egyenlőség fn 3B8

1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik v. vminek a részei érték, mérték, nagyság szempontjából megegyeznek, ugyanakkorák, ill. vmi(k)nek ilyen volta’ ❖ a’ kik a’ teher’ egyenlségén az Orſzág’ és a’ Király’ Jótéteményeibenn is egyenl réſzeſülésre való jusokat fundálják (1781 Bessenyei György¹ C1092, 32) | az idei gabonatermésnek a’ mult évhez képesti egyenlőségét (1841 Pesti Hírlap CD61) | igen sok fajta szögeknek egyenlősége és hasonlósága (1893 Szilágy 8665001, 3) | a versütemek abszolút hosszának egyenlősége csupán hozzávetőleges (1961 Gáldi László 9167001, 21) | [Lékó Péter] nem egy hagyományos versenyén maradt már alul az egyenlőséget eldöntő rövid partikban (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Mat) ’olyan matematikai kifejezés, amelyben (a) két, egyenlőségjellel összekötött oldal értéke ugyanakkora, egyenlő’ ❖ Rendes egyenlöség […] áll-elé, ha az elé-adott három ſzakaſzu ſzámok közzül az elsö, és máſodik helyet azok a’ ſzámok foglállyák-el [!], mellyek egy nevüek (1783 Molnár János C0290, 192) | cos. (x+2kπ) = cos. x, (k egész szám) sin. (x + 2kπ) = sin. x egyenlőségek (1894 PallasLex. CD02) | az egyenlőség két oldalán lévő kifejezések ugyanazt a tárgyat jelölik (1980 Bernáth Árpád–Csúri Károly 2030041, 23) | A G gráfra teljesüljön az e = 2n – 3 egyenlőség (2004 Jordán Tibor et al. 3167002, 183).

2. ’az a tulajdonság v. viszony, hogy vmik lényegében azonosak, egyenértékűek, v. nagyon hasonlítanak egymásra, ill. vmi(k)nek ilyen volta’ ❖ az barátság az erkltsk egyenlségében áll (1777 Jeles gondolatok C2220, 67) | terveim másokéval egyenlőségben állani fognak (1838 Erdélyi Híradó C5300, 85) | Azonosság (identitas). Valamely dolognak, mely megmarad, maga magával való egyenlősége (1893 PallasLex. CD02) | komoly ember valóban nem tehet egyenlőséget a két fenomén [ti. a nácizmus és a bolsevizmus] közé (1992 Kertész Imre² CD41) | [az] új és a választás előtti régi helyzet közötti egyenlőség felismerése váltja ki az undort (1995 Új Könyvek CD29) | az esélyek egyenlősége (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 108).

3. ’az a tulajdonság, állapot v. viszony, hogy vkit v. vmit másokkal v. más dolgokkal egyenlő jogok, kötelezettségek v. ugyanolyan elbírálás, megbecsülés stb. illet meg, ill. vkinek v. vminek ilyen volta’ ❖ Meg vagyon hazábann amaz egyenlőség, Melylyet fel nem talált régi Bölts Görögség (1772 Orczy Lőrinc C0794, 43) | Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság! (1791 Batsányi János CD01) | Ki van mondva a szabadság, testvériség, egyenlőség elve (1846 Teleki Blanka 8470002, 360) | vallások közötti egyenlőséget helyreállító [törvény] (1880 Jakab Elek CD57) | [a pozsonyi országgyűlés horvát tagjai] követeljék a horvát nyelv részére a magyarral való egyenlőséget (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az európai uniós] tagországok egyenlőségének elve nem adható föl (2000 Figyelő CD2601) | a férfiak és a nők egyenlősége (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 67).

4. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy egy v. több személy v. csoport egymással v. vmely másikkal azonos erővel, képességekkel stb. rendelkezik’ ❖ az helység [ti. a hegyvidék] a’ két Armáda között egyenlöséget okoza (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 113) | [elég] elöſzör a’ Magyaroknak keresni a’ Frantzia Poétákkal való egyenlöséget (1785 Göböl Gáspár 7121005, XII) | a vitatkozó felek közt megvan az egyenlőség (1885 Vasárnapi Újság C7399, 203) | A hadviselő felek közt való egyenlőség (1916 Budapesti Hírlap febr. 25. C4704, 9) | A küzdelem az egyenlőség jegyében zajlott le és döntetlennel végződött (1981 Népszabadság okt. 7. C7831, [12]).

4a. ’vmely küzdelemnek az a tulajdonsága, hogy kiegyenlített, egyenlő esélyekkel vívják, mert a szemben álló felek ereje nagyjából megegyező’ ❖ Itt az erős áll szemben a gyengével […]; itt a küzdelemben nincs egyenlőség, nincs igazság (1874 Budapesti Szemle C7554, 330) | El lehetne halasztani a párbajt, mert […] te most olyan lelki állapotba vagy a mely kétségessé teszi a harc egyenlőségét (1898 Budapesti Hírlap jún. 5. C4745, 13) | Ha a pártatlan újságírás hazájában is ilyen eszközökkel tudják csak megvédeni a televízióktól a politikai harc egyenlőségét és tisztaságát, akkor mit szóljunk mi (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (rég) ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmi egyenletes (felületű v. összetételű) v. aránytalanságoktól, szélsőségektől mentes, ill. vminek ilyen volta’ ❖ [a pulzus] erſſégét vagy gyengeſégét is meg kell viſgálnunk, azon kivl […] egyenl vagy egyenetlenſégét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 22) | egyenlősége a kietlen pusztának (1851 Kemény Zsigmond 8235011, 116) | [ha] a melegség egyenlőségére nem ügyelünk, szerencse, ha 10 ezer [selyemhernyó] felnő (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a fűrészgépben a lendkerék] által a mozgás egyenlőségének bizonyos foka fentartatik (1861 Petzval Ottó 8368009, 513).

6. (ritk, átv is) ’egyensúlyi állapot’ ❖ nem hogy egyik csésze felbillentse a másikat, hanem hogy egymást egyenlőségben tartsák (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 160) | Austriára nézve a gyártói mivekben kell a mérleg egyenlőségét keresni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ha a két város között kellene szeretetemet, megbecsülésemet, tiszteletemet mérni, egyenlőséget mutatna a mérleg nyelve (1993 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: éj-nap ~, esély~, jog~, nap-éj ~, szavazat~.

ÖU: pont~, teher~, vallás~.

Sz: egyenlőségi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.

egyenlőség főnév 3B8
1.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik v. vminek a részei érték, mérték, nagyság szempontjából megegyeznek, ugyanakkorák, ill. vmi(k)nek ilyen volta
a’ kik a’ teher’ egyenlségén az Orſzág’ és a’ Király’ Jótéteményeibenn is egyenl réſzeſülésre való jusokat fundálják
(1781 Bessenyei György¹)
az idei gabonatermésnek a’ mult évhez képesti egyenlőségét
(1841 Pesti Hírlap)
igen sok fajta szögeknek egyenlősége és hasonlósága
(1893 Szilágy)
a versütemek abszolút hosszának egyenlősége csupán hozzávetőleges
(1961 Gáldi László)
[Lékó Péter] nem egy hagyományos versenyén maradt már alul az egyenlőséget eldöntő rövid partikban
(2001 Magyar Hírlap)
1a. (Mat)
olyan matematikai kifejezés, amelyben (a) két, egyenlőségjellel összekötött oldal értéke ugyanakkora, egyenlő
Rendes egyenlöség […] áll-elé, ha az elé-adott három ſzakaſzu ſzámok közzül az elsö, és máſodik helyet azok a’ ſzámok foglállyák-el [!], mellyek egy nevüek
(1783 Molnár János)
cos.koszinusz (x+2kπ) = cos.koszinusz x, (k egész szám) sin.szinusz (x + 2kπ) = sin.szinusz x egyenlőségek
(1894 PallasLex.)
az egyenlőség két oldalán lévő kifejezések ugyanazt a tárgyat jelölik
(1980 Bernáth Árpád–Csúri Károly)
A G gráfra teljesüljön az e = 2n – 3 egyenlőség
(2004 Jordán Tibor et al.)
2.
az a tulajdonság v. viszony, hogy vmik lényegében azonosak, egyenértékűek, v. nagyon hasonlítanak egymásra, ill. vmi(k)nek ilyen volta
az barátság az erkltsk egyenlségében áll
(1777 Jeles gondolatok)
terveim másokéval egyenlőségben állani fognak
(1838 Erdélyi Híradó)
Azonosság (identitas). Valamely dolognak, mely megmarad, maga magával való egyenlősége
(1893 PallasLex.)
komoly ember valóban nem tehet egyenlőséget a két fenomén [ti. a nácizmus és a bolsevizmus] közé
(1992 Kertész Imre²)
[az] új és a választás előtti régi helyzet közötti egyenlőség felismerése váltja ki az undort
(1995 Új Könyvek)
az esélyek egyenlősége
(2007 Balázs Zoltán²)
3.
az a tulajdonság, állapot v. viszony, hogy vkit v. vmit másokkal v. más dolgokkal egyenlő jogok, kötelezettségek v. ugyanolyan elbírálás, megbecsülés stb. illet meg, ill. vkinek v. vminek ilyen volta
Meg vagyon hazábann amaz egyenlőség, Melylyet fel nem talált régi Bölts Görögség
(1772 Orczy Lőrinc)
Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság!
(1791 Batsányi János)
Ki van mondva a szabadság, testvériség, egyenlőség elve
(1846 Teleki Blanka)
vallások közötti egyenlőséget helyreállító [törvény]
(1880 Jakab Elek)
[a pozsonyi országgyűlés horvát tagjai] követeljék a horvát nyelv részére a magyarral való egyenlőséget
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az európai uniós] tagországok egyenlőségének elve nem adható föl
(2000 Figyelő)
a férfiak és a nők egyenlősége
(2008 Szalai Éva ford.Giddens)
4.
az a tulajdonság v. állapot, hogy egy v. több személy v. csoport egymással v. vmely másikkal azonos erővel, képességekkel stb. rendelkezik
az helység [ti. a hegyvidék] a’ két Armáda között egyenlöséget okoza
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
[elég] elöſzör a’ Magyaroknak keresni a’ Frantzia Poétákkal való egyenlöséget
(1785 Göböl Gáspár)
a vitatkozó felek közt megvan az egyenlőség
(1885 Vasárnapi Újság)
A hadviselő felek közt való egyenlőség
(1916 Budapesti Hírlap febr. 25.)
A küzdelem az egyenlőség jegyében zajlott le és döntetlennel végződött
(1981 Népszabadság okt. 7.)
4a.
vmely küzdelemnek az a tulajdonsága, hogy kiegyenlített, egyenlő esélyekkel vívják, mert a szemben álló felek ereje nagyjából megegyező
Itt az erős áll szemben a gyengével […]; itt a küzdelemben nincs egyenlőség, nincs igazság
(1874 Budapesti Szemle)
El lehetne halasztani a párbajt, mert […] te most olyan lelki állapotba vagy a mely kétségessé teszi a harc egyenlőségét
(1898 Budapesti Hírlap jún. 5.)
Ha a pártatlan újságírás hazájában is ilyen eszközökkel tudják csak megvédeni a televízióktól a politikai harc egyenlőségét és tisztaságát, akkor mit szóljunk mi
(1995 Magyar Hírlap)
5. (rég)
az a tulajdonság v. állapot, hogy vmi egyenletes (felületű v. összetételű) v. aránytalanságoktól, szélsőségektől mentes, ill. vminek ilyen volta
[a pulzus] erſſégét vagy gyengeſégét is meg kell viſgálnunk, azon kivl […] egyenl vagy egyenetlenſégét
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
egyenlősége a kietlen pusztának
(1851 Kemény Zsigmond)
[ha] a melegség egyenlőségére nem ügyelünk, szerencse, ha 10 ezer [selyemhernyó] felnő
(1860 Vasárnapi Újság)
[a fűrészgépben a lendkerék] által a mozgás egyenlőségének bizonyos foka fentartatik
(1861 Petzval Ottó)
6. (ritk, átv is)
egyensúlyi állapot
nem hogy egyik csésze felbillentse a másikat, hanem hogy egymást egyenlőségben tartsák
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
Austriára nézve a gyártói mivekben kell a mérleg egyenlőségét keresni
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Ha a két város között kellene szeretetemet, megbecsülésemet, tiszteletemet mérni, egyenlőséget mutatna a mérleg nyelve
(1993 Országgyűlési Napló)
ÖU: pontegyenlőség, teheregyenlőség, vallásegyenlőség
Sz: egyenlőségi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.

Beállítások