dőlés fn 4B

1. ’a dől igével kifejezett történés v. cselekvés’ ❖ Hol Tanáts’ Végzését egy Polgár bonthatja, Bírák’ ítéletét magáról rázhatja […], Ott hamar dlését az orſzág várhatja (1772 Orczy Lőrinc 7249004, 19).

2. ’az a (szerencsétlen) esemény, hogy vki v. vmi eldől, ill. felborul’ ❖ A Bán igen szerencsétlen dölést szenvede (1807 Cserey Farkas² C2557, 569) | a tervezett dőlés oldalán a földhöz közel a [kivágandó] törzsbe mélyen benyúló ék alakú rést vágnak (hakk, halk), amitől a fa a dőlés irányába megroggyan (1979 NéprajziLex. CD47) | [gabona, széna hordására használt szekeret] magasra raknak, s éppen ezért a dőlés veszélye sokkal nagyobb (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. (rég, ritk) ’vminek hanyatló szakasza, ill. lehanyatlott állapota’ ❖ Tegyétek régi helyeikre az Haza’ Szenteit, és nyújtsátok néki kezeteket, midön majd dülésében vagyon (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 98) | ſzükséges a’ köz-jót dllésébl talpra állítani (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 307).

3. ’vmely (elképzelt) síknak v. egyenesnek a vízszintestől v. a függőlegestől való eltérése, ill. annak iránya v. szöge’ ❖ A dőlés mértéke azon legnagyobb szög, melyet a telep valamely szintes fölülettel képez (1865 Zsigmondy Vilmos 8542001, 3) | A geologus, a bányász a csapás meghatározására a mágnestűt, a dülés meghatározására a fokívet használja (1897 PallasLex. CD02) | [Arany János kézírása] jobbra dűlő [!] írás, melyben azonban meg van a tendencia, hogy a dőlés csökkenjen és a 90°-hoz közeledjen (1917 Róna Móric CD10) | [a szarmata korban lerakódott üledékrétegekben] általában É-i dőlések jelentkeznek (1959 Boronkai Pál CD52).

ÖE: ~irány, ~pont, ~vonal.

Sz: dőlési, dőlésű.

Vö. CzF. ~, dülés · dűlés; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

dőlés főnév 4B
1.
a dől igével kifejezett történés v. cselekvés
Hol Tanáts’ Végzését egy Polgár bonthatja, Bírák’ ítéletét magáról rázhatja […], Ott hamar dlését az orſzág várhatja
(1772 Orczy Lőrinc)
2.
az a (szerencsétlen) esemény, hogy vki v. vmi eldől, ill. felborul
A Bán igen szerencsétlen dölést szenvede
(1807 Cserey Farkas²)
a tervezett dőlés oldalán a földhöz közel a [kivágandó] törzsbe mélyen benyúló ék alakú rést vágnak (hakk, halk), amitől a fa a dőlés irányába megroggyan
(1979 NéprajziLex.)
[gabona, széna hordására használt szekeret] magasra raknak, s éppen ezért a dőlés veszélye sokkal nagyobb
(1999 Magyar néprajz)
2a. (rég, ritk)
vminek hanyatló szakasza, ill. lehanyatlott állapota
Tegyétek régi helyeikre az Haza’ Szenteit, és nyújtsátok néki kezeteket, midön majd dülésében vagyon
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
ſzükséges a’ köz-jót dllésébl talpra állítani
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
3.
vmely (elképzelt) síknak v. egyenesnek a vízszintestől v. a függőlegestől való eltérése, ill. annak iránya v. szöge
A dőlés mértéke azon legnagyobb szög, melyet a telep valamely szintes fölülettel képez
(1865 Zsigmondy Vilmos)
A geologus, a bányász a csapás meghatározására a mágnestűt, a dülés meghatározására a fokívet használja
(1897 PallasLex.)
[Arany János kézírása] jobbra dűlő [!] írás, melyben azonban meg van a tendencia, hogy a dőlés csökkenjen és a 90°-hoz közeledjen
(1917 Róna Móric)
[a szarmata korban lerakódott üledékrétegekben] általában É-iészaki dőlések jelentkeznek
(1959 Boronkai Pál)
ÖE: dőlésirány, dőléspont, dőlésvonal
Sz: dőlési, dőlésű
Vö. CzF. ~, dülés · dűlés; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások