egérszőrű mn 1C3 (rég v. nyj)

’az egér bundájának színére emlékeztetően szürkés szőrű 〈állat, kül. ló〉’ ❖ Az egyik fekete, egér-szőrű, herélt Papucsos körmű az hátulsó Lába (1789 Magyar Nyelv C5857, 371) | Egy egér szőrű, fecske hátú, két hátsó lába kesely [disznó] (1828 Ethnographia C6877, 89) | mén a juhász Száz esztendős, egérszőrü, keréktalpu, hosszifülü, Pöttögetött mönyéthasu, piczike kis szamáron (1880–1899 Somogy megye népköltészete C5320, 140) | A múlt század 80-as éveiből származó leírások szerint a debreceni gazdák apró, zömök, igénytelen, de kitartó lovakat tartottak. A ló marmagassága 124–133 cm volt, a hosszúfarkú és sörényű, egérszőrű lovat a debreceniek macskalónak mondották (1965 Balogh István C7086, 166).

Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

egérszőrű melléknév 1C3 (rég v. nyj)
az egér bundájának színére emlékeztetően szürkés szőrű 〈állat, kül. ló〉
Az egyik fekete, egér-szőrű, herélt Papucsos körmű az hátulsó Lába
(1789 Magyar Nyelv)
Egy egér szőrű, fecske hátú, két hátsó lába kesely [disznó]
(1828 Ethnographia)
mén a juhász Száz esztendős, egérszőrü, keréktalpu, hosszifülü, Pöttögetött mönyéthasu, piczike kis szamáron
(1880–1899 Somogy megye népköltészete)
A múlt század 80-as éveiből származó leírások szerint a debreceni gazdák apró, zömök, igénytelen, de kitartó lovakat tartottak. A ló marmagassága 124–133 cmcentiméter volt, a hosszúfarkú és sörényű, egérszőrű lovat a debreceniek macskalónak mondották
(1965 Balogh István)
Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások