egál mn és fn 35A (biz)
I. mn
1. (rég) ’vmivel megegyező, egyenlő 〈összeg〉’ ❖ Egal: egyenlő (1835 Kunoss Endre C2852, 30) | kettes dij fizetendő a játék [ti. a tarokkjátszma] után akkor is, ha az egal összegnek felénél többje nincs valamelyik félnek (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 138).
2. (Sp) ’győzelmet egyik fél számára sem hozó, döntetlen 〈állás v. eredmény〉, ill. ilyen eredménnyel végződő 〈mérkőzés〉’ ❖ az eldöntetlen eredményt mindenki reálisnak és igazságosnak fogadta. Ha ez az egál eredmény gólokban jut kifejezésre, a közönség illuzióját teljes mértékben megőrizte és kielégítette volna (1911 Budapesti Hírlap nov. 28. C4699, 18) | AS [= Association sportive] Française – CA [= Club Athletique] du XIV.: 2 : 2. […] A Club Athletique du XIV. egal játéka az AS [= Association sportive] Française-val előidézte, hogy most már 29 ponttal ketten vannak a bajnokság élén (1913 Pesti Hírlap febr. 6. C5661, 20) | A mai folytatás előtt tehát 3,5–3,5 az állás, ami inkább Kramnyiknak kedvező, hiszen 7–7-tel ő marad a világbajnok. S hogy mi várható? – Egyelőre egál az állás, ami számomra nem rossz. A finálé második félideje sokkal kiélezettebb lesz – mondta Lékó (2004 Népszava okt. 7. C7467, 14).
2a. (Sp) ’olyan 〈mérkőzés〉, amelyen az erőviszonyok kiegyenlítettek, a szemben álló felek nagyjából egyenlő teljesítményt nyújtanak’ ❖ mint [a szovjet vízilabda-válogatott edzője] mondta: „A magyarokkal mindig egál mérkőzést vívunk, tehát bárki nyerhet” (1981 Népszava febr. 21. C7446, 15) | A Siófok a Fradival egál meccset játszott, mígnem a 38. percben Kovács Béla 20 méteres lövése a jobb kapufa tövéről vágódott fel a bal sarokba (1999 Magyar Hírlap CD09).
3. (állítm-ként) (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmi közömbös v. nem számít vkinek〉’ ❖ Erőlködik a kormány Financziánknak sorján, S töpreng Tisza: egál-e, Ha van s ha nincs regále? (1888 Borsszem Jankó nov. 4. C5007, 10) | megyek a csatába. Gyalog, lóháton, villamoson vagy biciklin: az nekem egál (1912 Népszava ápr. 12. C7480, 5) | nekem egál, hogy magának mikor méltóztatik gyünni! (1931 Kassák Lajos CD10) | [lehet,] hogy maga a pojáca volt zseniális, nekünk már ganc [= teljesen] egál (1996 Magyar Hírlap CD09).
II. fn
1. (rendsz. -ba v. -ban raggal) ’az az állapot, helyzet, amelyben az egymással szemben álló felek, ill. az összehasonlított dolgok bizonyos szempontból egyenlő erejűek, értékűek stb.’ ❖ – Ha a rendőrség velem egálba akar játszani – mondta –, akkor korán kell felkelnie! (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 136) | egy állítás egy tagadással szembe, az épp annyi mint nulla, szóval patt, egál (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 17) | Mihelyst elérjük azt a százalékot, amely a körülöttünk lévő országokkal egálban lesz, abban a pillanatban a mi bankrendszerünk összecsuklik (1992 Országgyűlési Napló CD62) | [akkor sebezhető az ellenfél futballcsapata], ha egálba kerülünk a jó értelemben vett agresszivitásban (1999 Magyar Hírlap CD09).
2. (Sp) ’〈mérkőzésen:〉 győzelmet egyik fél számára sem hozó állás v. eredmény; döntetlen’ ❖ Diettrichnek mesébe illő játéka következtében [a csapat] ki tudta huzni a félidőt egálra, a második félidőben azonban elveszítette egyensúlyát (1916 Budapesti Hírlap okt. 16. C4704, 6) | Amennyiben a kilencven perc alatt ismét döntetlen lesz az eredmény, kétszer 15 perces hosszabbítás következik, s ha továbbra is „egálban” maradnak, későbbi időpontban újabb mérkőzést vívnak (1969 Népszava aug. 20. C4833, [13]) | [az Újpest és a Ferencváros] összesítésben egálra álltak; nem sokkal később Kiss dobott gólt, tehát ekkor az FTC-hez állt közelebb a végső győzelem (1997 Magyar Hírlap CD09) | A Kanizsa nem tisztelte a hazaiak nagyobb hírét, egált futballozott (1999 Magyar Hírlap CD09) | [3 : 1-es állásnál az egyik játékos] nem vette észre a saját kiállítását, amiért büntetőt kaptunk. De mivel előtte egy akciógólt is, máris egál volt (2001 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.