egyrétű mn 18C4

1. (kissé rég) ’egy rétegből álló(, nem összehajtott) 〈vékony, lapszerű tárgy〉, ill. egy réteget alkotó 〈képződmény〉’ ❖ [a csillagfű] levelei hoſzſzak, fogas ſzélüek, a’ gyökere fejéböl egy rétüek (1775 Csapó József 7062001, 116) | [a fejedet éjjelre, ha] kopasz vagy, egy rét vékony pamut háló sipkával fedezd-bé (1814 Zsoldos János 8541007, 10) | minden egyes [sonka]hasábot boritsunk be egyrétü papirral (1892 Zilahy Ágnes C6079, 317) | [A gyapjas pille] nagy, sűrűn tömött, egyrétű csomókban rakja le petéit (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. (vál) ’nem összetett, nem bonyolult, egyszerű, es. egysíkú 〈dolog〉’ ❖ Egyrétű modorosság (1918 Patthy Károly CD10) | Népességre, arculatra egyaránt egyrétű települések ezek [ti. a bánya- vagy nehézipari települések], híján az igazi várost minden tekintetben jellemző sokoldalúságnak (1942 Mendöl Tibor CD43) | [Balassi Bálint utolsó, a szerelem boldogságáról valló verseiben a költő feladata] ennek az egyrétűbb mondanivalónak, megállapodottabb érzelemvilágnak [az ábrázolása] (1964 Gerézdi Rabán–Klaniczay Tibor CD53) | a mai nyelvtani rendszerben nem csupán egyrétű alakulatokat befogadó nagy skatulyákra van szükségünk (1984 Tompa József C6035, 145).

Vö. CzF. egyrétű · egyrétü; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

egyrétű melléknév 18C4
1. (kissé rég)
egy rétegből álló(, nem összehajtott) 〈vékony, lapszerű tárgy〉, ill. egy réteget alkotó 〈képződmény〉
[a csillagfű] levelei hoſzſzak, fogas ſzélüek, a’ gyökere fejéböl egy rétüek
(1775 Csapó József)
[a fejedet éjjelre, ha] kopasz vagy, egy rét vékony pamut háló sipkával fedezd-bé
(1814 Zsoldos János)
minden egyes [sonka]hasábot boritsunk be egyrétü papirral
(1892 Zilahy Ágnes)
[A gyapjas pille] nagy, sűrűn tömött, egyrétű csomókban rakja le petéit
(1933 Az állatok világa ford.)
2. (vál)
nem összetett, nem bonyolult, egyszerű, es. egysíkú 〈dolog〉
Egyrétű modorosság
(1918 Patthy Károly)
Népességre, arculatra egyaránt egyrétű települések ezek [ti. a bánya- vagy nehézipari települések], híján az igazi várost minden tekintetben jellemző sokoldalúságnak
(1942 Mendöl Tibor)
[Balassi Bálint utolsó, a szerelem boldogságáról valló verseiben a költő feladata] ennek az egyrétűbb mondanivalónak, megállapodottabb érzelemvilágnak [az ábrázolása]
(1964 Gerézdi Rabán–Klaniczay Tibor)
a mai nyelvtani rendszerben nem csupán egyrétű alakulatokat befogadó nagy skatulyákra van szükségünk
(1984 Tompa József)
Vö. CzF. egyrétű · egyrétü; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások