egyértékű mn 18C4

1. (Mat) ’olyan 〈művelet, függvény〉, amely vmely értékhez csak egy értéket rendel, ill. olyan 〈ismeretlen, változó stb.〉, amelyhez csak egy érték tartozik’ ❖ Az egyértékű analytikus függvények előállításáról (1886 Magyar írók élete CD27) | ha nem akarjuk fentartani, hogy a hatványozás egyértékü művelet legyen (1895 PallasLex. CD02) | az y=x2 egyértékű függvény, az y=√x többértékű függvény (1965 TermészettudományiLex. C6851, 216) | az oszcillogram [= rezgési görbe] az idő folyamatos egyértékű függvényét adja meg (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 37) | [a külső tér egy bizonyos] tartományában két (állandó) B-érték (frekvencia) jelenik meg […]. A doménszakaszok között B egyértékű (2003 Természet Világa CD50).

2. (Kém) ’olyan 〈vegyület〉, amelyhez egyetlen, az adott vegyület jellegét, mivoltát meghatározó szerkezeti rész, pl. atomcsoport, ion stb. tartozik’ ❖ Az aluminium szulfát oldatához egyértékü báriumacetát vagy ólomacetát oldatot elegyítünk (1893 PallasLex. CD02) | telített, nyíltláncú egyértékű alkohol 0,0160 molját levegőfelesleggel égettük el (1997 Magyar Hírlap CD09) | Színezésre használják az anilint […] is, ami enyhén fűszerillatú, olajszerű színezék, egyértékű bázis (1999 Természet Világa CD50) | [A salétromsav] erős egyértékű sav (2002 MagyarNagyLex. C7364, 744).

3. (ritk, Kém) ’egy vegyértékű 〈elem, gyök〉’ ❖ az egyértékü gyökök törvénye (1921 Tóth Árpád ford.–Flaubert 9720042, 67) | Az elektrón-affinitás mértéke az az energia, melynek árán az atóm egyértékű ionná alakítható (1935 RévaiNagyLex. C5717, 285).

4. ’Egyenértékű.’

4a. (kissé rég) ’ugyanakkora, ill. vmivel azonos anyagi értékű 〈dolog〉’ ❖ mindennemű pénzdarabot egyértékünek nem állithatni (1842 Pesti Hírlap CD61) | Egyes [levélbélyeg-ragasztó] gépek több különböző értékű bélyeg, más gyártmányok csak egyértékű bélyeg befogadására alkalmasak (1914 RévaiNagyLex. C5706, 640).

4b. (kissé rég) ’mennyiségi szempontból ugyanakkora, ill. vmivel egyenlő értékű, mértékű 〈mértékegységgel mérhető dolog〉’ ❖ azon darab számok egy értéküek, mellyek közűl az egyik számlálója épen annyiszor találtatik tulajdon nevezőjében, mint a’ másiké (1825 Szilasy János C4030, 281) | A geotermikus gradiens nem egyértékű a Föld minden pontján (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 113).

4c. (/vál) ’ugyanolyan, ill. vmivel azonos eszmei értéket, minőséget stb. képviselő, azonos jellegű, jelentőségű 〈dolog〉’ ❖ ? äquivalent: egyértékű (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 65) | Ha [a növényen] egymásból egyértékü tagok keletkeznek, p. gyökérből gyökér, szárból ág, telepből telepsarj, ez az elágazás (1893 PallasLex. CD02) | a világok harca meg egy kis gyerek fájdalma egyértékű téma (1915 Ambrus Zoltán CD10) | egyazon versidőben jelenik meg a magyar hely és idő, meg az amerikai hely és idő, éspedig egyértékű valóságként (1999 Magyar Hírlap CD09).

4d. (kissé rég) ’vmely (idegen) szónak, kifejezésnek megfelelő, azt helyettesíteni képes 〈szó, kifejezés〉’ ❖ maradjunk mind a három egyértelmű és egyértékü szó képviselőjénél, a’ betvegynél, vagyis a beteg vegyülésnél (1830 Bugát Pál 8070003, 35) | valamely szónak egybevetése az egyértékűekkel s rokonértelműekkel (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 316) | A [fecstej] szó kétségkivül idegen eredetü (ném. Biestmilch), mint a vele egyértékü gulásztra, gulászta, lat. colostrum (1894 PallasLex. CD02) | Tohuvabohu (héber, a. m. üresség és sivárság), Mózes 1. könyvének a legelején, a teremtés előtti állapotra használt kitétel, ezért a kaosszal egyértékűnek veszik (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 85).

Sz: egyértékűség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

egyértékű melléknév 18C4
1. (Mat)
olyan 〈művelet, függvény〉, amely vmely értékhez csak egy értéket rendel, ill. olyan 〈ismeretlen, változó stb.〉, amelyhez csak egy érték tartozik
Az egyértékű analytikus függvények előállításáról
(1886 Magyar írók élete)
ha nem akarjuk fentartani, hogy a hatványozás egyértékü művelet legyen
(1895 PallasLex.)
az y=x2 egyértékű függvény, az y=√x többértékű függvény
(1965 TermészettudományiLex.)
az oszcillogram [= rezgési görbe] az idő folyamatos egyértékű függvényét adja meg
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
[a külső tér egy bizonyos] tartományában két (állandó) B-érték (frekvencia) jelenik meg […]. A doménszakaszok között B egyértékű
(2003 Természet Világa)
2. (Kém)
olyan 〈vegyület〉, amelyhez egyetlen, az adott vegyület jellegét, mivoltát meghatározó szerkezeti rész, pl. atomcsoport, ion stb. tartozik
Az aluminium szulfát oldatához egyértékü báriumacetát vagy ólomacetát oldatot elegyítünk
(1893 PallasLex.)
telített, nyíltláncú egyértékű alkohol 0,0160 molját levegőfelesleggel égettük el
(1997 Magyar Hírlap)
Színezésre használják az anilint […] is, ami enyhén fűszerillatú, olajszerű színezék, egyértékű bázis
(1999 Természet Világa)
[A salétromsav] erős egyértékű sav
(2002 MagyarNagyLex.)
3. (ritk, Kém)
egy vegyértékű 〈elem, gyök〉
az egyértékü gyökök törvénye
(1921 Tóth Árpád ford.Flaubert)
Az elektrón-affinitás mértéke az az energia, melynek árán az atóm egyértékű ionná alakítható
(1935 RévaiNagyLex.)
4.
Egyenértékű.
4a. (kissé rég)
ugyanakkora, ill. vmivel azonos anyagi értékű 〈dolog〉
mindennemű pénzdarabot egyértékünek nem állithatni
(1842 Pesti Hírlap)
Egyes [levélbélyeg-ragasztó] gépek több különböző értékű bélyeg, más gyártmányok csak egyértékű bélyeg befogadására alkalmasak
(1914 RévaiNagyLex.)
4b. (kissé rég)
mennyiségi szempontból ugyanakkora, ill. vmivel egyenlő értékű, mértékű 〈mértékegységgel mérhető dolog〉
azon darab számok egy értéküek, mellyek közűl az egyik számlálója épen annyiszor találtatik tulajdon nevezőjében, mint a’ másiké
(1825 Szilasy János)
A geotermikus gradiens nem egyértékű a Föld minden pontján
(1926 TolnaiÚjLex.)
4c. (/vál)
ugyanolyan, ill. vmivel azonos eszmei értéket, minőséget stb. képviselő, azonos jellegű, jelentőségű 〈dolog〉
?
äquivalent: egyértékű
(1799 Német–magyar és magyar–német lexikon)
Ha [a növényen] egymásból egyértékü tagok keletkeznek, p.például gyökérből gyökér, szárból ág, telepből telepsarj, ez az elágazás
(1893 PallasLex.)
a világok harca meg egy kis gyerek fájdalma egyértékű téma
(1915 Ambrus Zoltán)
egyazon versidőben jelenik meg a magyar hely és idő, meg az amerikai hely és idő, éspedig egyértékű valóságként
(1999 Magyar Hírlap)
4d. (kissé rég)
vmely (idegen) szónak, kifejezésnek megfelelő, azt helyettesíteni képes 〈szó, kifejezés〉
maradjunk mind a három egyértelmű és egyértékü szó képviselőjénél, a’ betvegynél, vagyis a beteg vegyülésnél
(1830 Bugát Pál)
valamely szónak egybevetése az egyértékűekkel s rokonértelműekkel
(1872 Magyar Nyelvőr)
A [fecstej] szó kétségkivül idegen eredetü (ném.német Biestmilch), mint a vele egyértékü gulásztra, gulászta, lat.latin colostrum
(1894 PallasLex.)
Tohuvabohu (héber, a. m.annyi mint üresség és sivárság), Mózes 1. könyvének a legelején, a teremtés előtti állapotra használt kitétel, ezért a kaosszal egyértékűnek veszik
(1930 TolnaiÚjLex.)
Sz: egyértékűség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások