egésztelkes mn és fn 2B6 (kissé rég v. Tört)

I. mn

’egy teljes jobbágytelekkel bíró, azt művelő 〈jobbágy〉, ill. 〈a jobbágyfelszabadítás után:〉 egy régi jobbágyteleknek megfelelő földterülettel bíró 〈gazda〉; egészhelyes’ ❖ Nedeczky Imre Urnak Mihalyi birtoka 300 köbölnyi szántófölddel, nyolcz egész telkes gazdával, két erdővel, tizenhat zsellérrel, ’s eggy kőépületekkel teljesen megrakott udvarházzal az enyém (1820 Kazinczy Ferenc C2570, 320) | De hisz a parasztok között is van rangfokozat, van egésztelkes, féltelkes, fertálytelkes paraszt; van zsellér, van napszámos (1885 Jókai Mór C2314, 243) | [az 1848-as forradalom idején] a hazai parasztság nagyobb része (600 ezer rész- vagy egésztelkes családdal szemben 900 ezer család) földtelen zsellér (1952 Kosáry Domokos C1565, 3) | Keleti-palóc falvakban (Észak-Heves, Borsod) a 19–20. század fordulóján az egész telkes gazdák legelőjoga – a közlegelők falvanként változó nagyságától függően – 6–12 [hold] között mozgott (1999 Magyar néprajz CD47).

a. ’olyan 〈gazdaság〉, amely egy teljes jobbágyteleknek megfelelő földterületből áll’ ❖ Az egésztelkes jobbágygazdaságok nagysága megfelel a középbirtokok kategóriájának (1966 Simkovics Gyula CD52) | [Lengyelországban 1806–1807-től] a vagyonosabb „gbur”, egésztelkes gazdaságok szabadultak fel a jobbágyi kötöttségek alól, ugyanakkor a kisebb birtokok, elsősorban a zsellérség és a telketlen zsellérek jobbágyfelszabadítása az örökmegváltásos rendszer keretében még 1880 után is folyt (1994 Tagányi Zoltán C7127, 166).

II. fn

’egy teljes jobbágytelekkel, ill. annak megfelelő földterülettel bíró jobbágy v. gazda’ ❖ [a törököknek fizetett] földadó három osztályú volt, ily renddel: egésztelkesek, féltelkesnél kisebbek, s birtoktalanok adója, mely utóbbi nem egyéb fejadónál (1860 Budapesti Szemle C7520, 307) | A pordányi egész telkesek […] 34 éven keresztül esztendőnként 8 forint árendával adóztak (1972 Mikó Sándor CD52) | [Kölesden az 1920-as években] a hajdani egész telkesek alkották a falu társadalmának körülbelül húsz családból álló elitjét (2000 Glósz József CD36).

Vö. CzF. egészhelyes; SzT. egész-telek

egésztelkes melléknév és főnév 2B6 (kissé rég v. Tört)
I. melléknév
egy teljes jobbágytelekkel bíró, azt művelő 〈jobbágy〉, ill. 〈a jobbágyfelszabadítás után:〉 egy régi jobbágyteleknek megfelelő földterülettel bíró 〈gazda〉; egészhelyes
Nedeczky Imre Urnak Mihalyi birtoka 300 köbölnyi szántófölddel, nyolcz egész telkes gazdával, két erdővel, tizenhat zsellérrel, ’s eggy kőépületekkel teljesen megrakott udvarházzal az enyém
(1820 Kazinczy Ferenc)
De hisz a parasztok között is van rangfokozat, van egésztelkes, féltelkes, fertálytelkes paraszt; van zsellér, van napszámos
(1885 Jókai Mór)
[az 1848-as forradalom idején] a hazai parasztság nagyobb része (600 ezer rész- vagy egésztelkes családdal szemben 900 ezer család) földtelen zsellér
(1952 Kosáry Domokos)
Keleti-palóc falvakban (Észak-Heves, Borsod) a 19–20. század fordulóján az egész telkes gazdák legelőjoga – a közlegelők falvanként változó nagyságától függően – 6–12 [hold] között mozgott
(1999 Magyar néprajz)
a.
olyan 〈gazdaság〉, amely egy teljes jobbágyteleknek megfelelő földterületből áll
Az egésztelkes jobbágygazdaságok nagysága megfelel a középbirtokok kategóriájának
(1966 Simkovics Gyula)
[Lengyelországban 1806–1807-től] a vagyonosabb „gbur”, egésztelkes gazdaságok szabadultak fel a jobbágyi kötöttségek alól, ugyanakkor a kisebb birtokok, elsősorban a zsellérség és a telketlen zsellérek jobbágyfelszabadítása az örökmegváltásos rendszer keretében még 1880 után is folyt
(1994 Tagányi Zoltán)
II. főnév
egy teljes jobbágytelekkel, ill. annak megfelelő földterülettel bíró jobbágy v. gazda
[a törököknek fizetett] földadó három osztályú volt, ily renddel: egésztelkesek, féltelkesnél kisebbek, s birtoktalanok adója, mely utóbbi nem egyéb fejadónál
(1860 Budapesti Szemle)
A pordányi egész telkesek […] 34 éven keresztül esztendőnként 8 forint árendával adóztak
(1972 Mikó Sándor)
[Kölesden az 1920-as években] a hajdani egész telkesek alkották a falu társadalmának körülbelül húsz családból álló elitjét
(2000 Glósz József)
Vö. CzF. egészhelyes; SzT. egész-telek

Beállítások