egy-kettő mn és fn 

I. mn 30C2

(ritk) ’egypár, egy-két 〈ember, állat, (elvont) dolog stb.〉’ ❖ A’ közönséges vetés veröték ſzakadva ſzokott véghez menni, és arra huſz izmos férjfiu közt-is alig találtatik ſokſzor egy-kettö alkalmatos (1792 Szabó József¹ 7299002, 61) | Óh Isten! van-e még markodban datolya, vetni magvait egy jövő oázodba? vagy fáradt ujjad közt ha maradt egy-kettő pálmamag: azt is már leejted a meddő semmibe, mint sok bús csillagod!? (1925 Babits Mihály 9014197, 41) | az ebek nagy része keverék, s csak mutatóban akad egy-kettő németjuhász, uszkár, rotweiler vagy staffordshire-terrier (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (-en raggal, hsz-szerűen) ’páran, egynéhányan’ ❖ mint hiv jobbágyokhoz illik, férfias egyenességgel a’ királyszék elibe fogunk lépni, – ’s nem egy ketten, vagy ollyanok kik mindenöket elpazérlották már, ’s hosszu életöken kivül semmi egyéb érdemök, ’s igy bennök egy bölcs fejdelem nem is igen bizhatik; – hanem számosan (1831 Széchenyi István CD1501) | mindenütt vannak egyen-ketten, kik mást is akarnak, mint üzletet (1913 Bárdos ArtÚr CD10) | egy-ketten magánóvodába, azaz játékkal is foglalkozó gyermekmegőrzőbe jártunk (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064001, 77).

II. fn 4C

1. ’a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert néhány ember, állat, (elvont) dolog stb.’ ❖ ha valami borbély vagy patikáros […] ezer beteget meg-l, ’s egyet kettt meg gyógyit, a’ kit inkább a’ terméſzet gyogyitot meg, nem az ö meſterſége; azon épen nem kell tſudálkozni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 573) | dédapám tetteibül egy kettőt megemlítek (1834 Garasos Tár 8625001, 69) | E folyosók közül azonban csupán egy-kettő szolgál kijáratul (1893 PallasLex. CD02) | Tizenhét emberre kilenc ló – számította ki Pilar. – S a kilencből egy-kettőnek a málhát kell vinnie (1943–1957 Sőtér István ford.–Hemingway 9455015, 162) | igazán nagy környezetvédelmi témájú törvénnyel talán eggyel-kettővel […] foglalkoztunk itt a Ház előtt (2001 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (tbsz-ú birt szjellel) ’a szóban forgó v. a beszédszituációban meghatározott személyek közül néhány’ ❖ mikor még ugyszólván egy kettőnk között forgott a’ dolog (1838 Széchenyi István CD1501) | Kis, űzött, éhes, vad csapat valánk, Kiket a Sors méltán messze-zuhantott, De már honnról piroslottak a rózsák S egy-kettőnkre az örökkévalóság (1912 Ady Endre CD0802) | Mint majdani felnőttet (egy-kettőnkben vezetői elit-tudatot) a sokszínűség elfogadására, értékelésére szoktatott (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064001, 79) | Az újsütetű, illetve éltesebb fiatal demokratákkal könnyebben lehet majd sakkozni, kevesebb párton belüli feszültség kalkulálható, ha egykettőjüktől netán megválnának (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’olyan mennyiségű idő, anyag stb., amennyi a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert idő-, mértékegységgel megnevezett idő, anyag stb. egypárszorosa, egykétszerese’ ❖ [Mihály-napon] üritgettük a bájos kelyheket azoknak egészségekért, kiket lelkeink szeretnek; s a te emlékezetedre is felhajtottunk egyet-kettőt (1811 Szemere Pál 8439068, 303) | Hány hónapot, hány esztendőt? Sokat, vagy csak egyet-kettőt? (1890 Gyulai Pál CD01) | Amikor a Biorexnél elkezdtem a munkát, a hét java részét, négy napot ott töltöttem, most már csak egyet-kettőt, a többit pedig az egyetemen (2003 Természet Világa CD50).

2. (tárgyragos határozóként) ’〈vmely cselekvés, történés egy-kétszer ismétlődő voltának, ill. egy-két megszakítás nélküli rövid mozzanatának a jelölésére〉’ ❖ Alíg léptenek-bé, az úgy nevezet Gavallér egyet kettöt fordúlván, engedelmet kért magának, hogy egy ſzempillantáſig távozhaſſon (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 355) | Csodálatos is az, hogy, mig a leghitványabb nyul, ha már bágyadtan, egyet kettőt rug, mielőtt kilehelné páráját, az elefánt, ez óriás testü s erejü állat, ha kellő helyen, t. i. agyveleje, találva, vonaglás nélkül egyben lélektelenül rogy össze (1853 Andrássy Manó 8011001, 91) | [a hinta] még lendült egyet-kettőt, aztán megállt (1969 Mándy Iván 9420035, 514) | [A kutya] nagy ívű, gyanakvó köröket írt le történetünk szereplői körül, s fürge mozgásával ellentétben olyan mély hangon vakkantott egyet-kettőt, mint egy rosszkedvű öreg bácsi egy véget nem érő, hideg téli estén (2001 Márton László 3144004, 1040).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.

egy-kettő melléknév és főnév
I. melléknév 30C2
(ritk)
egypár, egy-két 〈ember, állat, (elvont) dolog stb.〉
A’ közönséges vetés veröték ſzakadva ſzokott véghez menni, és arra huſz izmos férjfiu közt-is alig találtatik ſokſzor egy-kettö alkalmatos
(1792 Szabó József¹)
Óh Isten! van-e még markodban datolya, vetni magvait egy jövő oázodba? vagy fáradt ujjad közt ha maradt egy-kettő pálmamag: azt is már leejted a meddő semmibe, mint sok bús csillagod!?
(1925 Babits Mihály)
az ebek nagy része keverék, s csak mutatóban akad egy-kettő németjuhász, uszkár, rotweiler vagy staffordshire-terrier
(1997 Magyar Hírlap)
a. (-en raggal, hsz-szerűen)
páran, egynéhányan
mint hiv jobbágyokhoz illik, férfias egyenességgel a’ királyszék elibe fogunk lépni, – ’s nem egy ketten, vagy ollyanok kik mindenöket elpazérlották már, ’s hosszu életöken kivül semmi egyéb érdemök, ’s igy bennök egy bölcs fejdelem nem is igen bizhatik; – hanem számosan
(1831 Széchenyi István)
mindenütt vannak egyen-ketten, kik mást is akarnak, mint üzletet
(1913 Bárdos ArtÚr)
egy-ketten magánóvodába, azaz játékkal is foglalkozó gyermekmegőrzőbe jártunk
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
II. főnév 4C
1.
a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert néhány ember, állat, (elvont) dolog stb.
ha valami borbély vagy patikáros […] ezer beteget meg-l, ’s egyet kettt meg gyógyit, a’ kit inkább a’ terméſzet gyogyitot meg, nem az ö meſterſége; azon épen nem kell tſudálkozni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
dédapám tetteibül egy kettőt megemlítek
(1834 Garasos Tár)
E folyosók közül azonban csupán egy-kettő szolgál kijáratul
(1893 PallasLex.)
Tizenhét emberre kilenc ló – számította ki Pilar. – S a kilencből egy-kettőnek a málhát kell vinnie
(1943–1957 Sőtér István ford.Hemingway)
igazán nagy környezetvédelmi témájú törvénnyel talán eggyel-kettővel […] foglalkoztunk itt a Ház előtt
(2001 Országgyűlési Napló)
1a. (tbsz-ú birt szjellel)
a szóban forgó v. a beszédszituációban meghatározott személyek közül néhány
mikor még ugyszólván egy kettőnk között forgott a’ dolog
(1838 Széchenyi István)
Kis, űzött, éhes, vad csapat valánk, Kiket a Sors méltán messze-zuhantott, De már honnról piroslottak a rózsák S egy-kettőnkre az örökkévalóság
(1912 Ady Endre)
Mint majdani felnőttet (egy-kettőnkben vezetői elit-tudatot) a sokszínűség elfogadására, értékelésére szoktatott
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
Az újsütetű, illetve éltesebb fiatal demokratákkal könnyebben lehet majd sakkozni, kevesebb párton belüli feszültség kalkulálható, ha egykettőjüktől netán megválnának
(1998 Magyar Hírlap)
1b.
olyan mennyiségű idő, anyag stb., amennyi a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert idő-, mértékegységgel megnevezett idő, anyag stb. egypárszorosa, egykétszerese
[Mihály-napon] üritgettük a bájos kelyheket azoknak egészségekért, kiket lelkeink szeretnek; s a te emlékezetedre is felhajtottunk egyet-kettőt
(1811 Szemere Pál)
Hány hónapot, hány esztendőt? Sokat, vagy csak egyet-kettőt?
(1890 Gyulai Pál)
Amikor a Biorexnél elkezdtem a munkát, a hét java részét, négy napot ott töltöttem, most már csak egyet-kettőt, a többit pedig az egyetemen
(2003 Természet Világa)
2. (tárgyragos határozóként)
〈vmely cselekvés, történés egy-kétszer ismétlődő voltának, ill. egy-két megszakítás nélküli rövid mozzanatának a jelölésére〉
Alíg léptenek-bé, az úgy nevezet Gavallér egyet kettöt fordúlván, engedelmet kért magának, hogy egy ſzempillantáſig távozhaſſon
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Csodálatos is az, hogy, mig a leghitványabb nyul, ha már bágyadtan, egyet kettőt rug, mielőtt kilehelné páráját, az elefánt, ez óriás testü s erejü állat, ha kellő helyen, t. i.tudniillik agyveleje, találva, vonaglás nélkül egyben lélektelenül rogy össze
(1853 Andrássy Manó)
[a hinta] még lendült egyet-kettőt, aztán megállt
(1969 Mándy Iván)
[A kutya] nagy ívű, gyanakvó köröket írt le történetünk szereplői körül, s fürge mozgásával ellentétben olyan mély hangon vakkantott egyet-kettőt, mint egy rosszkedvű öreg bácsi egy véget nem érő, hideg téli estén
(2001 Márton László)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.

Beállítások