommal hallotta, miként figyelmezteté Trenchinnek 2-ik követe a királyi városokat, hogy a törvényhozásba tetleges béfolyások nincs (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Orgonabokrok, akáczfák váltották fel a dúsan termő gyümölcsfákat (1858 Szendrey Júlia 8440012, 52) | Az isten dus áldása rajtatok (1871 Rákosi Jenő 8385003, 12) | azon nők birnak a legdúsabb, leghosszabb hajjal, kik azt soha le nem nyiratták, csak végét nyirbálják meg olykor (1885 Wohl Janka 8529005, 252) | A palást anyaga zöldszínű négylevelű rozettákkal mintázott szederjes (bíbor) bizánci selyemszövet, melyet dús aranyhímzés borít (1939 Bárányné Oberschall Magda CD43) | Párna dús csíkozással (1981 NéprajziLex. CD47) | a csokornyakkendőt ugyanazzal a technikával kell kötni a dúsan zsabózott ingre, mint lent a cipőfűzőt (1996 Magyar Hírlap CD09).

5a. (Bánya) ’olyan 〈nyers érc〉, amelyben nagy(obb) mennyiségben van a belőle kinyerhető fém’ ❖ Az ér kövét aztán különválogatják, osztályozzák, a dúsabb a száraz kallóba kerül, a soványabb a nedves kallóba (1872 Jókai Mór 8209005, 152) | A bányaipar termékei különféle minőségben találhatók: vannak dús ércek, jó ércek, és szegény ércek (1893 PallasLex. CD02) | A termelt vasérczek egy részét, nevezetesen a pržići bánya dús érczeit külföldre viszik (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

5b. (vál, átv is) ’bőségesen, gazdagon áradó 〈forrás(víz)〉’ ❖ nőd, fiad, mi sorsra várjanak, Ha elvonulsz az élet’ dús erétől, Hol emberléted’ boldogsága forr ki (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 273) | A Lobogó előtt egy más, talán még ennél is dúsabb forrás buzog fel, melynek vizét melegitve használják a közeli fürdő-szobákban (1869 Orbán Balázs CD22) | A jószágtartás, pásztorkodás Szegednek hosszú évszázadokon át egyik legdúsabb megélhetési forrása (1968 Bálint Sándor 9022001, 43) | Nitrogéngáztól pezsgő, dús vizű forrásaik patakja […] télen nem fagy be (1997 Magyarország földje CD05).

5c. (kissé rég) ’busásan jövedelmező’ ❖ ők dús hívatalokban Húzzák a fizetést (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 243) | Beatrixnak a trónon maradása esetére a pápai herczegek számára […] dús magyarországi javadalmakat helyezett kilátásba (1908 Berzeviczy Albert CD55) | a vagyon, a dús állás csak rontja az erkölcsöket (1941 Schöpflin Aladár CD10).

6. ’sűrű, tömény 〈folyékony anyag〉, ill. nagy sűrűségű, vmely anyagban gazdag 〈füst, pára stb.〉’ ❖ Ittam müvészet poharából Kábitó, drága, dús italt (1875 Gáspár Imre C1854, 87) | A dús párájú nehéz köd fölemelkedőben volt az apró, egymásba olvadó veteményes kertekről (1912 Laczkó Géza CD10) | drága párlat dús olaja (1918 Tóth Árpád C4230, 243) | Keményderékú gyárbörtön dús füstje Nagy kedvvel száll a piszkos égre föl (1922 József Attila CD01) | [A benzin égésénél fontos benzin-levegő arányt tekintve] a szegény keverék […] több, a dús […] kevesebb levegőt tartalmaz az elméleti aránynál (1994 Magyar Hírlap CD09).

6a. (irod) ’átható, erős 〈szag〉’ ❖ Ha szél veri – dúsabb illat ömöl (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 236) | A konyhából a legdúsabb ételszagok reménysége száll orrunk felé (1937 Féja Géza 9138002, 59) | édes akácfa-virág dús illata (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 25).

6b. (ritk) ’árnyalatokban gazdag, telt 〈énekhang〉’ ❖ telt koloratúrszopránok és drámai altok egyaránt igénybe vették János szerelmi szolgálatait, hogy a hangjuk utána a színpadon fényesebb és dúsabb legyen (1989 Konrád György 9351006, 385) | Szendrényi Katalin a Parasztbecsület Santuzzájában rátalált igazi szerepére: a fekvése nem túl magas, és jól érvényesülhet benne sötét, dús drámai szoprán hangja (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. (irod v. tréf) ’kifejlett, telt 〈test(rész, kül. női mell)〉’ ❖ Nincs-e dús kebledben egy sohajtás, Szép szemedben érttem egy könyű? (1821 Vörösmarty Mihály 8524083, 174) | a’ phlegmás németalföldiek apró pipáikkal, ’s hófehér dústestű nejeikkel (1844 Tóth Lőrinc 8490012, 5) | Mily buja, dús csipők! (1921 Babits Mihály ford.–Ovidius C0587, 49) | [a kis írásokban szó van többek között] a csodálatos Barkóné dús bájairól (1999 Új Könyvek CD29).

II. fn 4A (kissé rég, irod)

’nagy vagyonú, igen gazdag személy’ ❖ Sok tékozló dús szorúlt-meg utollyára (1790 Virágszótár C3337, 73) | Legnevezetesb Broekben egy amsterdami dúsnak kastélya (1844 Tóth Lőrinc 8490014, 38) | Alázatos szolgád vagyok neked, Ki nem hajtottam térdet és fejet A föld hatalmas dúsai előtt (1927 Juhász Gyula¹ 9284642, 39).

Ö: báj~, érdem~, fantázia~, ózon~, remény~, siker~, szellem~, táp~; a -dús címszó alatt: érzelem~, esemény~, fehérje~, kalória~, lé~, nedv~, oxigén~, ötlet~, pára~, vér~, vitamin~, víz~, zsír~.

ÖU: élvezet~, eredmény~, erő~, eszme~, fény~, inger~, jellem~, kellem~, képzelet~, lomb~, öröm~, szín~, történet~, virág~.

Vö. CzF. dús¹, dús²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

-dús (utótagként)

’vmi(k)ben gazdag, bővelkedő’ ❖ ‖ érzelemdús mn 12A | Mindenre, a mi a báró előtt szent, kérem, maradjon honja nemes, érzelemdús fia! (1840 Soproni Szemle CD52) | És jöttek egymás után a sztárok. Reinhard Mey egyszerű trikóban, de csillogó övvel érzelemdúsan „nótázott” (1994 Magyar Hírlap CD09) | Romantikus, allegorikus mese mindkettő, érzelemdús történetek (2000 Új Könyvek CD29) ‖ eseménydús mn 12A | nem czélom itt a’ gyülés eseménydús első napjait uj, az eddigieknél gyengébb ecset alá venni (1842 Pesti Hírlap CD61) | Te, emlékszem, tudatosan eseménydús, fordulatos mesét akartál adni regényednek (1924 Schöpflin Aladár CD10) | az én életem nem volt eseménydúsabb, mint másé (1989 Konrád György 9351007, 651) ‖ fehérjedús mn 12A | fehérjedús táplálék (1893 PallasLex. CD02) | Egészséges, tápláló, fehérjedús: mégsem hízlal a baromfihús (1979 Rádióreklám – televízióreklám 1160006, 130) ‖ kalóriadús mn 12A | sómentes, állati fehérjeszegény, szénhidrátszegény, főleg növényeredetű (lehetőleg zöld), kalóriadús koszt (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 163) | A dobozos rostos gyümölcslevek – gyümölcstartalmuktól és a hozzájuk adott cukortól függően – ugyancsak kalóriadúsak (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ lédús mn 12A | Az alomszalmából egy állatra megfelelő mennyiség, ha az a takarmány száraz anyagának 1%-át teszi ki; külömben lédús takarmány etetésekor bővebben kell alkalmazni (1893 PallasLex. CD02) | A lédús és aszúszemek különválasztása nélkül készült bort Tokaj-Hegyalján szamorodninak nevezik (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ nedvdús mn 12A | [a beteg állat] étele: nedvdús-zöldség (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 2) | a magyar hegyvidéken élő őzek, melyek kemény tél idején silányabb táplálékkal is megelégszenek, sőt jóformán a fakérgen telelnek át, gyorsabban koptatják fogazatukat, mint a dunamelléki nedvdúsabb takarmányon élő vad (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 51) | Hajnalban [a verebek] már a cseresznyefán, meggyfán tanyáztak, és jóízűen csipegették a mélypiros, nedvdús szemeket (1983 Bertha Bulcsu 9053003, 41) ‖ oxigéndús mn 12A | [a test különböző részeiben a hajszálerekben] a szövetelemekkel történő kicserélődés miatt az addig oxigéndús, verőeres vér oxigénszegénynyé és szénsavban gazdaggá, vivőeressé lesz (1897 PallasLex. CD02) | [A pisztráng] legfőbb életföltétele a tiszta, oxigéndús, folyó víz (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a kékmoszatok által] előállított oxigén az évmilliók során felgyülemlett, és kialakult belőle az az oxigéndús atmoszféra, amelyet ma ismerünk (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 24) ‖ ötletdús mn 12A | [elbeszélés] ötletdúsabb modorban előadva (1843 Athenaeum C0026, 575) | Egészen ízlése szerinti hölgy volt: termet, arc ideálszép, ötletdús társalgás, hódító kedély (1874 Jókai Mór CD18) | Katiék tehát ötletdúsan gazdálkodtak a 35 négyzetméterrel. Ízig-vérig fiatalos, friss szemléletű garzont sikerült kialakítaniuk (1998 Lakáskultúra CD39) ‖ páradús mn 12A (Met is) | a leeső kis cseppek utjokban lefelé mindig melegebb s igy páradusabb tájakra érvén (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a kánikula is beállt, volt egy pár páradús napunk (1962 Németh László² 9485056, 548) | Tibet kiemelkedése megzavarta az északi félgömbön a Ny–K irányú légáramlatokat, kialakult a nyáron az óceán felől páradús légtömegeket szállító monszun (1995 Természet Világa CD50) ‖ vérdús mn 12A (rég, Orvos) | a lép az emésztést elősegélli, minthogy a vér belőle a gyomorba folyik, de az emésztés alkalmával vérdúsabb (1845 Orvosi Tár 8655001, 139) | [a méhlepény] 3-4 cm. vastag, vérdús, lágy korongalaku (1896 PallasLex. CD02) | [az egerészölyv a vipera] marásába bele is pusztulhat, ha az testének vérdús részét érte (1933 Az állatok világa ford. CD46) ‖ vitamindús mn 12A | A hosszú-hosszú tengeri utakon a hajósnép nélkülözte a friss, vitamindús ételeket (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 73) | a vitamindúsabb zöldségfélék (1959 Népszabadság jún. 2. C4811, 1) | azt szeretnénk, hogy a betegek vitamindúsan táplálkozhassanak, nyugodtan pihenhessenek (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ vízdús mn 12A | Siklód vidéke igen vizdús; oda sehonnan viz nem foly, hanem területén 200 forrásnál több van, melyek minden irányban szétágazó csermelyekben futnak le (1868 Orbán Balázs CD22) | teljesen bízott Pálffy a folyvást vizdús Rábcza mocsáros kiöntéseinek átgázolhatlanságában még a télen át is? (1880 Thaly Kálmán CD57) | A banteng az erdő talaját borító legzsengébb és vízdús füvekkel táplálkozik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A perlit könnyen porló, vízdús vulkáni kőzet (1997 Természet Világa CD50) ‖ zsírdús mn 12A | Vacsorára: 1 tojás, kevés zsirdús sonka, 30 gr. kenyér sok vajjal (1893 PallasLex. CD02) | bőr alatt fekvő zsírdús kötőszövet (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 289) | az érelmeszesedést előidéző zsírdús táplálkozás (1998 Magyar Hírlap CD09).