elbénít ts ige 4a4 (kissé rég)

1. (átv is) ’〈embert, testrészt, szervet〉 bénává, mozgásra v. működésre képtelenné tesz, megbénít vmi v. vki’ ❖ [a himlőoltás miatt] egyik vagy a’ máſik ſzerentſétlenül jár, el bénitatik, avagy az oltás után hoſzſzas laſſu betegſégek hövetkeznek (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 30) | Arabok és törökök egyiránt kevés hajlamot éreznek a katonasághoz. Innen sokszor a családapák magukat és gyermekeiket is elbénitják, hogy e kedvetlen foglalkozástól fölmentessenek (1846 Pesti Divatlap C5838, 157) | a gazdag képzeletnek szárnyait elbénítani akarják (1857 Eötvös József 8126017, 138) | [a bor és a pálinka] mérge elsorvasztja a testet, megöli a lelket s elbénítja az agyvelőt (1902 Wallesz Jenő 9785001, 13) | Egyes idegdúcokat a biológus úgy tanulmányoz, hogy másokat elbénít (1932 Németh László² 9485016, 42).

1a. (túlzó) ’cselekvőképtelenné tesz vmi vkit’ ❖ [a nemzet] nincs annyira elbénítva, hogy dolgait saját érdeke szerint ne intézhetné (1846 Kossuth Lajos CD32) | gyenge teremtések [...] elbénitva a félelem által, minden határozatra képtelenek (1857 Eötvös József C1589, 17) | beteggé tette ez a sok emberi gondolat; elbénitotta e roppant fényüzés, meg ez a töméntelen remekmű (1911 Harsányi Kálmán ford.–Balzac 9225003, 32) | Később meggyanusítottam magamat, hogy talán nem is csak a kimerültség bénított ennyire el (1947 Németh László² 9485004, 131).

2. ’folyamatában, működésében, kibontakozásában megakadályoz, meggátol vmi v. vki vmit’ ❖ a’ nemzet nyelve geniusát nem szabad elbénítani (1831 Kazinczy Ferenc C4938, 510) | gondolatot, érzést, képet, természetet el ne bénnítson [...] aprózó gond (1834 Döbrentei Gábor C4106, XV) | Egyik helyzet felsarkantyuzza benne [ti. Hamletben] a boszu akaratát, mig a másik leveri, elbénitja tetterejét (1853 Egressy Gábor 8123003, 178) | Ez volt, ami elbénította Atlasz úr haragját (1890 Csiky Gergely C1305, 72) | Vagy az lett volna a baj, hogy kénytelenek vagyunk bármit megszavazni, csak hogy ne hozzuk mozgásképtelen helyzetbe a kormányt, vagy mindenben elbénítjuk, ami ugyancsak nagy felelősséggel jár, és lehetetlen helyzetbe hozza az országot (1992 Pogonyi Lajos 2027023, 13).

Vö. SzT.

elbénít ❖ tárgyas ige ◦ 4a4 ◦ (kissé rég)
permalink
1. (átv is)
〈embert, testrészt, szervet〉 bénává, mozgásra v. működésre képtelenné tesz, megbénít vmi v. vki
[a himlőoltás miatt] egyik vagy a’ máſik ſzerentſétlenül jár, el bénitatik, avagy az oltás után hoſzſzas laſſu betegſégek hövetkeznek
(1775 Szeli Károly ford.–Haen)
Arabok és törökök egyiránt kevés hajlamot éreznek a katonasághoz. Innen sokszor a családapák magukat és gyermekeiket is elbénitják, hogy e kedvetlen foglalkozástól fölmentessenek
(1846 Pesti Divatlap)
a gazdag képzeletnek szárnyait elbénítani akarják
(1857 Eötvös József)
[a bor és a pálinka] mérge elsorvasztja a testet, megöli a lelket s elbénítja az agyvelőt
(1902 Wallesz Jenő)
Egyes idegdúcokat a biológus úgy tanulmányoz, hogy másokat elbénít
(1932 Németh László²)
1a. (túlzó)
cselekvőképtelenné tesz vmi vkit
[a nemzet] nincs annyira elbénítva, hogy dolgait saját érdeke szerint ne intézhetné
(1846 Kossuth Lajos)
gyenge teremtések [...] elbénitva a félelem által, minden határozatra képtelenek
(1857 Eötvös József)
beteggé tette ez a sok emberi gondolat; elbénitotta e roppant fényüzés, meg ez a töméntelen remekmű
(1911 Harsányi Kálmán ford.–Balzac)
Később meggyanusítottam magamat, hogy talán nem is csak a kimerültség bénított ennyire el
(1947 Németh László²)
2.
folyamatában, működésében, kibontakozásában megakadályoz, meggátol vmi v. vki vmit
a’ nemzet nyelve geniusát nem szabad elbénítani
(1831 Kazinczy Ferenc)
gondolatot, érzést, képet, természetet el ne bénnítson [...] aprózó gond
(1834 Döbrentei Gábor)
Egyik helyzet felsarkantyuzza benne [ti. Hamletben] a boszu akaratát, mig a másik leveri, elbénitja tetterejét
(1853 Egressy Gábor)
Ez volt, ami elbénította Atlasz úr haragját
(1890 Csiky Gergely)
Vagy az lett volna a baj, hogy kénytelenek vagyunk bármit megszavazni, csak hogy ne hozzuk mozgásképtelen helyzetbe a kormányt, vagy mindenben elbénítjuk, ami ugyancsak nagy felelősséggel jár, és lehetetlen helyzetbe hozza az országot
(1992 Pogonyi Lajos)
Vö. SzT.

Beállítások