eladó mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → elad.

II. mn 1A

1. (átv is) ’olyan 〈tárgy, árucikk stb.〉, amelyet megvételre kínálnak, áruba bocsátanak’ ❖ Azt a Gyerőffi-házat, minekutána megosztásán az előszámlált atyafiak meg nem egyezhettenek volna, eladóvá tették (1779 Rettegi György 7282005, 405) | van még ötven forintért eladó csirkéje? (1858 Vas Gereben 8514002, 106) | Somogyi Károly megfizeti egy szabad órám feláldozását s tovább nincs. Egy órámat vásárolta meg, egy órai munkámat s nem engem. Nem vagyok eladó (1902 Ady Endre CD0801) | borhajhász: borkereskedő vagy kocsmáros helyi megbízottja, aki az eladó borokat felkutatta (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (rég) ’eladási 〈szándék〉’ ❖ eggy tsepp el adó szándéka sints (1786 Magyar Hírmondó C0274, 596) | Bibliothecárius Miller Úr engemet hazafiságtalansággal vádolt abban, hogy eladó szándékom lévén 1806ban, Pataknak adtam az elsőséget, nem a’ Nemzeti Bibliothecának (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 279) | Ez árt ugyan nehezen adná meg valaki, igazi eladó szándék mellett azonban 23 rubelért vevő könnyen találkoznék (1846 Hetilap CD61).

3. ’olyan 〈lány〉, aki már elérte azt az életkort, amelyben férjhez adható’ ❖ Meg-láttya Teſtvérét el-adó lányával (1774 Dugonics András C1484, 136) | De ami legdrágább gyémánt vala nálok, Az nem volt egyéb, mint szép eladó lányok: Apjának édes, de anyjának mostoha Gyermeke, a tündér hajadon, Ibolya (1847 Arany János 8014002, 7) | A fiatal leányok hajadon fővel járnak; csak az eladó vagyis férjre vágyó [...] leányok illesztenek csinált virágból készült pártát fejeikre (1869 Orbán Balázs 8340010, 136) | Az eladó lányok sokat könyörögtek Szent Antal szobra előtt, hogy küldjön számukra jó vőlegényt (1999 Magyar néprajz CD47).

III. fn 1A

1. ’olyan személy, aki áruba bocsát, elad vmit’ ❖ akár az el-ado akár a’ meg-vév akár pedig a’ kzbenjáro keresked kteles arra, hogy az Originalis Solutoria Schedát [= eredeti fizetési bizonylatot] az Harmintzadnak meg-mutaſsa (1788 Harmincadi rendtartás C2813, g[1r]) | Az örökösen eladott fekvő jószágot [= földtulajdont], azok, kiket azzal meg kellett volna kínálni, de meg nem kínáltattak, az eladónak még életében is visszaszerezhetik (1845 Szűcs István 8457004, 42) | a földvásár sem úgy megy, hogy egy hold föld árát a két paraszt, az eladó meg a vevő, öt perc alatt megalkudja holdankint tízmillióról nyolcra (1927 Schöpflin Aladár CD10) | [A vásárokon] a sátras eladóknak általában előre lefoglalt, mondhatni bérelt helyeik voltak (1991 Magyar néprajz CD47).

1a. ’〈boltban, üzletben:〉 az árusítást alkalmazottként végző személy’ ❖ Az arcbőrnek legjobb krémtípus kiválasztásában az illatszerboltok eladói szívesen szolgálnak szaktanáccsal (1963 Népszabadság febr. 2. C1500, 9) | Bolti eladóként dolgoztam (1996 Magyar Hírlap CD09) | A vásárlás előtt azonban célszerű konzultálni az eladóval, mely Casio fényképezőgépekkel lehet közvetlenül összeilleszteni [a nyomtatót] (2000 Byte Magazin CD38).

2. ’olyan tárgy, árucikk stb., amelyet eladásra kínálnak’ ❖ [London] utczáin ollyan ide oda kóválygó emberekkel találkozni, a kik elől hátul hirdetmény pánczélba vannak burkolva, ugy, hogy csak a fejök és lent egy kevés a lábaikból látszik ki a hasukon pedig ugy mint a hátukon egyformán olvashatja a lótófutó közönség, hogy mi van eladó az ő gazdájánál (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Még akkoriban Bécs városának is voltak országos vásárai, amikre messze földről felgyülekezett a népség, kinek eladója, kinek vennivalója volt (1882 Jókai Mór CD18) | Az első szó nem az volt, hogy Isten hozott benneteket magyar foglyaink, foglyok… magyar testvéreink. Hanem: mi van eladó? (1990 Sára Sándor 2001026, 34).

3. (célhatározóként) (rég v. nyj) ’eladás, áruba bocsátás’ ❖ [az asszony] egy korsó pálinkát vitt valahová eladóba (1868 e. Vas Gereben C4383, 352) | [a szomszéd] már házat vett és sertést hizlal eladóra (1887 Baksay Sándor C0731, 9) | Haszonra, feltörésre nem való az [a föld], – eladóra keveset érő (1898 Móra István C3208, 146) | [a] jobbágyok a dinnyét irtásföldeken és gyeptöréseken kapásként termelték, részben már eladóra is (1977 NéprajziLex. CD47).

4. (rég v. nyj) ’olyan lány, aki már elérte azt az életkort, amelyben férjhez adható’ ❖ Által ellenben-is lakik egy el-adó, Ámbár Annyányi-is még nem igen koros (1810 Farkas András C1674, 63) | Nem kelős eladó (1844 Terhes Sámuel C4118, 22) | a legénynép-féle egy szép eladó szemeibe hamar belebolondul (1877 Varga János C4355, 153) | Eledó: az eladó lány neve (1906 Oláh Gábor C6298, 18) | várnak a szép eladók pötykén kivirulva az ablak Százszorszépei közt és violái mögött (1918 Juhász Gyula¹ CD01).

Ö: viszont~.

ÖE: ~nő.

Vö. CzF. eladó¹, eladó²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eladó melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévelad
II. melléknév 1A
1. (átv is)
olyan 〈tárgy, árucikk stb.〉, amelyet megvételre kínálnak, áruba bocsátanak
Azt a Gyerőffi-házat, minekutána megosztásán az előszámlált atyafiak meg nem egyezhettenek volna, eladóvá tették
(1779 Rettegi György)
van még ötven forintért eladó csirkéje?
(1858 Vas Gereben)
Somogyi Károly megfizeti egy szabad órám feláldozását s tovább nincs. Egy órámat vásárolta meg, egy órai munkámat s nem engem. Nem vagyok eladó
(1902 Ady Endre)
borhajhász: borkereskedő vagy kocsmáros helyi megbízottja, aki az eladó borokat felkutatta
(1977 NéprajziLex.)
2. (rég)
eladási 〈szándék〉
eggy tsepp el adó szándéka sints
(1786 Magyar Hírmondó)
Bibliothecárius Miller Úr engemet hazafiságtalansággal vádolt abban, hogy eladó szándékom lévén 1806ban, Pataknak adtam az elsőséget, nem a’ Nemzeti Bibliothecának
(1809 Kazinczy Ferenc)
Ez árt ugyan nehezen adná meg valaki, igazi eladó szándék mellett azonban 23 rubelért vevő könnyen találkoznék
(1846 Hetilap)
3.
olyan 〈lány〉, aki már elérte azt az életkort, amelyben férjhez adható
Meg-láttya Teſtvérét el-adó lányával
(1774 Dugonics András)
De ami legdrágább gyémánt vala nálok, Az nem volt egyéb, mint szép eladó lányok: Apjának édes, de anyjának mostoha Gyermeke, a tündér hajadon, Ibolya
(1847 Arany János)
A fiatal leányok hajadon fővel járnak; csak az eladó vagyis férjre vágyó [...] leányok illesztenek csinált virágból készült pártát fejeikre
(1869 Orbán Balázs)
Az eladó lányok sokat könyörögtek Szent Antal szobra előtt, hogy küldjön számukra jó vőlegényt
(1999 Magyar néprajz)
III. főnév 1A
1.
olyan személy, aki áruba bocsát, elad vmit
akár az el-ado akár a’ meg-vév akár pedig a’ kzbenjáro keresked kteles arra, hogy az Originalis Solutoria Schedát [= eredeti fizetési bizonylatot] az Harmintzadnak meg-mutaſsa
(1788 Harmincadi rendtartás)
Az örökösen eladott fekvő jószágot [= földtulajdont], azok, kiket azzal meg kellett volna kínálni, de meg nem kínáltattak, az eladónak még életében is visszaszerezhetik
(1845 Szűcs István)
a földvásár sem úgy megy, hogy egy hold föld árát a két paraszt, az eladó meg a vevő, öt perc alatt megalkudja holdankint tízmillióról nyolcra
(1927 Schöpflin Aladár)
[A vásárokon] a sátras eladóknak általában előre lefoglalt, mondhatni bérelt helyeik voltak
(1991 Magyar néprajz)
1a.
〈boltban, üzletben:〉 az árusítást alkalmazottként végző személy
Az arcbőrnek legjobb krémtípus kiválasztásában az illatszerboltok eladói szívesen szolgálnak szaktanáccsal
(1963 Népszabadság febr. 2.)
Bolti eladóként dolgoztam
(1996 Magyar Hírlap)
A vásárlás előtt azonban célszerű konzultálni az eladóval, mely Casio fényképezőgépekkel lehet közvetlenül összeilleszteni [a nyomtatót]
(2000 Byte Magazin)
2.
olyan tárgy, árucikk stb., amelyet eladásra kínálnak
[London] utczáin ollyan ide oda kóválygó emberekkel találkozni, a kik elől hátul hirdetmény pánczélba vannak burkolva, ugy, hogy csak a fejök és lent egy kevés a lábaikból látszik ki a hasukon pedig ugy mint a hátukon egyformán olvashatja a lótófutó közönség, hogy mi van eladó az ő gazdájánál
(1855 Vasárnapi Újság)
Még akkoriban Bécs városának is voltak országos vásárai, amikre messze földről felgyülekezett a népség, kinek eladója, kinek vennivalója volt
(1882 Jókai Mór)
Az első szó nem az volt, hogy Isten hozott benneteket magyar foglyaink, foglyok… magyar testvéreink. Hanem: mi van eladó?
(1990 Sára Sándor)
3. (célhatározóként) (rég v. nyj)
eladás, áruba bocsátás
[az asszony] egy korsó pálinkát vitt valahová eladóba
(1868 e. Vas Gereben)
[a szomszéd] már házat vett és sertést hizlal eladóra
(1887 Baksay Sándor)
Haszonra, feltörésre nem való az [a föld], – eladóra keveset érő
(1898 Móra István)
[a] jobbágyok a dinnyét irtásföldeken és gyeptöréseken kapásként termelték, részben már eladóra is
(1977 NéprajziLex.)
4. (rég v. nyj)
olyan lány, aki már elérte azt az életkort, amelyben férjhez adható
Által ellenben-is lakik egy el-adó, Ámbár Annyányi-is még nem igen koros
(1810 Farkas András)
Nem kelős eladó
(1844 Terhes Sámuel)
a legénynép-féle egy szép eladó szemeibe hamar belebolondul
(1877 Varga János)
Eledó: az eladó lány neve
(1906 Oláh Gábor)
várnak a szép eladók pötykén kivirulva az ablak Százszorszépei közt és violái mögött
(1918 Juhász Gyula¹)
ÖE: eladónő
Vö. CzF. eladó¹, eladó²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások