egykedvű mn 18C7

1. ’közönyös nyugalmából ki nem mozdítható, életkörülményeit, annak változásait szenvtelenül viselő, ill. ilyen magatartásra hajlamos 〈személy, közösség v. állat〉’ ❖ Az egykedvű berlini [Charlottenburg] sétányainak árnyékában keres menhelyet (1833 Szalay László C3807, 31) | Valljon Latour árúló s hazug viselete nem volt-e elég arra, hogy a legegykedvűbb népet is forrongásba hozza? (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a keresztes vipera […] csak éjjel vidor és gyors, nappal ellenben tunya és egykedvű (1933 Az állatok világa ford. CD46) | – Szóval maga újságíró – szegődik Gyuszi mellém. Igen, mondom. Ennyivel be is éri. Egykedvűnek tűnik (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen személyre v. állatra jellemző, ill. tompa, fásult 〈állapot, viselkedés, külső stb.〉’ ❖ „Nem ismerem” felelt a’ kérdett egykedvűleg (1836 Jósika Miklós 8212003, 92) | említik Görgey cinizmussal határos egykedvű magaviseletét (1887 Jókai Mór CD18) | egykedvű, megszokott mozdulatokkal kezdte csutakolni a lovat (1954 Vidor Miklós 9778002, 227) | a kocsis merev, egykedvű arcát néztem (1980 Sebeők János 1139001, 67) | Ahrun, a hímelefánt […] egykedvűen rója a köröket a felújítás alatt álló elefántházban (1995 Magyar Hírlap CD09) | A félszemű fivér még mindig a sezlon szélén gubbasztott, s egykedvűen zsolozsmázta a hülyeségeit (2010 Szvoren Edina 3153003, 603).

1b. (kissé rég) ’vki v. vmi iránt közömbös 〈személy v. állat〉’ ❖ milly egykedvűleg […] van a’ fejdelem Orsina iránt (1830 Bajza József C4938, 214) | Érzéstelen sziklát szeress te csak, Ki csábjaidhoz egykedvű leszen (1856 Lisznyai Damó Kálmán C2922, 84) | Szigligeti sohase volt egykedvű a kritika nyilatkozatai iránt (1873 Gyulai Pál 8173012, 509) | Valahányszor az agyrendszer működését valamely lelki vagy testi baj megzavarja, az ember könyen fásult, egykedvű lesz az élet iránt (1876 Németh Antal² 8331001, 36) | A fókák látszólag egykedvűek minden más állat iránt (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. (kissé rég) ’olyan 〈téma, beszélgetés stb.〉, amely nem érdemes a figyelemre, amely egyhangú, unalmas’ ❖ egykedvű tárgyakról […] folytaták beszédöket (1841 Remény C3612, 26) | Mindezt egykedvű beszélgetésképp mondotta, csak éppen, hogy ne hallgassanak (1907 Gárdonyi Géza C5323, 142) | oly közönnyel fordulnak félre, mintha a változékony időjárásról folyt volna egykedvű vita (1940 Lukács László 9407021, 85).

3. ’〈vmely monoton, változatlan(ul ismétlődő) természeti jelenség jellemzésére〉’ ❖ egykedvűn zúgott ég és víz (1846 Kuthy Lajos 8261001, 6) | egykedvűen hulló ólmos eső (1962 Domahidy Miklós 1035001, 181) | csak a vízesés zuhog egykedvűen (1973 Kiss Benedek 9336035, 61) | az évszakok egykedvű körforgása (1985 Lőrinczy Huba 2007027, 367).

Sz: egykedvűség.

Vö. CzF. egykedvű · egykedvü, egykedvűleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

egykedvű melléknév 18C7
1.
közönyös nyugalmából ki nem mozdítható, életkörülményeit, annak változásait szenvtelenül viselő, ill. ilyen magatartásra hajlamos 〈személy, közösség v. állat〉
Az egykedvű berlini [Charlottenburg] sétányainak árnyékában keres menhelyet
(1833 Szalay László)
Valljon Latour árúló s hazug viselete nem volt-e elég arra, hogy a legegykedvűbb népet is forrongásba hozza?
(1848 Kossuth Hírlapja)
a keresztes vipera […] csak éjjel vidor és gyors, nappal ellenben tunya és egykedvű
(1933 Az állatok világa ford.)
– Szóval maga újságíró – szegődik Gyuszi mellém. Igen, mondom. Ennyivel be is éri. Egykedvűnek tűnik
(1994 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen személyre v. állatra jellemző, ill. tompa, fásult 〈állapot, viselkedés, külső stb.〉
„Nem ismerem” felelt a’ kérdett egykedvűleg
(1836 Jósika Miklós)
említik Görgey cinizmussal határos egykedvű magaviseletét
(1887 Jókai Mór)
egykedvű, megszokott mozdulatokkal kezdte csutakolni a lovat
(1954 Vidor Miklós)
a kocsis merev, egykedvű arcát néztem
(1980 Sebeők János)
Ahrun, a hímelefánt […] egykedvűen rója a köröket a felújítás alatt álló elefántházban
(1995 Magyar Hírlap)
A félszemű fivér még mindig a sezlon szélén gubbasztott, s egykedvűen zsolozsmázta a hülyeségeit
(2010 Szvoren Edina)
1b. (kissé rég)
vki v. vmi iránt közömbös 〈személy v. állat〉
milly egykedvűleg […] van a’ fejdelem Orsina iránt
(1830 Bajza József)
Érzéstelen sziklát szeress te csak, Ki csábjaidhoz egykedvű leszen
(1856 Lisznyai Damó Kálmán)
Szigligeti sohase volt egykedvű a kritika nyilatkozatai iránt
(1873 Gyulai Pál)
Valahányszor az agyrendszer működését valamely lelki vagy testi baj megzavarja, az ember könyen fásult, egykedvű lesz az élet iránt
(1876 Németh Antal²)
A fókák látszólag egykedvűek minden más állat iránt
(1929 Az állatok világa ford.)
2. (kissé rég)
olyan 〈téma, beszélgetés stb.〉, amely nem érdemes a figyelemre, amely egyhangú, unalmas
egykedvű tárgyakról […] folytaták beszédöket
(1841 Remény)
Mindezt egykedvű beszélgetésképp mondotta, csak éppen, hogy ne hallgassanak
(1907 Gárdonyi Géza)
oly közönnyel fordulnak félre, mintha a változékony időjárásról folyt volna egykedvű vita
(1940 Lukács László)
3.
〈vmely monoton, változatlan(ul ismétlődő) természeti jelenség jellemzésére〉
egykedvűn zúgott ég és víz
(1846 Kuthy Lajos)
egykedvűen hulló ólmos eső
(1962 Domahidy Miklós)
csak a vízesés zuhog egykedvűen
(1973 Kiss Benedek)
az évszakok egykedvű körforgása
(1985 Lőrinczy Huba)
Sz: egykedvűség
Vö. CzF. egykedvű · egykedvü, egykedvűleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások