egysejtű mn és fn 1C3

I. mn

1. (Biol) ’olyan 〈élőlény〉, amely(nek teste) egyetlen sejtből áll’ ❖ [a szúnyoglárva] tápláléka elporlott szervi hulladékok, ázalékok és egysejtü moszatokból áll (1863 Vasárnapi Újság C7377, 402) | A testür az egysejtü állatok testéből hiányzik, a többsejtü állatok túlnyomó részénél ellenben, amelyek a testürnélküliekkel (Acoelomata) szemben testürös állatoknak (Coelomata) neveztetnek, megvan (1893 PallasLex. CD02) | egysejtű növényi élőlények (1986 Az emberi test 1114005, 1292) | Egy egysejtű élőlény önmagában jeleníti meg a sejtet és az egész szervezetet. Éppen ezért kapcsolatteremtése egy másik egysejtű lénnyel csak esetleges és időleges (1995 Természet Világa CD50).

1a. (Biol) ’olyan 〈állati test, ill. növényi szerv stb.〉, amely egyetlen sejtből áll’ ❖ Az ázalék- v. ázalag-állatkák egysejtü teste igen változó: gömb-, henger-, levél-, körte-, harang stb. alaku (1893 PallasLex. CD02) | [a gyapot magjának] héján számtalan, 2–5 cm hosszú és igen finom egysejtű szőr található (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 194) | Moszatgombák. Leginkább vízben élnek, tenyésztestük egysejtű fonalakból épül fel (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2. (Népr) ’egy helyiségből álló 〈lakóház〉’ ❖ kéttüzelős, de egysejtű ház (1939 e. Györffy István 9207001, 139) | Az 1930-as évek elején Gönyey Sándor 1850 körül született adatközlői még elmondták, hogy gyermekkorukban Szennán és Csökölyben (Somogy m.) voltak „egysejtű, csak füstöskonyhából álló házak” (1997 Magyar néprajz CD47) | A szalmatetős, tömés- vagy boronafalú házak a magyar középkor első századaiban gyakran még egysejtűek (egyhelyiségesek) lehettek (2000 Gyurácz Ferenc CD36).

II. fn

(rendsz. tbsz-ban) (Biol) ’〈gyakr. a soksejtűvel szemben:〉 olyan eukarióta élőlény, amely(nek teste) egyetlen sejtből áll; véglény’ ❖ [az ún. párizsi durvamészkő egyes rétegei] telve vannak apró egysejtűek, nevezetesen miliolinák héjaival (1922 RévaiNagyLex. C5711, 203) | Minden élő szervezetnek van valamilyen formában váza, támasztéka, tartószerkezete; így van ez az állat és a növény, az egysejtű és a soksejtű esetében is (1986 Az emberi test 1114004, 994) | Az egysejtűeknél a zigóta már maga a „kifejlett” élőlény, tehát az egysejtűek zigótáinak optimális mérete kisebb, mint a soksejtűeké (1995 Természet Világa CD50).

a. (tbsz-ban) (rendsz. Áll) ’〈az ilyen élőlények fajait magában foglaló, a rendnél magasabb szintű taxon nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Állatkör: Protozoa–Egysejtűek (1971 Urania állatvilág ford. C6212, 27) | Protozoa […] véglények; sejtállatkák; ősállatkák; egysejtű véglények; egysejtű állatok; sejtekre nem tagoltak; egysejtűek (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 862) | Ha a mikroszkóp alatt megnézünk egy pocsolyából kivett vízcseppet, nyüzsögnek benne az apró organizmusok. […] Csoportjuknak Protozoa (Egysejtűek) a neve, mivel mind egyetlen sejtből állnak (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 24).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

egysejtű melléknév és főnév 1C3
I. melléknév
1. (Biol)
olyan 〈élőlény〉, amely(nek teste) egyetlen sejtből áll
[a szúnyoglárva] tápláléka elporlott szervi hulladékok, ázalékok és egysejtü moszatokból áll
(1863 Vasárnapi Újság)
A testür az egysejtü állatok testéből hiányzik, a többsejtü állatok túlnyomó részénél ellenben, amelyek a testürnélküliekkel (Acoelomata) szemben testürös állatoknak (Coelomata) neveztetnek, megvan
(1893 PallasLex.)
egysejtű növényi élőlények
(1986 Az emberi test)
Egy egysejtű élőlény önmagában jeleníti meg a sejtet és az egész szervezetet. Éppen ezért kapcsolatteremtése egy másik egysejtű lénnyel csak esetleges és időleges
(1995 Természet Világa)
1a. (Biol)
olyan 〈állati test, ill. növényi szerv stb.〉, amely egyetlen sejtből áll
Az ázalék- v.vagy ázalag-állatkák egysejtü teste igen változó: gömb-, henger-, levél-, körte-, harang stb.s a többi alaku
(1893 PallasLex.)
[a gyapot magjának] héján számtalan, 2–5 cmcentiméter hosszú és igen finom egysejtű szőr található
(1949 Anyag- és áruismeret)
Moszatgombák. Leginkább vízben élnek, tenyésztestük egysejtű fonalakból épül fel
(1993 A magyarság kézikönyve)
2. (Népr)
egy helyiségből álló 〈lakóház〉
kéttüzelős, de egysejtű ház
(1939 e. Györffy István)
Az 1930-as évek elején Gönyey Sándor 1850 körül született adatközlői még elmondták, hogy gyermekkorukban Szennán és Csökölyben (Somogy m.megye) voltak „egysejtű, csak füstöskonyhából álló házak”
(1997 Magyar néprajz)
A szalmatetős, tömés- vagy boronafalú házak a magyar középkor első századaiban gyakran még egysejtűek (egyhelyiségesek) lehettek
(2000 Gyurácz Ferenc)
II. főnév
(rendsz. tbsz-ban) (Biol)
〈gyakr. a soksejtűvel szemben:〉 olyan eukarióta élőlény, amely(nek teste) egyetlen sejtből áll; véglény
[az ún. párizsi durvamészkő egyes rétegei] telve vannak apró egysejtűek, nevezetesen miliolinák héjaival
(1922 RévaiNagyLex.)
Minden élő szervezetnek van valamilyen formában váza, támasztéka, tartószerkezete; így van ez az állat és a növény, az egysejtű és a soksejtű esetében is
(1986 Az emberi test)
Az egysejtűeknél a zigóta már maga a „kifejlett” élőlény, tehát az egysejtűek zigótáinak optimális mérete kisebb, mint a soksejtűeké
(1995 Természet Világa)
a. (tbsz-ban) (rendsz. Áll)
〈az ilyen élőlények fajait magában foglaló, a rendnél magasabb szintű taxon nevezéktani elnevezéseként〉
Állatkör: Protozoa–Egysejtűek
(1971 Urania állatvilág ford.)
Protozoa […] véglények; sejtállatkák; ősállatkák; egysejtű véglények; egysejtű állatok; sejtekre nem tagoltak; egysejtűek
(1978 Hétnyelvű névszótár)
Ha a mikroszkóp alatt megnézünk egy pocsolyából kivett vízcseppet, nyüzsögnek benne az apró organizmusok. […] Csoportjuknak Protozoa (Egysejtűek) a neve, mivel mind egyetlen sejtből állnak
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások