ebnyelvűfű fn 8C10

1. (/Növ) ’főként mérsékelt égövi területeken honos, rendsz. pirosas v. kék virágú, egyéves, kétéves v. évelő lágy szárú növény, amelynek érdes felszínű, jellegzetesen megnyúlt levelei oválisak v. lándzsásak, kül. az ún. közönséges ebnyelvűfű fajba (Cynoglossum officinale) tartozó, Magyarországon is gyakori, 20–60 centiméter magas, szürkészöld levelű kétéves növény’ ❖ Eb-nyelv: Atratzél, Eb-nyelvü-fü. Deák: Cynogloſoſſum vulgare (1775 Csapó József 7062001, 77) | Ebnyelvü Fünek Gyökerével (1801 Enyedi Ó János C1581, 3) | Ebnyelvű fű (növ.), Cynoglossum, az érdeslevelűek családjába tartozó fű, hosszúnyelű tőlevelekkel és sötétpiros v. kék virágokkal. Termése tüskés, belapult hátú (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 55) | [A Pap-rét] nyílt tócsáiban a deréce veronika (Veronica beccabunga), vízi hidőr (Alisma plantago-aquatica), nád (Phragmites communis) uralkodtak, melyet vizenyős, de már szárazabb helyeken a […] papvirág (Chrysanthemum leucanthemum), ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), foltos bürök (Conium maculatum) stb. kísértek (1961 Csapody István CD52).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Orvosi ebnyelvű-fű. Cynoglossum officinale L. (1902 Wagner János CD35) | Ebnyelvűfű (növ., Cynoglossum L.), a Borraginaceae (Érdeslevelüek) család génusza (1912 RévaiNagyLex. C5702, 102) | himalájai ebnyelvűfű C. [= Cynoglossum] nervosum (1998 Növényneveink C6120, 77).

2. (rég, ritk) ’az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. közönséges ebnyelvűfűnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint gyógyhatású szer’ ❖ [a himlős betegek tartózkodjanak] fejér és veres mák-ſiruptól ’s gyantából kéſzitetett álom hozó édes higſágtól [= folyadéktól], nem klömben ſtoraksból tſináltt piluláktól és eb-nyelvü fütöl, egy ſzóval minden álom-hozó ſzerektöl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 219).

ebnyelvűfű főnév 8C10
1. (/Növ)
főként mérsékelt égövi területeken honos, rendsz. pirosas v. kék virágú, egyéves, kétéves v. évelő lágy szárú növény, amelynek érdes felszínű, jellegzetesen megnyúlt levelei oválisak v. lándzsásak, kül. az ún. közönséges ebnyelvűfű fajba (Cynoglossum officinale) tartozó, Magyarországon is gyakori, 20–60 centiméter magas, szürkészöld levelű kétéves növény
Eb-nyelv: Atratzél, Eb-nyelvü-fü. Deák: Cynogloſoſſum vulgare
(1775 Csapó József)
Ebnyelvü Fünek Gyökerével
(1801 Enyedi Ó János)
Ebnyelvű fű (növ.növénytani kifejezés), Cynoglossum, az érdeslevelűek családjába tartozó fű, hosszúnyelű tőlevelekkel és sötétpiros v.vagy kék virágokkal. Termése tüskés, belapult hátú
(1926 TolnaiÚjLex.)
[A Pap-rét] nyílt tócsáiban a deréce veronika (Veronica beccabunga), vízi hidőr (Alisma plantago-aquatica), nád (Phragmites communis) uralkodtak, melyet vizenyős, de már szárazabb helyeken a […] papvirág (Chrysanthemum leucanthemum), ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), foltos bürök (Conium maculatum) stb.s a többi kísértek
(1961 Csapody István)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Orvosi ebnyelvű-fű. Cynoglossum officinale L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
Ebnyelvűfű (növ.növény, Cynoglossum L.Linnaeus), a Borraginaceae (Érdeslevelüek) család génusza
(1912 RévaiNagyLex.)
himalájai ebnyelvűfű C. [= Cynoglossum] nervosum
(1998 Növényneveink)
2. (rég, ritk)
az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. közönséges ebnyelvűfűnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint gyógyhatású szer
[a himlős betegek tartózkodjanak] fejér és veres mák-ſiruptól ’s gyantából kéſzitetett álom hozó édes higſágtól [= folyadéktól], nem klömben ſtoraksból tſináltt piluláktól és eb-nyelvü fütöl, egy ſzóval minden álom-hozó ſzerektöl
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)

Beállítások